Red Bull Racing

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
AUT Red Bull Racing
Teljes név Aston Martin Red Bull Racing
Székhely Milton Keynes, GBR Egyesült Királyság
Alapító(k) AUT Dietrich Mateschitz
Csapatfőnök GBR Christian Horner
Technikai igazgató GBR Adrian Newey
Versenyzők 3. Ausztrália (ország) Daniel Ricciardo
33. Hollandia Max Verstappen
Tesztpilóták SUI Sébastien Buemi
GBR Jake Dennis[1]
Motor TAG-Heuer (Renault) R.E.18
Kasztni RB14
Gumik Pirelli
Szín sötétkék–piros–sárga
Jogelőd Jaguar Racing
Formula–1-es szereplése
Első verseny AUS 2005-ös ausztrál nagydíj
Utolsó verseny BRA 2018-as brazil nagydíj
Versenyek száma 258 (rajtok száma: 257)
Konstruktőri VB-címek 4 (2010, 2011, 2012, 2013)
Versenyzői VB-címek 4 (2010, 2011, 2012, 2013)
Első győzelem CHN 2009-es kínai nagydíj (Sebastian Vettel)
Legutóbbi győzelem MEX 2018-as mexikói nagydíj
(Max Verstappen)
Győzelmek 58
Első rajtkockák 59
Leggyorsabb körök 60
Legutóbbi VB-helyezés 3. (368 pont)
A(z) AUT Red Bull Racing weboldala
2018-as brazil nagydíj után frissítve

A Red Bull Racing a Red Bull energiaital-gyár tulajdonában álló egyik Formula–1-es csapat. (A cég másik csapata a Scuderia Toro Rosso.) A csapat 2005-ben debütált az ausztrál nagydíjon, jelenleg osztrák licenccel versenyez. 2010-ben Sebastian Vettel világbajnok lett, a csapat pedig megnyerte a konstruktőri címet. Az ezt követő három szezonban mindkét címüket sikeresen megvédték. 2014-ben azonban nem volt esélyük a Mercedesszel szemben, mindössze három futamot nyertek. Év végén Vettel elhagyta a csapatot, helyét az orosz Danyiil Kvjat vette át az ausztrál Daniel Ricciardo csapattársaként. 2015-ben hét év után nyeretlenül zárták a szezont. 2016-ban év közben váltottak pilótát: Kvjat helyet cserélt az addig a Toro Rossónál versenyző Max Verstappennel, aki a spanyol nagydíjon rögtön győzelemmel mutatkozott be új csapatánál. Ricciardo a maláj nagydíjat nyerte meg, ezzel a domináns Mercedes mellett egyedül a Red Bull tudott futamokat nyerni az év során. 2017-ben három futamot nyertek, ami a konstruktőrök között harmadik helyre volt elég a Mercedes és a Ferrari mögött.

A Red Bull Racing története[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

Ford Motor Company 2004-ben, öt sikerekben szegény év után eladta Formula–1-es csapatát, a Jaguar Racinget, versenymotorgyártó műhelyével, a Cosworthszal egyetemben. A Jaguar csapatot Dietrich Mateschitz, a Red Bull energiaital-gyártó vállalat tulajdonosa vásárolta meg. A csapat így a 2005-ös ausztrál nagydíjon a Jaguar jogutódjaként ott állhatott a rajtvonalnál, immár a Red Bull energiaitalok kék-ezüst színeiben.

Red Bull logó az 1995-ös Sauberen

A Red Bullnak nem volt ismeretlen az autósport királykategóriája, hiszen korábban szponzorként logójuk megtalálható volt a Sauber, az Arrows, valamint a jogelőd Jaguar autóin is. Miután saját csapatot indított, a Red Bull természetesen felbontotta a szerződését a Sauberrel (az Arrows már 2002-ben megszűnt). Az italgyártó cég emellett a Formula–3000-es versenysorozatban, és ennek utódjában, a GP2-ben is feltűnt, valamint van egy európai tehetségkutató-programja Red Bull Junior Team néven. Későbbi Formula–1-es versenyzők is kerültek ki a program növendékei közül; Enrique Bernoldi, Christian Klien, Patrick Friesacher, Vitantonio Liuzzi és Scott Speed is versenyzett már a királykategóriában.

