Jaime Alguersuari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jaime Alguersuari
Életrajzi adatai
Teljes neve Jaime Víctor Alguersuari Escudero
Született1990. március 23. (33 éves)
Barcelona
Nemzetisége Spanyol spanyol
Pályafutása
KategóriaFormula–1-es világbajnokság
Aktív évei 20092011
Korábbi csapatai ITA Toro Rosso (2009–2011)
Nagydíjak száma 46 (46 rajt)
Világbajnoki címek 0
Győzelmek 0
Dobogós helyezések 0
Első rajtkockák 0
Leggyorsabb körök 0
VB-pontok 31
Első nagydíj magyar 2009-es magyar nagydíj
Legutolsó győzelem -
Legutolsó nagydíj brazil 2011-es brazil nagydíj
2011 VB-helyezés14. (26 pont)

Frissítve: brazil 2011-es brazil nagydíj
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaime Alguersuari témájú médiaállományokat.

Jaime Víctor Alguersuari Escudero (Barcelona, 1990. március 23. –) spanyol autóversenyző, korábbi Formula–1-es pilóta. 2008-ban a Brit Formula-3-ban minden idők legfiatalabb bajnokává avatták. Részt vett a Race of Champions gálán is, ahol Mark Webber volt a csapattársa.

Mivel a Toro Rosso Formula–1-es istálló menesztette 2009-ben a francia Sébastien Bourdaist, Alguersuarinak megadatott a lehetőség, hogy bemutatkozzon a magyar nagydíjon; 19 évével és 125 napjával ő lett az addigi legfiatalabban debütáló F1-es pilóta (ezt a rekordját később Max Verstappen megdöntötte).

Karrierje[szerkesztés]

Gokartban töltött évek[szerkesztés]

Családja jóvoltából érintette meg a motorsportok szeretete. 8 éves korától a katalóniai gokartbajnokságban edződött, s a család anyagi befektetését siker koronázta, felfigyeltek rá a szakemberek. 2003-ban belekóstolt az európai vérkeringésbe, a legnívósabbként jegyzett olasz Junior ICA bajnokságban szerzett további rutint, 5 pontot gyűjtött első évében, amivel az összesített 26. helyen végzett. Érdekesség, hogy a bajnokság majdani F1-es csapattársa, Sébastien Buemi sikerével ért véget.

A junior Európa-bajnokságon a 27. helyen ért célba. Első jelentős sikere is ehhez az évhez köthető, megnyerte a Copa Campeones Trophy-t a juniorok között.

2004-ben megvédte címét, de mindez eltörpült a Spanyol ICA-gokart sorozatban aratott diadala mögött. Fejlődését jelzi, hogy másodjára a 4. helyen végzett az olasz bajnokságban. Európa legjobbjai ellen is szemléletes fejlődést mutatott, a 7. helyet tudta megcsípni.

Utolsó kartban töltött szezonja méltó zárása volt pályafutása ezen szakaszának. 2005-ben újra megnyerte a spanyol bajnokságot, az Ázsia- Óceániai Bajnokságon a második, az olasz sorozatot pedig a harmadik helyen zárta. Az Európa-bajnokság 2005-ben sem sikerült fényesre, utolsó előttiként ért csak célba.

Alacsonyabb formaautós szériák[szerkesztés]

Már 2005-ben próbálkozott formaautóban, nem is megalapozatlanul, hiszen a Formula Junior 1600 olasz szériájában az előkelő harmadik helyet sikerült megkaparintania. Kétszer futamot is sikerült nyernie, ezt megelőzően a szériában ilyen fiatalon senkinek nem sikerült ez a bravúr. Emellett még két futam erejéig a Formula Renault 2.0 Euroseriesben is szerepelt, de a mezőny még túl erősnek bizonyult.

A 2005-ös sikerek megalapozták pályafutásának igazán felívelő szakaszát. Ötéves szerződést kötött a Red Bull Racing istállóval, amelynek keretében garanciát kapott arra, hogy amennyiben töretlen marad fejlődése, a kontraktus végéig ülést biztosítanak számára az F1-ben.

