Magyar Haltani Társaság

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Haltani Társaság
Alapítva2005
Tevékenységtudományos kutatás és ismeretterjesztés
SzékhelyMHTT, Tiszafüred, 1442/50 hrsz.
Irányítószám5350
Nyelvekmagyar
VezetőDr. Nagy Sándor Alex, elnök
Kulcsemberek
  • Dr. Juhász Lajos alelnök

Elnökségi tagok:

  • Dr. Antal László
  • Sallai Zoltán
  • Szepesi Zsolt

Titkár: Dr. Nyeste Krisztián

Működési régióKárpát-medence
A Magyar Haltani Társaság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Haltani Társaság témájú médiaállományokat.

A Magyar Haltani Társaság (MHTT)[1][2] a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Fő feladata a tudományos kutatómunka segítése, valamint a minél szélesebb körű ismeretterjesztés.

Alakulás[szerkesztés]

A Magyar Haltani Társaságot a természetes vizek haltani kutatóinak egy olyan fórum iránti igénye hozta létre, ahol kifejezetten szakmabeli, halakkal foglalkozó szakemberek előtt mutathatják be és vitathatják meg új kutatási eredményeiket. Az előkészítést és a szervezést Dr. Harka Ákos és Dr. Juhász Lajos, a társaság későbbi elnöke és alelnöke vállalta magára. Munkájuk eredményeként - kapcsolódva az ugyancsak általuk szervezett I. Magyar Haltani Konferenciához - 2005. szeptember 9-én 40 fős taglétszámmal alakult meg az egyesület, a bírósági bejegyzés azonban csak később, december 21-én emelkedett jogerőre.

Céljai[szerkesztés]

A Társaság fő célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai és természetvédelmi kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása, a magyar haltani szaknyelv ápolása, valamint halaink népszerűsítése és a velük kapcsolatos ismeretterjesztés.

Szervezeti felépítés[3][szerkesztés]

Az egyesület legfelső döntéshozó szerve a közgyűlés, melyen a rendes tagok szavazati joggal, a pártoló tagok tanácskozási joggal vehetnek részt.

A társaság operatív és koordináló szerve az 5 fős elnökség, melynek tagjai:

  • Dr. Nagy Sándor Alex, elnök,
  • Dr. Juhász Lajos alelnök, valamint
  • Dr. Antal László, Sallai Zoltán és Szepesi Zsolt elnökségi tagok.
  • Dr. Harka Ákos, tiszteletbeli elnök

A titkári feladatokat Dr. Nyeste Krisztián látja el.

Működés[szerkesztés]

Az egyesület a rendes és pártoló tagok tagdíjaiból, valamint egyéni támogatásokból tartja fenn magát, így az államtól, a pártoktól és mindenféle csoportosulástól függetlenül működik. Rendes tagjainak száma 2020-ban 130, a pártoló tagoké 10. A társaságnak se fizetett alkalmazottja, se tiszteletdíjas munkatársa nincs, költségtérítést nem fizet. A feladatát mindenki ügyszeretetből, díjazás nélkül látja el. Az elnökség a tagság bizalmát élvezve immár a harmadik ötéves ciklusát tölti változatlan összetételben.

Tevékenység[szerkesztés]

Az alakulóölés 2005-ben

A társaság tevékenységének két kiemelten fontos területe a tudományos kutatómunka segítése és az ismeretterjesztés.

Tudományos kutatómunka[szerkesztés]

Kutatásokat a társaság nem finanszíroz, viszont évente megrendezi a Magyar Haltani Konferenciát,[4] lehetőséget biztosítva a kutatóknak újabb eredményeik bemutatására és megvitatására. Az eredmények publikálására a társaság ugyancsak évente megjelenő kiadványa, a Pisces Hungarici szolgál,[5] melynek cikkeit az angol nyelvű Zoological Record rendszeresen ismerteti. A társaság kutatással foglalkozó tagjainak zöme egyetemi vagy kutatóintézeti keretek között végzi munkáját, de van köztük egyéni vállalkozó és szabadidejét erre áldozó szakember is. A finanszírozás tehát nem feladata az egyesületnek, ellenben a megoldandó témák fölvetésével olykor szerepe lehet a témaválasztásban. Példa erre a Körösben élő pataki márnák identitásának fölvetése, ami Dr. Antal Lászlót és szerzőtársait egy új faj, a bihari márna leírásához vezette.[6][7]