A 2005-ös szezon[szerkesztés]

Az új gárda csapatfőnöke, Christian Horner megszerezte a McLarentől menesztett David Coulthardot, a másik autót továbbra is a Jaguárhoz a 2004-es szezonra az energiaitalosok támogatásával érkezett Christian Klien vezethette. A csapatvezetők eredeti terve szerint Klien és Vitantonio Liuzzi, a 2004-es Formula–3000 széria bajnoka három versenyenként válthatták volna egymást a második számú versenyzői, illetve a harmadik autó ülésében (a 2005-ös szezonban az előző év utolsó 6 konstruktőri helyezettje a pénteki edzéseken három autót indíthatott), azonban Liuzzi végül csak négy versenyen indult. A Red Bull tehetségkutató programjának egyik felfedezettje, az amerikai Scott Speed a kanadai nagydíjon és az amerikai nagydíjon kapott lehetőséget a harmadik autóban.

A 2005-ös versenyautó, a Red Bull RB1 a már papírra vetett Jaguar R6 alapjaiból építkezett. A csapat a leggyengébb Cosworth motorokat és Michelin gumikat használta a szezon során. Az autó a Red Bull energiaitalok kék-ezüst festését viselte.

A szezon jól indult a gárda számára, hiszen a szezonnyitó ausztrál nagydíjon Coulthard a negyedik, Klien a hetedik helyet szerezte meg, ezzel 7 pontot szerezve a Red Bull Racing első versenyén. Ilyen jó eredmény többet ugyan nem született a szezonban, de Coulthard az európai nagydíjon tiszta versenyben ismét megszerezte a negyedik helyet, Klien pedig a szezonzáró kínai nagydíjon futott be ötödiknek.

A csapat az idény során folyamatosan elég erős volt a pontszerzéshez, David Coulthard a kudarcokkal teli 2004-es esztendő után valósággal újjászületett a kék autó volánja mögött, 24 pontot elérve, akárcsak 2004-ben a McLarennel. A különbség mindössze annyiban állt, hogy 2004-ben a McLaren Kimi Räikkönen révén nagydíjat is tudott nyerni, a 2005-ös Red Bull viszont nem vehette fel a versenyt az élmenőkkel. Coulthard tehát 24 pontjával a 12. helyen, Klien 9 ponttal a 15. helyen, Liuzzi 1 pontjával a 24. helyen végzett a 2005-ös világbajnokságban. A csapat az elvárásokat túlteljesítve 34 pontjával a hetedik lett a konstruktőrök között, és a szezon végére magára találó BAR-Honda csak az idény utolsó részében előzte meg a Red Bull Racinget.

A Red Bull számított 2005-ben a mezőny színfoltjának, hatalmas motorhome-jával, sokszor éjszakába nyúló partikkal gazdagította a Formula–1-es paddock életét. Monte Carlóban a Star Wars legújabb epizódjának színeiben pompáztak a versenyautók, és a monacói bokszutcában a Red Bull vendégeiként feltűntek a Csillagok Háborújának szereplői és rendezője is.

A 2006-os szezon[szerkesztés]

Coulthard egy szezon előtti teszten

A 2006-os idényre a Red Bull Racing motorszállítót váltott, és a Ferrari V8-as erőforrásait használta az idény folyamán. A főtervezői székbe Adrian Newey került, akit 2005 novemberében sikerült leigazolni a McLarentől. Newey az addigra már majdnem teljesen kész RB2 tervezésében nem vállalt nagy szerepet, helyette inkább a 2007-es modellen kezdett dolgozni.

A csapatfelállás a szezon utolsó feléig változatlan maradt, a két RB2 jelű versenyautót ismét David Coulthard és Christian Klien vezethette a szezon nagy részében. Az utolsó három versenyre azonban a csapatvezetés megelégelte Klien gyenge teljesítményét, és helyére a tesztsofőr Robert Doornbost ültették. Vitantonio Liuzzi és Scott Speed a Scuderia Toro Rosso versenyzőiként kaptak állást.

A szezon egészében nem sikerült olyan jól, mint a 2005-ös, a gárda 16 pontjából 14-et Coulthard szerzett, kettőt Klien. Kiugróan jó eredménynek számított a magyar nagydíjon elért 5. hely, valamint a monacói nagydíjon elért első dobogós helyezés.

Klien a török nagydíjon

Coulthard harmadik helye egyben a Red Bull Racing első dobogós helyezése volt. Érdekességek, hogy a 2005-ös esztendőhöz hasonlóan a Red Bull 2006-ban is filmet reklámozott Monte Carlóban, mégpedig a Superman színeiben pompáztak az autók. Coulthard a verseny előtt fogadást kötött a csapatfőnök Christian Hornerrel, miszerint ha dobogós helyen fejezi be a viadalt, akkor Horner meztelenül beleugrik a versenypálya melletti medencébe. Coulthard harmadik lett, Horner pedig egy piros Superman-köpenyt viselve teljesítette a fogadást.

