Magyar Haltani Társaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar Haltani Társaság
Magyar Haltani Társaság.jpg

Alapítva 2005
Tevékenység tudományos kutatás és ismeretterjesztés
Székhely Tiszafüred Táncsics u. 1.
Irányítószám 5350
Nyelvek magyar
Vezető Dr. Harka Ákos elnök
Kulcsemberek
  • Dr. Juhász Lajos alelnök
  • Dr. Nagy Sándor Alex elnökségi tag
  • Sallai Zoltán elnökségi tag
  • Szepesi Zsolt elnökségi tag
  • Dr. Antal László titkár
Működési régió Kárpát-medence

A Magyar Haltani Társaság weboldala

A Magyar Haltani Társaság (MHTT)[1][2] a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Fő feladata a tudományos kutatómunka segítése, valamint a minél szélesebb körű ismeretterjesztés.

Alakulás[szerkesztés]

A Magyar Haltani Társaságot a természetes vizek haltani kutatóinak egy olyan fórum iránti igénye hozta létre, ahol kifejezetten szakmabeli, halakkal foglalkozó szakemberek előtt mutathatják be és vitathatják meg új kutatási eredményeiket. Az előkészítést és a szervezést Dr. Harka Ákos és Dr. Juhász Lajos, a társaság későbbi elnöke és alelnöke vállalta magára. Munkájuk eredményeként - kapcsolódva az ugyancsak általuk szervezett I. Magyar Haltani Konferenciához - 2005. szeptember 9-én 40 fős taglétszámmal alakult meg az egyesület, a bírósági bejegyzés azonban csak később, december 21-én emelkedett jogerőre.

Céljai[szerkesztés]

A Társaság fő célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai és természetvédelmi kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása, a magyar haltani szaknyelv ápolása, valamint halaink népszerűsítése és a velük kapcsolatos ismeretterjesztés.

Szervezeti felépítés[szerkesztés]

Az egyesület legfelső döntéshozó szerve a közgyűlés, melyen a rendes tagok szavazati joggal, a pártoló tagok tanácskozási joggal vehetnek részt.

A társaság operatív és koordináló szerve az 5 fős elnökség, melynek tagjai:

  • Dr. Harka Ákos elnök,
  • Dr. Juhász Lajos alelnök, valamint
  • Dr. Nagy Sándor Alex, Sallai Zoltán és Szepesi Zsolt elnökségi tagok.

A titkári feladatokat Dr. Antal László látja el.

Működés[szerkesztés]

Az egyesület a rendes és pártoló tagok tagdíjaiból, valamint egyéni támogatásokból tartja fenn magát, így az államtól, a pártoktól és mindenféle csoportosulástól függetlenül működik. Rendes tagjainak száma 2020-ban 130, a pártoló tagoké 10. A társaságnak se fizetett alkalmazottja, se tiszteletdíjas munkatársa nincs, költségtérítést nem fizet. A feladatát mindenki ügyszeretetből, díjazás nélkül látja el. Az elnökség a tagság bizalmát élvezve immár a harmadik ötéves ciklusát tölti változatlan összetételben.

Tevékenység[szerkesztés]

A társaság tevékenységének két kiemelten fontos területe a tudományos kutatómunka segítése és az ismeretterjesztés.

Tudományos kutatómunka[szerkesztés]

Kutatásokat a társaság nem finanszíroz, viszont évente megrendezi a Magyar Haltani Konferenciát,[3] lehetőséget biztosítva a kutatóknak újabb eredményeik bemutatására és megvitatására. Az eredmények publikálására a társaság ugyancsak évente megjelenő kiadványa, a Pisces Hungarici szolgál,[4] melynek cikkeit az angol nyelvű Zoological Record rendszeresen ismerteti. A társaság kutatással foglalkozó tagjainak zöme egyetemi vagy kutatóintézeti keretek között végzi munkáját, de van köztük egyéni vállalkozó és szabadidejét erre áldozó szakember is. A finanszírozás tehát nem feladata az egyesületnek, ellenben a megoldandó témák fölvetésével olykor szerepe lehet a témaválasztásban. Példa erre a Körösben élő pataki márnák identitásának fölvetése, ami Dr. Antal Lászlót és szerzőtársait egy új faj, a bihari márna leírásához vezette.[5][6]

Ismeretterjesztés[szerkesztés]

Az első években vetített képekkel illusztrált előadások jellemezték a társaság ismeretterjesztő tevékenységét, később azonban egyre nagyobb szerepet kapott e területen is az internet.

Az őshonos halaink ismertebbé tétele érdekében 2010-ben bevezették év hala választást,[7] de ekkor még az elnökség döntött ebben a kérdésben. 2011-ben azonban már csak jelölteket állítottak, és internetes közönségszavazás döntött a cím elnyeréséről. A választás egyre népszerűbb, míg a 2011-es „év hala” választásra mintegy 2 500 szavazat érkezett be, a 2020-as év haláról már 14 642 szavazat alapján született döntés.

2012-ben megindították és szolgáltatásként azóta is fönntartják honlapjukon a Mit fogtam? rovatot.[8] Ez beküldött fényképek alapján segíti a horgászokat az általuk fel nem ismert fogott halak azonosításában, így fejlesztve halismeretüket. Új rovatként 2013 januárjában indították el honlapjuk rejtvényoldalát,[9] havonta bemutatva egy-egy Kárpát-medencében előforduló hal fotóját, amely alapján meg kell állapítani a faj nevét. A játékban rendszeresen négy-öt országból, havonta átlag mintegy ötvenen vesznek részt.

A társaság honlapja iránti érdeklődést jelzi, hogy 2011. augusztus 23-i megújításától 2014 végéig 130 országból 72 ezren látogatták meg. A kapcsolatok szélesítése érdekében azonban 2014-ben létrehozták a hozzá szorosan kapcsolódó Facebook-oldalt.[10]

2016-ban a társaság kezdeményezte, hogy 2017-től minden év március 20-a legyen a halak napja. Javaslatukkal az Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztálya, a Mohosz, a MA-HAL és az akvaristák országos egyesülete is egyetértett, s azóta mindannyian társként vesznek részt a programok szervezésében. 2019-ben a Mohosz közreműködésével a Magyar Haltani Társaság szervezte meg a halak napi országos ünnepséget,[11] melynek ez alkalommal a Tisza-tó partján fekvő Tiszafüred adott otthont.

2018-tól Vizek és halak címmel folyamatos fotópályázatot hirdetett honlapján a társaság,[12] s a beküldött fényképek legjobbjait A hét fotója címmel a honlapján közzéteszi.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. „Harka Ákos, Lengyel Péter (2019): Egy független civilszervezet a tudomány és az ismeretterjesztés szolgálatában. Halászat 112/1: 24-25.”.  
  2. MHTT. haltanitarsasag.hu. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  3. Magyar Haltani Konferencia
  4. Pisces Hungarici
  5. „Antal L., László B., P. Kotlík, Mozsár A., Czeglédi I., Oldal M., Kemenesi G., Jakab F., Nagy S. A. (2010): A Kárpát-medence új halfaja: a bihari márna (Barbus biharicus). Pisces Hungarici 10: 5-14. http://haltanitarsasag.hu/ph10/Antal_et.al_Pisces.Hungarici_2016.pdf .”.  
  6. )
  7. Az év hala
  8. Mit fogtam?
  9. rejtvényoldal
  10. Facebook-oldal
  11. halak napi országos ünnepség
  12. fotópályázat