2006-ban végig az Olasz Formula–Renault bajnokságban szerepelt, 56 pontjával a 10. helyet tudta megszerezni, azonban felállhatott egy alkalommal a dobogóra, ebben a műfajban is ő minden idők legfiatalabbja. Ugyanezen kategória téli versenysorozatán viszont meggyőző fölénnyel diadalmaskodott, Alguersuari mind a négy futamot megnyerte.

A Formula Renault 2.0 Európa Kupában 24 pontot gyűjtött, ez a 12. helyre volt elegendő a végelszámolásnál. Itt is egyszer állhatott fel dobogóra, amivel a még mindig csak 16 esztendős fiatalember szintén rekordot döntött.

2007-ben újabb nagy lépést tett az F1 felé. Az Epsilon Red Bull Team színeiben az európai Formula Renault 2.0-sban már az 5. helyig meg sem állt (2 dobogós helyezés és 67 pont a mérlege), ebben az évben egyébként a szintén Red Bull-nevelés, Brendon Hartley nyerte toronymagasan ezt a szériát. Az Olasz Formula–Renault bajnokságban viszont visszavágott Hartleynak (3 győzelem, 3 pole, 7 dobogó, 2 leggyorsabb kör), és csak nagy csatában kapott ki a szintén Red Bull- kötődésű finn versenyzőtől, Mika Mäkitől.

2008 volt a kiugrás éve. A Renault 2.0-s sorozatok után keményebb diót kellett feltörnie, következett az Formula-3. A Spanyol Formula-3-ban a 7. helyen végzett 60 megszerzett pontjával (3 győzelem, 2 pole, 4 dobogó, 1 leggyorsabb kör). Az átütő sikerült azonban egy jóval magasabban jegyzett bajnokság, a Brit Formula-3 hozta meg. A Carlin Motorsport csapatával nagy fölénnyel megnyerte a nívos sorozatot (5 győzelem, 6 pole, 12 dobogó, 5 leggyorsabb kör, 251 pont). Jutalma nem volt kevesebb, mint tesztelési lehetőség a Red Bull F1-es autójával. Az évente rendezett Masters of Formula 3-on a 8., a nevezetes Macau Grand Prix-n pedig a 10. helyen futott be.

Részt vett a Race of Champions gálán is, ahol a kerékpárbalesete miatt kidőlő Mark Webbert helyettesítette. A Superbike-világbajnokságot három alkalommal elhódító Troy Bayliss oldalán szerepelt az "All Stars" nevű csapatban. Alguersuari már az első fordulóban kiesett, ellenfele azonban nem volt kisebb, mint a NASCAR 2008-as ezüstérmes, Carl Edwards.

Noha hírbe hozták a Scuderia Toro Rosso istállóval, a 2009-es évet a World Series by Renault sorozatban kezdte meg, ugyancsak a Carlin Motorsport színeiben. Nehezen szokta meg az új kategóriát, de rendszeresen a legjobb 10 között foglalt helyet. A Bugatti Circuit-en rendezett második futamon állhatott fel először dobogóra. F1-es karrierjének kezdetén sem hagyta abba szereplését ebben a kategóriában, mivel a két sorozat versenyei nem ütötték egymást időben. F1-es debütálása utáni héten Autódromo Internacional do Algarveban, előbb megszerezte első pole-pozícióját, majd a második futamon sikerült végre nyernie. A nürnburgringi megmérettetésen előbb egy 5., majd egy 6. hellyel örvendeztette meg szurkolóit, de mivel ellenlábasai remekeltek a hétvégén, visszacsúszott a tabella negyedik helyére, két futammal a szezon vége előtt. Az aragóniai versenypályán betlizett, mindössze 3 pontot gyűjtött két verseny alatt (a 2. futamon a harmadik pozícióban haladva esett ki), ezzel csak a 6. helyezést tudta megszerezni összetettben.

A Formula–1-ben[szerkesztés]

2009[szerkesztés]

Red Bull utánpótlás programjának keretében először 2008 májusában adatott meg Alguersuarinak, hogy aerodinamikai teszten kipróbálhasson F1-es versenyautót.[1] 2009. július 1-jétől Alguersuari váltotta Brendon Hartley-t a Red Bull Racing és a Scuderia Toro Rosso új tartalékversenyzőjeként, a kontraktus fél évre szólt.[2]

A sorozatos gyenge eredmények miatt a német nagydíjat követően a Toro Rosso elbocsátotta a francia Sébastien Bourdaist. Négy nappal később a csapat vezetősége úgy döntött, hogy Alguersuari mutatkozhat be magyar nagydíjon, amire az FIA is rábólintott.[3] A futam napján 19 éves és 125 napos volt, ezzel ő lett a Formula–1 addigi történelmének legfiatalabb újonca.