Ezenkívül a csapat jogelődje, a Jaguar Racing, valamint annak jogelődje, a Stewart is a hercegség pályáján érte el első dobogós helyezését.

A csapat végül a dobogó ellenére csalódottan zárta a 2006-os szezont, hiszen a 2005-ben megszerzett 34 pont helyett csak 16-ot tudtak szerezni, ami szintén a hetedik helyre volt elég a konstruktőrök között. Coulthard 14 ponttal a 13., Klien 2 ponttal a 18. helyen zárt, Doornbos nem szerzett pontot 2006-ban.

A 2007-es szezon[szerkesztés]

2007-re végre elkészült az Adrian Newey által tervezett autó, az RB3, amelyben már Renault motor dolgozott Ferrari helyett. A szezon közepén érkezett a csapathoz Geoff Willis, aki korában a Williamsnél és a BAR-nál, majd a Hondánál dolgozott technikai igazgatóként. A Michelin gumiszállító kiszállását követően természetesen a Red Bull Racing is Brigdestone abroncsokon indult.

Versenyzői fronton David Coulthard maradt a csapatnál, míg a másik ülésbe Mark Webber érkezett. Webber 2004 után hagyta el a jogelőd Jaguárt, és a Williamsnél eltöltött két kiábrándító szezon után igazolt az energiaitalosokhoz.

Mark Webber a speciális festésű RB3-t vezeti a brit nagydíjon

Az RB3 kétségkívül gyorsnak bizonyult, ám nagyon súlyos megbízhatósági problémák merültek fel vele a szezon folyamán. A problémák nagy része az ekkortájban elterjedő ultragyors kapcsolású váltóhoz volt köthető. Az első pontokat a negyedik versenyen, a Spanyol nagydíjon szerezte Coulthard nagyszerű versenyzést követően egy ötödik hellyel, azonban az utolsó néhány körben már hiányoztak fokozatok a váltójából. Arra azonban, hogy mindkét Red Bull célba érjen, a 8. versenyig, a francia nagydíjig nem került sor. Amikor azonban célba értek, erős pontszerző helyeket csíptek meg a versenyzők, Webber legjobbja egy dobogó lett az európai nagydíjon, ahol Coulthard az ötödik helyen futott be, így ez lett a Red Bull Racing történetének addigi legsikeresebb hétvégéje. Coulthard a japán nagydíjon ért be negyedik helyen. Ezen a nagydíjon egyébként történelme során először megcsillant a Red Bull számára a győzelmi esély, hiszen Webber a második helyen autózott, és gyorsabb volt, mint a vezető Lewis Hamilton, de egy biztonsági autós szakaszban a testvércsapat Scuderia Toro Rosso versenyzője, Sebastian Vettel hátulról belehajtott, így vetve véget mindkettőjük versenyének.

A csapat a McLaren kizárásával és 24 pontjával az 5. lett a konstruktőri bajnokságban, David Coulthard 14 ponttal a 10. helyen végzett, míg Mark Webber 10 ponttal a 12. helyet szerezte meg a 2007-es szezonban.

2007-ben is találkozhattunk szokatlan festésű Red Bull versenyautóval. A brit nagydíjon a csapat a szurkolók által beküldött képeket festette az autójára. A kép beküldéséért 1 eurót kellett fizetni a csapatnak, aki a befolyt pénzt a Wings for life nevű jótékony célú alapítványának adományozta.

A 2008-as szezon[szerkesztés]

