Portál:Halak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halakportál

Üdvözlünk a magyar Wikipédia Halak-portálján

A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja. Régebben egységes osztályként tartották számon, mára azonban az elsődlegesen vízi gerinces állatok (tehát nem a másodlagosan vízi életmódúvá vált szárazföldiek, például a cetek) gyűjtőnevévé vált. A négylábúakon (Tetrapoda) kívül a gerinchúrosok Craniata kládjába tartozó összes élőlény hal. Napjainkra több mint 31 000 fajuk ismert és rendszerezett, ebből a recens fajok száma 28 000.

A magyar nyelvű Wikipédián 1715 szócikk készült a halakhoz kapcsolható témakörben, melyből eddig 4 kitüntetett besorolású és 1 jó szócikk is készült.


A hónap cikke

A malabári dánió (Devario malabaricus, régebben Brachydanio malabaricus) a csontos halak (Osteichthyes) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozik.

Eredetileg a trópusi Dél-Ázsiából, Indiából és Srí Lankáról származik, de közkedvelt akváriumi halként az egész világon megtalálható. Kedveli a folyóvizeket, ennek ellenére őshazájában a gyors folyású patakoktól a kisebb tavakig mindenütt megtalálható. Testhossza 12–15 cm. Világoskék színezetű hal, oldalán vonzó aranysárga csíkokkal. Háta szürkéskék, hasa és úszói – a mellúszók kivételével – halvány rózsaszínek. Testének mintázata a farokúszó középső részére is kiterjed. A kopoltyúfedő mögött egy sötétkék folt és pár függőleges aranysárga keresztcsík látható. A szem írisze aranysárga. A kifejlett egyedeknél a hímet, hasonlóan a többi dánióhoz, élénkebb színe és karcsúbb teste, míg a nőstényt ikrával telt alakja különbözteti meg a másik nemtől.

A malabári dánió megjelenése és viselkedése olyannyira hasonlít egy másik dániófajéra, az óriás dánióéra (Devario aequipinnatus), hogy sokáig egy fajként kezelték. A két faj megkülönböztethetőségét tovább rontja, hogy a két dániófaj egymással nemzőképes hibrid utódokat hozhat létre, így manapság akváriumi tartásra malabári vagy óriás dánió néven kínált halak már nagyrészt a két faj több generációs keveredéséből származnak. Mára azonban már genetikai és morfológiai vizsgálatok támasztják alá a két faj különbözőségét, de sok helyen még mindig helytelenül használják a tudományos neveiket.


Ichtiológusok és más fontos személyek

Georges Frédéric Cuvier (Montbéliard, 1773. június 28.Strasbourg, 1838. május 13.) francia zoológus és paleontológus. Georges Cuvier a nagy francia természettudós öccse. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „F. Cuvier”.

Apja Jean George Cuvier hadnagyként szolgált a Svájci Gárdában és Montbéliard megbecsült polgára, anyja pedig Anne Clémence Chatel volt. A család nem volt tehetős, az apa szerény nyugdíja biztosította megélhetésüket.

Frédéric Párizsba bátyja hívására érkezett és ott jelentős természettudományi munkát végzett. 1803-ban kinevezték a Francia Természettudományi Múzeumban (Muséum d'Histoire Naturelle) az állatok főfelügyelőjének. 1826-ban a Francia Tudományos Akadémia (Académie des Sciences) választott tagja lett, majd az 1837-ben létrehozott összehasonlító élettan elnöki tisztét töltötte be. 1835-ben a Royal Society is felvette külsős tagjának. Kutatásai során foglalkozott az emlősök fogazatával és besorolásával, valamint a cetekkel is. Tudományos munkásságának elsimerése, hogy egyéb más eredményei mellett ő nevezett el több állatnemet

Folyami tüskésrája (Potamotrygon motoro)

A hónap képe

Ostorhal (Heniochus acuminatus)

Hírek

Magyar bucó (Zingel zingel)

A Magyar Haltani Társaság által rendezett internetes szavazás eredményeként a horgászok kedvence a menyhal (Lota lota) került kiválasztásra 2013-ra, mint az év hala. A szavazást 2014-re is elindították és a vizek tisztulásával egyre több helyről előkerülő Magyar bucó (Zingel zingel) nyert.

A minőségi cikkek megkülönböztetésére bevezetésre került a magyar wikipédián is a jó szócikk és mindjárt az elsők között 2013. szeptember 9-én lehetett üdvözölni a Petényi-márnát, mely igazán megérdemelte a Symbol support vote.svg ikont.

  • Ismét kiemelt cikket üdvözölhetünk!?

2012. október 29-től már a Featured article star.svgheringcápa is a legjobbak közé tartozik, hiszen DenesFeri tovább gazdagította a kiemelt halas arzenált.

Tennivalók

Több módon is a Halakportál segítségére lehetsz:

Halakkal kapcsolatos szócikkek  
Új cikkeink : Leveles tengeri sárkány, Égrenéző aranyhal, Ecsenius, Zebrasoma
Ichthiológia : Limnológia, Oceanológia, Rheológia, Tengerbiológia, Magyarország halfajainak listája, Balatoni halfajok listája, Pikkely, Ikra, Halszálka, Úszó, Úszóhólyag
Halas cikkek: Halászat, Horgászat, Csíkászat, Akvakultúra, Hal a kultúrában, ARKive – Veszélyeztetett fajok, Natura 2000, Oceanográfiai Múzeum, Némó nyomában
Személyek : Louis Agassiz, Bartosiewicz László, Bíró Péter, Pieter Bleeker, Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte, George Albert Boulenger, Morten Thrane Brünnich, André Marie Constant Duméril, Georges Cuvier, Jacques-Yves Cousteau, Ifjabb Entz Géza, Samuel Garman, Albert Günther, Johann Jakob Heckel, Hankó Béla, Herman Ottó, Károli János, Kászoni Zoltán, Rudolf Kner, Kriesch János, Bernard Germain de Lacépède, Carl von Linné, Luigi Ferdinando Marsigli, Johannes Peter Müller, Johann Natterer, Peter Simon Pallas, Petényi Salamon János, Constantine Samuel Rafinesque, Antoine Risso, Franz Steindachner, Ferdinand Stoliczka, Franz Hermann Troschel, Unger Emil
Akvarisztika : Édesvízi akváriumi halak listája, Ökoszisztéma, Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége, Fővárosi Állat- és Növénykert, Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium, Nyíregyházi Állatpark
További portálok