Élete első versenyén az utolsó rajtkockából indult, csapattársától, Sébastien Buemitől 8 tized másodperccel maradt el az időmérő edzésen. A futamon jól tartotta magát, stabil tempóban hibátlan versenyt futott, végül Buemit is maga mögé utasította, így a 15. helyen végzett körhátrányban.

A Valenciában rendezett európai nagydíj máris komoly előrelépést jelentett számára. A 19. helyre kvalifikálta magát, megelőzve a Ferrarit vezető Luca Badoert, az élről rajtoló Lewis Hamilton Q1-es idejétől kevesebb, mint fél másodperccel maradt csak el. Hazai futamán is hozta hibátlan formáját, s a középmezőny tempóját végig tartva a 16. helyen, körhátrányban intette le a kockás zászló.

A belga nagydíjon a 17. rajtkockából startolt, Buemivel szembeni hátránya már nem érte el az 1 tized másodpercet sem. A szép reményekkel kecsegtető futam azonban hamar véget ért számára, miután a Les Combes nevű kanyarkombinációban nekiütközött Lewis Hamilton autójának hátuljába, ezzel eltört bal első felfüggesztése.

Az olasz nagydíj sem sikerült túl fényesre, egész hétvégén gondja volt az autó vezethetőségével, az időmérőn a 20. helyet tudta csak megszerezni, csapattársától is meglehetősen sok, 7 tizedes hátrányt szedett össze. A versenynek a boxból vágott neki, mivel módosították a motorhűtést és a hátsó szárnyán is változtattak az utolsó pillanatokban. Végig Buemi mögött haladt, mígnem a 20. körben a váltó meghibásodása miatt fel kellett adnia a versenyt.

A szingapúri hétvégén jóval versenyképes csomag állt rendelkezésére, és noha közel 7 tizeddel maradt el csapattársa eredményétől, a 17. rajtkockával megismételte addigi legjobb eredményét, többek közt a Ferrarit vezető Fisichellát is maga mögé sikerült utasítania. (Heidfeld későbbi büntetése miatt a 16. helyről indulhatott.) A verseny első szakaszában magabiztosan tartotta mögött jóval gyorsabb ellenfeleit, Sutil azonban besokallt, majd ütközött Heidfelddel. Ezt követően a SC a pályára, Alguersuari pedig a boxba érkezett. Ott azonban idő előtt indult volna vissza a pályára, hibáját a tankolócső bánta. Nem sokkal később, a 48. körben a jobb első fék hibája miatt ezt a versenyt sem sikerült befejeznie.

A rendkívül technikás Szuzuka komoly kihívás elé állította, különösen úgy, hogy korábban még nem versenyzett ezen a pályán, az esőzések folytán pedig csak szombat délelőtt próbálhatta ki a pálya határait. Az időmérőn kiderül, saját határát túlfeszítette, ugyanis noha pályafutása során először túljutott a Q1-en, a második szekció első körében, kemény keveréken elvesztette uralmát versenygépe felett a Degner 2-es jobbos döntött kanyarban, így nagy sebességgel, frontálisan a gumifalba csapódott. Szerencséjére semmi baja nem esett, de kocsiját is újjá tudták építeni, így rajthoz állhatott a másnapi futamon. (A később kirótt büntetések révén előlépett a 12. rajtkockába.) A versenyen elfogadható rajtot követően stabil tempót diktált, mígnem a 45. körben bőven 300 km/h feletti tempónál, a hírhedt 130R jobbos ívben a szemközti gumifalba csapódott. A versenyző sértetlenül szállt ki autójából.