David Coulthard a dobogóra vitte a Red Bullt Kanadában

A csapatfelállás nem változott jelentősen 2008-ra az előző évihez képest. Az RB4-et ismét Adrian Newey tervezte, és a Renault a spanyol nagydíjtól átvette a Red Bulltól az általa kikísérletezett szokatlan motorburkoló elemet. A Red Bullnál végre sikerült úrrá lenni a megbízhatósági problémákon, 2008-ban elég sok versenyen sikerült pontot szerezniük. A 2008-as szezonnyitó ausztrál nagydíjon Webber műszaki hiba, Coulthard pedig a Massával való ütközése miatt esett ki. A maláj nagydíjon Mark Webber a hetedik lett, amivel 2 pontot szerzett a Red Bullnak, Coulthard a kilencedik helyen végzett. Bahreinben Coulthard Buttonnal való ütközése miatt esett ki, miközben Webber a 7. lett és ezzel újabb 2 pontot szerzett a csapatnak. A spanyol nagydíjon Coulthard ismét ütközés részese volt, ezúttal Timo Glock lökte meg hátulról, aminek következtében defektet kapott és ismét nem tudott pontot szerezni. A Webber 5. helyéért járó 4 ponttal a Red Bull leszorította a gyári Renault csapatot a konstruktőr-világbajnokság 6. helyéről. A következő versenyen ismét feljebb lépett a csapat a világbajnokságban: A Webber 7. helyéért járó két ponttal megelőzték a Toyotát. Coulthard ismét alig maradt le a pontszerzésről, kilencedikként ért célba. A monacói nagydíj időmérő edzésén mindkét versenyzőjük bejutott az első tízbe, de Coulthard a második szakasz végén összetörte az autóját, amit csak váltócserével lehetett kijavítani, így 5 helyes rajtbüntetést kapott. Az esős versenyen az elsők között esett ki, amikor a Massenet kanyarban falnak ütközött. Webber viszont célba ért, és 4. helyével újra pontokat szerzett a csapatnak. A kanadai nagydíjon Webber mindössze másodszor nem tudott az első nyolcban végezni az évad során, Coulthard viszont első pontszerzése alkalmával dobogóra állhatott, harmadik lett a kaotikus versenyen. Franciaországban a Red Bull versenyzői a 6.-7. helyet szerezték meg az időmérő edzésen. A futamon Webber 6., Coulthard 9. lett.[2] A brit nagydíjon Coulthard bejelentette év végi visszavonulását, őt a testvércsapat pilótája Sebastian Vettel vált 2009-ben. Az időmérő edzésén Webber meglepetésre 2. lett, a verseny elején azonban hibázott, és visszaesett a mezőny végébe, ahonnan a 10. helyre jött föl. Coulthard az első körben ütközött Vettellel és mindketten kiestek.

Németországban Webber a 8., Coulthard pedig a 10. helyet szerezte meg az időmérőn. A skót 13. lett, Webber azonban kiesett. A magyar nagydíjon Mark Webber a nyolcadik helyről indult, de a versenyt egy pozícióval lejjebb fejezte be, így nem szerzett pontot. Csapattársa 11. lett. Valenciában egyik autó sem szerzett pontot, Coulthard az utolsó helyen fejezte be a futamot.

2009: második hely a Brawn mögött[szerkesztés]

Mark Webber Kínában

2009-re a visszavonuló David Coulthard helyére Sebastian Vettel érkezett a Toro Rossótól, Mark Webber maradt a csapatnál. Az új tesztpilóta – a Toro Rossóval közös alkalmazásban – az új-zélandi Brendon Hartley lett,[3] aki azonban nem kapta meg időben a Formula–1-es szuperlicencet. Helyettesítésére visszahívták David Coulthardot, aki bár már visszavonult, az első néhány futamon a csapat tartalékversenyzőjeként vett részt. Az évadnyitó ausztrál nagydíjon Vettel a harmadik, Webber pedig a nyolcadik rajtpozíciót szerezte meg. A versenyen azonban egyik autó sem tudott pontot szerezni, mert míg Webbernek egy rajtbaleset miatt megsérült az autója, addig Vettel 2. helyének a Robert Kubicával való ütközés vetett véget. Malajziában Webber az ötödik, Vettel büntetése miatt csak a tizenharmadik helyről indult a futamon. A versenyt felhőszakadás miatt leállították a felénél. A végeredményt tekintve Vettel megint kiesett, Webber a hatodik helyre hozta be az RBR-t. Kínában a Red Bull első sort a renault-s Fernando Alonso akadályozta meg, Vettel másodszorra szerezte meg a pole-t, míg Webber a 3. rajtkockát bérelte ki. Vettelt senki se zavarta meg abban, hogy győzzön, míg Webber a Brawnokkal csatázott a 2. helyért, amit végül meg is szerzett. A következő négy futamon Jenson Button győzött. A brit győzelmi sorozatát Vettel szakította meg silverstone-i győzelmével, ahova a csapat számos fejlesztéssel érkezett. A következő versenyen (Nürburgring) a pole-pozícióból induló Webber győzött annak ellenére, hogy bokszutca-áthajtásos büntetést kapott. Mivel Barrichello beragadt Massa mögé, míg Hamiltont már az első kanyarban egy defekt sújtotta, az ausztrál könnyedén szerezte meg első futamgyőzelmét csapattársa előtt. Vettel ezt követően Japánban, míg Webber Brazíliában győzött. A csapat az évet kettős győzelemmel zárta az abu-dzabi nagydíjon. Vettel az egyéni bajnokság második helyén végzett 84 ponttal, 11-gyel a világbajnok Button mögött. A csapat második lett a konstruktőri világbajnokságban 18,5 ponttal a Brawn GP mögött.

