A Formula–1 (rövidítve: F1, magyarul rendszerint Forma–1) az autóversenyek legmagasabb kategóriája, szabályait a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) határozza meg. A Formula–1-es világbajnokságban nyitott karosszériájú, együléses, atmoszferikus nyomáson működő belső égésű motor által hajtott autók vehetnek részt. A versenysorozat több állomásból, Grand Prix-ből (nagydíjból) áll, melyeket szilárd burkolatú, erre a célra kialakított zárt, vagy városi pályákon rendeznek. Az eredmények alapján évente két világbajnokot avatnak, egy egyénit és egy konstruktőrit (csapat-világbajnokság). A versenyeket több millióan nézik televízión, a világ több mint kétszáz országában.
Az első Formula–1-es világbajnokságot 1950-ben rendezték, 2019-ben pedig már a 70. szezont rendezik meg. A Formula–1 történelmi központja Európa, de ma már a világ számos pontján tartanak Formula–1-es nagydíjat, többek között Olaszországban, Azerbajdzsánban, Szaúd-Arábiában, Szingapúrban, Miamiban és Las Vegasban. 2023-ban huszonhárom versenyt rendeznek, ebből tizenötöt Európán kívül. Magyarországon 1986 óta 37 alkalommal rendezték meg a Formula–1 magyar nagydíjat. A Hungaroringen tartott verseny a versenysorozat első olyan futama volt, amelyet volt szocialista országban bonyolítottak le.
Az autók a körülbelül 980 lóerős(a motor kb 820 lóerős, plusz az elektromos motor által fejlesztett 160 lóerő), 15 000 percenkénti fordulatra korlátozott V6-os, 1,6 literes motorok segítségével gyakran elérik a 340 km/órás sebességet, egyes kanyarokban akár 5 g erő is hathat a versenyzőkre.
Az 1960-as Formula–1-es szezon volt az 11. FIAFormula–1 világbajnoki szezon. 1960. február 7-étőlnovember 20-áig tartott. Utolsó évükbe léptek, a 2500 köbcentis motorok, 1961-től az 1500 köbcentisek váltották fel őket. A Ferrarinak nem volt ebben versenyképes motorja, már a jövőre készült. A hatodik helyezett is kapott egy pontot, megszüntették viszont a leggyorsabb körért járót. Visszavonult a versenyzéstől az első női versenyző, Maria Teresa de Filippis. Az Indianapolisi 500-as versennyel együtt tíz futamból állt az idény, visszakerült az Argentin és a Belga Nagydíj a naptárba. Hárman versenyeztek a világbajnoki címért Stirling Moss, Jack Brabham és Bruce McLaren, Moss a belgiumi Spában hatalmasat bukott, lábtörést szenvedett, ezért a fél idényt ki kellett hagynia. Öt egymást követő versenyen győzött Brabham és világbajnok lett. Az Olasz Nagydíjra a rossz pálya miatt a brit csapatok nem mentek el, az Amerikai Nagydíjat meg a Ferrari hagyta ki. Véget ért az orrmotoros autók dominanciája.