Az alapszabály vitája

Ismeretterjesztés[szerkesztés]

Az első években vetített képekkel illusztrált előadások jellemezték a társaság ismeretterjesztő tevékenységét, később azonban egyre nagyobb szerepet kapott e területen is az internet.

Az őshonos halaink ismertebbé tétele érdekében 2010-ben bevezették év hala választást,[8] de ekkor még az elnökség döntött ebben a kérdésben. 2011-ben azonban már csak jelölteket állítottak, és internetes közönségszavazás döntött a cím elnyeréséről. A választás egyre népszerűbb, míg a 2011-es „év hala” választásra mintegy 2 500 szavazat érkezett be, a 2020-as év haláról már 14 642 szavazat alapján született döntés.

2012-ben megindították és szolgáltatásként azóta is fönntartják honlapjukon a Mit fogtam? rovatot.[9] Ez beküldött fényképek alapján segíti a horgászokat az általuk fel nem ismert fogott halak azonosításában, így fejlesztve halismeretüket. Új rovatként 2013 januárjában indították el honlapjuk rejtvényoldalát,[10] havonta bemutatva egy-egy Kárpát-medencében előforduló hal fotóját, amely alapján meg kell állapítani a faj nevét. A játékban rendszeresen négy-öt országból, havonta átlag mintegy ötvenen vesznek részt.

A társaság honlapja iránti érdeklődést jelzi, hogy 2011. augusztus 23-i megújításától 2014 végéig 130 országból 72 ezren látogatták meg. A kapcsolatok szélesítése érdekében azonban 2014-ben létrehozták a hozzá szorosan kapcsolódó Facebook-oldalt.[11]

2016-ban a társaság kezdeményezte, hogy 2017-től minden év március 20-a legyen a halak napja. Javaslatukkal az Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztálya, a Mohosz, a MA-HAL és az akvaristák országos egyesülete is egyetértett, s azóta mindannyian társként vesznek részt a programok szervezésében. 2019-ben a Mohosz közreműködésével a Magyar Haltani Társaság szervezte meg a halak napi országos ünnepséget,[12] melynek ez alkalommal a Tisza-tó partján fekvő Tiszafüred adott otthont.

2018-tól Vizek és halak címmel folyamatos fotópályázatot hirdetett honlapján a társaság,[13] s a beküldött fényképek legjobbjait A hét fotója címmel a honlapján közzéteszi.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ „Harka Ákos, Lengyel Péter (2019): Egy független civilszervezet a tudomány és az ismeretterjesztés szolgálatában. Halászat 112/1: 24-25.”.  
  2. ↑ MHTT. haltanitarsasag.hu. [2020. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  3. ↑ Magyar Haltani Társaság. [2023. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  4. ↑ Magyar Haltani Konferencia. [2020. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  5. ↑ Pisces Hungarici. [2020. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  6. ↑ „Antal L., László B., P. Kotlík, Mozsár A., Czeglédi I., Oldal M., Kemenesi G., Jakab F., Nagy S. A. (2010): A Kárpát-medence új halfaja: a bihari márna (Barbus biharicus). Pisces Hungarici 10: 5-14. http://haltanitarsasag.hu/ph10/Antal_et.al_Pisces.Hungarici_2016.pdf .”.  
  7. ↑ )
  8. ↑ Az év hala. [2013. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  9. ↑ Mit fogtam?. [2020. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  10. ↑ rejtvényoldal. [2020. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  11. ↑ Facebook-oldal
  12. ↑ halak napi országos ünnepség. [2020. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  13. ↑ fotópályázat. [2020. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Haltani_Társaság&oldid=26226639”