A 2010-es bajnoki cím[szerkesztés]

A 2010-es szezonra a csapat megtartotta mindkét versenyzőjét, motorszállítója továbbra is a Renault maradt. Az évadnyitő Bahreini nagydíjon Vettel megszerezte a pole-t, majd gyújtógyertyájának meghibásodásáig vezette a versenyt. A lelassuló Vettelt a két Ferrari és Hamilton is megelőzte, így negyedik lett.

Ausztráliában ismét Vettelé lett a pole Webber előtt. Úgy tűnt, Vettel megnyeri a versenyt, de ezúttal fékhiba miatt kicsúszott a pályáról és kiesett. Webber egy megcsúszás, majd egy vezetőszárny-csere után 9. lett.

Malajziában Webberé lett a pole, Vettel a harmadik helyről indult. A németnek sikerült a rajtnál Rosberget és Webbert is megelőznie, majd megnyerte a versenyt. Webber második helyének köszönhetően a csapat kettős győzelmet aratott. Kínában (Vettel), Spanyolországban (Webber) és Monacóban (Webber) is Red Bull versenyzői indultak az első helyről. Mark Webber Spanyolországban és Monacóban is győzött.

Vettel az évadzáró versenyen

A török nagydíjon (ahol Webberé lett a pole) a boxkiállásokat követően Webber és Vettel az első két helyen haladt a 40. körig, amikor Vettel megpróbálta megelőzni csapattársát, de összeütköztek. Webber a harmadik helyen ért célba, míg Vettel kiesett. Valenciában Vettel az első helyről indulva győzött, míg Webber egy féktávon Heikki Kovalainen Lotusának hátsó kerekére hajtott, a Red Bull pedig a levegőbe emelkedett. Webber autója fejjel lefelé érkezett a pályára, majd 200 km/h-s sebességgel a gumifalba ütközött. Az ausztrál szerencsére karcolások nélkül szállt ki a autójából.

A brit nagydíjon Vettelé lett a pole, de egy rosszul sikerült rajt után defektet kapott, és a mezőny végére került, végül 7. lett. Webber a második helyről indulva győzelmet aratott. A magyar nagydíjon is Vettelé lett a pole, a versenyt pedig a biztonsági autó érkezéséig vezette. Webber mögött a második helyen haladt, amikor áthajtásos büntetést kapott, mivel túl nagy távolságot hagyott maga és a biztonsági autó között. Emiatt elveszítette második helyét és harmadik lett, míg Webber megnyerte a futamot.

A belga nagydíjon az ausztrál megszerezte a pole-t, de a rajtnál ötödiknek esett vissza. Vettel a harmadik helyen haladt, amikor Buttonnak ütközött, majd defektet is kapott, végül a 15. helyen ért célba, pont nélkül. Webber Button és Alonso kiesését, valamint Kubica lassú boxkiállását kihasználva második lett. Monzában Webber a negyedik helyről kilencediknek esett vissza a rajtnál, míg Vettelt rövid ideig fékhiba hátráltatta. Az utolsó előtti körben kereket cserélő német 4., míg Webber 6. lett. Japánban Vettel-Webber sorrendben a Red Bull újabb kettős győzelmet szerzett, míg Koreában a csapat mindkét versenyzője kiesett.

A brazil nagydíjon a Red Bull Racing kettős győzelmével (Vettel győzött Webber előtt) bebiztosította a konstruktőri bajnoki címet. Bár Webber jobban állt a bajnokságban, győzelmével egy pontra megközelíthette volna a listavezető Fernando Alonsót, a csapat nem utasította Vettelt elengedésre.

Az évadzáró abu-dzabi nagydíjon Vettel győzött, amivel megszerezte az egyéni bajnoki címet.

A csapat a 19 versenyből 9-et nyert meg (Vettel: 5, Webber: 4), míg 15 versenyen a Red Bull egyik versenyzője indult a pole-ból.