A brazil nagydíj kaotikus időmérőjén a bravúros 12. helyet sikerült megszereznie, a versenyen az első körös kieséseknek köszönhetően pontszerző helyről várhatta a biztonsági autó távozását. Alguersuarit a következő körökben a mezőny nagy része megelőzte, s végül körhátrányban az utolsó, 14. helyen intette le Felipe Massa.

A szezon utolsó időmérőjén újra beverekedte magát a Q2-be, Kovalainen rajtbüntetése miatt egy rajtkockát előreléphetett, a 14. helyről indulhatott. Jól rajtolt, ám az első körben a tülekedés folytán a 19-es kanyarban elhagyta a pályát, így a mezőny végére zuhant. A továbbiakban sebességváltójára panaszkodott, boxba hajtott, ám mivel csapata kommunikációs probléma folytán nem tudott erről, tévedésből a szomszédos, hasonló színösszeállítású Red Bullos szerelők gyűrűjébe érkezett. A félreértés után vissza kellett térnie a pályára, majd nem sokkal később kiállt az abu-dzabi nagydíjról.

2010[szerkesztés]

A sajtó már 2009 decembere óta tényként kezelte Alguersuari 2010-es szerződését, a hivatalos bejelentésre mégis egészen január 22-éig kellett várni.[4] A biztató teszteredmények ellenére nem lépett előre az előző évhez képest sem a technika, sem Alguersuari. Az időmérőn - az új csapatok mellett - már a Q1-es periódusban kiesett, a 18. pozícióból a kieséseknek köszönhetően feljött a 13. helyre. Az ausztrál nagydíjon élete legjobb produkcióját nyújtotta. Több mint 30 körön keresztül eredményesen védte pozícióját a hétszeres világbajnok Michael Schumacherrel szemben. Végül nem sokkal a cél előtt hibázott, így lemaradt a pontszerzésről, ám így is addigi legjobb eredményét érte el a spanyol. Szepangban felülmúlta előző heti teljesítményét. Előbb a Q2-be kvalifikálta magát, majd egy remek rajttal körökön keresztül maga mögött tartotta a két Ferrarit. A kétkiállásos taktika gyümölcsözött, így a kieséseknek is köszönhetően a 9. helyen intették le, vagyis megszerezte pályafutása első pontjait a Formula–1-ben.

Eredményei[szerkesztés]

Teljes Formula-1-es eredménysorozata[szerkesztés]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Helyezés Pont
2009 Toro Rosso AUS
MAL
CHN
BHR
ESP
MON
TUR
GBR
GER
HUN
15
EUR
16
BEL
Ki
ITA
Ki
SIN
Ki
JPN
Ki
BRA
14
UAE
Ki
24. 0
2010 Toro Rosso BHR
13
AUS
11
MAL
9
CHN
13
ESP
10
MON
11
TUR
12
CAN
12
EUR
13
GBR
Ki
GER
15
HUN
Ki
BEL
13
ITA
15
SIN
12
JPN
11
JPN
11
BRA
11
UAE
9
19. 5
2011 Toro Rosso AUS
11
MAL
14
CHN
Ki
TUR
16
ESP
16
MON
Ki
CAN
8
EUR
8
GBR
10
GER
12
HUN
10
BEL
Ki
ITA
7
SIN
21†
JPN
15
KOR
7
IND
8
UAE
15
BRA
11
14. 26

Nem ért célba, de teljesítette a verseny 90%-át, ezért helyezését értékelték.

Teljes Formula–E eredménylistája[szerkesztés]

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Helyezés Pont
2014–15 Virgin Racing BEI
11
PUT
9
PDE
5
BUE
4
MIA
11
LBH
8
MON
Ki
BER
12
MOS
13
LON1
LON2
13. 30

Források[szerkesztés]

  1. Alguersuari a Red Bullt tesztelheti”, formula.hu, 2008. május 2. (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 4.) 
  2. Alguersuari becomes Red Bull reserve (angol nyelvű)”, autosport.com, 2009. július 1. (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 4.) 
  3. Alguersuari gets nod for Hungary debut (angol nyelvű)”, autosport.com, 2009. július 13. (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 4.) 
  4. Alguersuari confirmed at Toro Rosso”, autosport.com, 2010. január 22. (Hozzáférés ideje: 2010. január 22.) 

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Jaime Alguersuari
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaime Alguersuari témájú médiaállományokat.