2011: címvédés[szerkesztés]

2012 – a harmadik bajnoki cím[szerkesztés]

A 2013-as negyedik bajnoki cím[szerkesztés]

Eredmények a Formula–1-ben[szerkesztés]

Összefoglaló[szerkesztés]

Szezon Név Modell Gumi Motor Üzemanyag Versenyzők Helyezés
2005 GBR Red Bull Racing Red Bull RB1 M Cosworth V10 Castrol GBR David Coulthard
AUT Christian Klien
ITA Vitantonio Liuzzi
7. (34 pont)
2006 GBR Red Bull Racing Red Bull RB2 M Ferrari V8 Shell GBR David Coulthard
AUT Christian Klien
NED Robert Doornbos
7. (16 pont)
2007 AUT Red Bull Racing Red Bull RB3 B Renault V8 Elf GBR David Coulthard
AUS Mark Webber
5. (24 pont)
2008 AUT Red Bull Racing Red Bull RB4 B Renault V8 Elf GBR David Coulthard
AUS Mark Webber
7. (29 pont)
2009 AUT Red Bull Racing Red Bull RB5 B Renault V8 Total GER Sebastian Vettel
AUS Mark Webber
2. (153,5 pont)
2010 AUT Red Bull Racing Red Bull RB6 B Renault V8 Total GER Sebastian Vettel
AUS Mark Webber
1. (498 pont)
2011 AUT Red Bull Racing Red Bull RB7 P Renault V8 Total GER Sebastian Vettel
AUS Mark Webber
1. (650 pont)
2012 AUT Red Bull Racing Red Bull RB8 P Renault V8 Total GER Sebastian Vettel
AUS Mark Webber
1. (460 pont)
2013 AUT Infiniti Red Bull Racing Red Bull RB9 P Renault V8 Total GER Sebastian Vettel
AUS Mark Webber
1. (596 pont)
2014 AUT Infiniti Red Bull Racing Red Bull RB10 P Renault V6 turbó Total GER Sebastian Vettel
AUS Daniel Ricciardo
2. (405 pont)
2015 AUT Infiniti Red Bull Racing Red Bull RB11 P Renault V6 turbó Total AUS Daniel Ricciardo
RUS Danyiil Kvjat
4. (187 pont)
2016 AUT Red Bull Racing Red Bull RB12 P TAG-Heuer V6 turbó Total AUS Daniel Ricciardo
RUS Danyiil Kvjat
NED Max Verstappen
2. (468 pont)
2017 AUT Red Bull Racing Red Bull RB13 P TAG-Heuer V6 turbó ExxonMobil AUS Daniel Ricciardo
NED Max Verstappen
3. (368 pont)
2018* AUT Aston Martin Red Bull Racing Red Bull RB14 P TAG-Heuer V6 turbó ExxonMobil AUS Daniel Ricciardo
NED Max Verstappen
3.* (362 pont*)

Teljes Formula–1-es eredménysorozata[szerkesztés]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

A Red Bull teljes Formula–1-es eredménysorozata
Év Modell Motor Gumi Versenyzők 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Pont Helyezés
2005 RB1 Cosworth TJ2005 3.0 V10 M AUS AUS MAL MAL BHR BHR SMR SMR ESP ESP MON MON EU EUR CAN CAN USA USA FRA FRA GBR GBR GER GER HUN HUN TUR TUR ITA ITA BEL BEL BRA BRA JPN JPN CHN CHN 34 7.
UK David Coulthard 4 6 8 11 8 Ki 4 7 Vi 10 13 7 Ki 7 15 Ki Ki 6 9
AUT Christian Klien 7 8 Ni 8 Vi Ki 15 9 Ki 8 13 9 9 9 5
ITA Vitantonio Liuzzi 8 Ki Ki 9
2006 RB2 Ferrari 056 2.4 V8 M BHR BHR MAL MAL AUS AUS SMR SMR EU EUR ESP ESP MON MON GBR GBR CAN CAN USA USA FRA FRA GER GER HUN HUN TUR TUR ITA ITA CHN CHN JPN JPN BRA BRA 16 7.
UK David Coulthard 10 Ki 8 Ki Ki 14 3 12 8 7 9 11 5 15 12 9 Ki Ki
AUT Christian Klien 8 Ki Ki Ki Ki 13 Ki 14 11 Ki 12 8 Ki 11 11
NED Robert Doornbos 12 13 12
2007 RB3 Renault RS27 2.4 V8 B AUS AUS MAL MAL BHR BHR ESP ESP MON MON CAN CAN USA USA FRA FRA GBR GBR EU EUR HUN HUN TUR TUR ITA ITA BEL BEL JPN JPN CHN CHN BRA BRA 24 5.
UK David Coulthard Ki Ki Ki 5 14 Ki Ki 13 11 5 11 10 Ki Ki 4 8 9
AUS Mark Webber 13 10 Ki Ki Ki 9 7 12 Ki 3 9 Ki 9 7 Ki 10 Ki
2008 RB4 Renault RS27 2.4 V8 B AUS AUS MAL MAL BHR BHR ESP ESP TUR TUR MON MON CAN CAN FRA FRA GBR GBR GER GER HUN HUN EU EUR BEL BEL ITA ITA SIN SIN JPN JPN CHN CHN BRA BRA 29 7.
UK David Coulthard Ki 9 18 12 9 Ki 3 9 Ki 13 14 17 11 16 7 Ki 10 Ki
AUS Mark Webber Ki 7 7 5 7 4 12 6 10 Ki 9 12 8 8 Ki 8 14 9
2009 RB5 Renault RS27 2.4 V8 B AUS AUS MAL MAL CHN CHN BHR BHR ESP ESP MON MON TUR TUR GBR GBR GER GER HUN HUN EU EUR BEL BEL ITA ITA SIN SIN JPN JPN BRA BRA UAE UAE 153,5 2.
AUS Mark Webber 13 6† 2 11 3 5 2 2 1 3 9 9 Ki Ki 17 1 2
GER Sebastian Vettel Ki Ki 1 2 4 Ki 3 1 2 Ki Ki 3 8 4 1 4 1
2010 RB6 Renault RS27-2010 2.4 V8 B BHR BHR AUS AUS MAL MAL CHN CHN ESP ESP MON MON TUR TUR CAN CAN EU EUR GBR GBR GER GER HUN HUN BEL BEL ITA ITA SIN SIN JPN JPN KOR KOR BRA BRA UAE UAE 498 1.
GER Sebastian Vettel 4 Ki 1 6 3 2 Ki 4 1 7 3 3 15 4 2 1 Ki 1 1
AUS Mark Webber 8 9 2 8 1 1 3 5 Ki 1 6 1 2 6 3 2 Ki 2 8
2011 RB7 Renault RS27-2011 2.4 V8 P AUS AUS MAL MAL CHN CHN TUR TUR ESP ESP MON MON CAN CAN EU EUR GBR GBR GER GER HUN HUN BEL BEL ITA ITA SIN SIN JPN JPN KOR KOR IND IND UAE UAE BRA BRA 650 1.
GER Sebastian Vettel 1 1 2 1 1 1 2 1 2 4 2 1 1 1 3 1 1 Ki 2
AUS Mark Webber 5 4 3 2 4 4 3 3 3 3 5 2 Ki 3 4 3 4 4 1
2012 RB8 Renault RS27-2012 2.4 V8 P AUS AUS MAL MAL CHN CHN BHR BHR ESP ESP MON MON CAN CAN EU EUR GBR GBR GER GER HUN HUN BEL BEL ITA ITA SIN SIN JPN JPN KOR KOR IND IND UAE UAE USA USA BRA BRA 460 1.
GER Sebastian Vettel 2 11 5 1 6 4 4 Ki 3 5 4 2 22† 1 1 1 1 3 2 6
AUS Mark Webber 4 4 4 4 11 1 7 4 1 8 8 6 20† 11 9 2 3 Ki Ki 4
2013 RB9 Renault RS27-2013 2.4 V8 P AUS AUS MAL MAL CHN CHN BHR BHR ESP ESP MON MON CAN CAN GBR GBR GER GER HUN HUN BEL BEL ITA ITA SIN SIN KOR KOR JPN JPN IND IND UAE UAE USA USA BRA BRA 596 1.
GER Sebastian Vettel 3 1 4 1 4 2 1 Ki 1 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1
AUS Mark Webber 6 2 Ki 7 5 3 2 4 7 4 5 3 15 Ki 2 Ki 2 3 2
2014 RB10 Renault Energy F1-2014 1.6 V6 turbó P AUS AUS MAL MAL BHR BHR CHN CHN ESP ESP MON MON CAN CAN AUT AUT GBR GBR GER GER HUN HUN BEL BEL ITA ITA SIN SIN JPN JPN RUS RUS USA USA BRA BRA UAE UAE 405 2.
Németország Sebastian Vettel Ki 3 6 5 4 Ki 3 Ki 5 4 7 5 6 2 3 8 7 5 8
Ausztrália (ország) Daniel Ricciardo Kiz Ki 4 4 3 3 1 8 3 6 1 1 5 3 4 7 3 Ki 4
2015 RB11 Renault Energy F1-2015 1.6 V6 turbó P AUS AUS MAL MAL CHN CHN BHR BHR ESP ESP MON MON CAN CAN AUT AUT GBR GBR HUN HUN BEL BEL ITA ITA SIN SIN JPN JPN RUS RUS USA USA MEX MEX BRA BRA UAE UAE 187 4.
Ausztrália (ország) Daniel Ricciardo 6 10 9 6 7 5 13 10 Ki 3 Ki 8 2 15 15† 10 5 11 6
RUS Danyiil Kvjat Ni 9 Ki 9 10 4 9 12 6 2 4 10 6 13 5 Ki 4 7 10
2016 RB12 TAG-Heuer (Renault) R.E.16 1.6 V6 turbó P AUS AUS BHR BHR CHN CHN RUS RUS ESP ESP MON MON CAN CAN EU EUR AUT AUT GBR GBR HUN HUN GER GER BEL BEL ITA ITA SIN SIN MAL MAL JPN JPN USA USA MEX MEX BRA BRA UAE UAE 468 2.
Ausztrália (ország) Daniel Ricciardo 4 4 4 11 4 2 7 7 5 4 3 2 2 5 2 1 6 3 3 8 5
RUS Danyiil Kvjat Ni 7 3 15
NED Max Verstappen 1 Ki 4 8 2 2 5 3 11 7 6 2 2 Ki 4 3 4
2017 RB13 TAG-Heuer (Renault) R.E.17 1.6 V6 turbó P AUS AUS CHN CHN BHR BHR RUS RUS ESP ESP MON MON CAN CAN AZE AZE AUT AUT GBR GBR HUN HUN BEL BEL ITA ITA SIN SIN MAL MAL JPN JPN USA USA MEX MEX BRA BRA UAE UAE 368 3.
Ausztrália (ország) Daniel Ricciardo Ki 4 5 Ki 3 3 3 1 3 5 Ki 3 4 2 3 3 Ki Ki 6 Ki
Hollandia Max Verstappen 5 3 Ki 5 Ki 5 Ki Ki Ki 4 5 Ki 10 Ki 1 2 4 1 5 5
2018* RB14 TAG-Heuer (Renault) R.E.18 1.6 V6 turbó P AUS AUS BHR BHR CHN CHN AZE AZE ESP ESP MON MON CAN CAN FRA FRA AUT AUT GBR GBR GER GER HUN HUN BEL BEL ITA ITA SIN SIN RUS RUS JPN JPN USA USA MEX MEX BRA BRA UAE UAE 362* 3.*
Ausztrália (ország) Daniel Ricciardo 4 Ki 1 Ki 5 1 4 4 Ki 5 Ki 4 Ki Ki 6 6 4 Ki Ki
Hollandia Max Verstappen 6 Ki 5 Ki 3 9 3 2 1 15† 4 Ki 3 5 2 5 3 2 1
* Folyamatban lévő szezon.
† Mivel a versenyt az össztáv 75%-ának megtétele előtt leintették, így a pilóta a helyezéséért járó pont felét kapta meg.
A 2014-es szezonzáró abu-dzabi nagydíjon dupla pontokat osztanak ki.[4]

Szponzorok[szerkesztés]

A csapat tulajdonosa és főszponzora a Red Bull italgyár, amely kb. 200 millió dollárt fordít csapatára. További szponzorok a Rauch, a Pirelli, a Siemens,az IBM a Puma,a Citrix és az AT&T. A csapat üzemanyag szállítója, a Renault motorokból kifolyólag, a Total volt 2016-ig, 2017-ben a Totalt az ExxonMobil (Mobil 1, Esso) váltotta. További szponzor még a TAG Heuer óragyár, amely nevét is adja a gárda által használt Renault motorokhoz. 2011-ben csatlakozott a szponzori listához a japán luxusautókat gyártó Infiniti, amely 2013-tól 2015-ig a csapat névadó szponzora volt. 2016-ban a Red Bull partnerségre lépett az Aston Martinnal, egy új hipersportautó kifejlesztése érdekében,2018-tól pedig a brit autógyár a csapat névadó szponzora.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jake Dennis to return for Red Bull at Hungaroring test”, 2018. július 20. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 1.) 
  2. Beer, Matt: Massa vezette kettős győzelem a francia nagydíjon (angol nyelven). www.autosport.com, 2008. június 22. (Hozzáférés: 2008. június 22.)
  3. Közös tesztpilótája lesz a Red Bullnak és a Toro Rossónak. F1világ, 2009. március 11. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
  4. Archivált másolat. [2014. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 17.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Red Bull Racing témájú médiaállományokat.

Közösségi oldalak[szerkesztés]

Előző világbajnok:
Brawn
Formula–1-es világbajnok
2010
Formula–1-logó Következő világbajnok:
címvédő