2006-os Formula–1 brazil nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brazília 2006-os brazil nagydíj
Az évad 18. versenye a 18-ból
a 2006-os Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Interlagos.svg
Versenyadatok
Dátum2006. október 22.
Hivatalos elnevezés XXXV Grande Prêmio do Brasil
Helyszín Autódromo José Carlos Pace, São Paulo, Brazília
Versenypálya4,309 km
Táv305.909 km
Körök 71
Időjárás napos, száraz
Pole-pozíció
VersenyzőBrazília Felipe Massa
(Ferrari)
Idő 1:10.680
Leggyorsabb kör
VersenyzőNémetország Michael Schumacher
(Ferrari)
Idő1:12.162 (70-ben. a(z) 71-ből)
Dobogó
ElsőBrazília Felipe Massa
(Ferrari)
MásodikSpanyolország Fernando Alonso
(Renault)
HarmadikEgyesült Királyság Jenson Button
(Honda)

A brazil nagydíj volt a 2006-os Formula–1 világbajnokság 18. és egyben utolsó futama, amelyet 2006. október 22-én rendeztek meg a brazíliai Autódromo José Carlos Pace-en, São Paulóban. A szezon utolsó verseny döntötte el az egyéni és a konstruktőri világbajnokságot, melyet Fernando Alonso és csapata, a Renault szerzett meg.

A versenyt a Ferrari versenyzője, Felipe Massa nyerte meg, Alonso a Renault színeiben a második helyezést érte el, a Hondával pedig Jenson Button harmadikként végzett. Ayrton Senna 1993-as győzelme óta Massa volt az első brazil versenyző, aki hazai pályán nyert futamot. Ez volt Michael Schumacher pályafutásának utolsó nagydíja, aki az olasz nagydíj után bejelentette, hogy a következő évadtól visszavonul a Formula–1-es versenyzéstől. Annak ellenére, hogy a tizedik rajtkockából indult, és a futam alatt defektet szerzett, a német a negyedik helyre jött fel. A futamot 154 millió néző követte figyelemmel.

Előzmények[szerkesztés]

"Thanks Michael" felirat a BMW Sauberek hátsó szárnyán, Michael Schumacher utolsó versenyére utalva

A futamot megelőző japán nagydíjon az egyéni világbajnoki cím elnyerésére is esélyes Michael Schumacher autója motorhiba miatt elfüstölt és kiesett, Fernando Alonso pedig megnyerte a versenyt, aki így tíz ponttal vezetett a német előtt az egyéni világbajnokságban. Schumachernek csak akkor lett volna esélye a cím elnyerésére, ha megnyeri a futamot, a spanyol pedig kiesik a mezőnyből. Ennek ellenére is pontegyenlőség alakult volna ki, de mivel Schumacher jobb helyezéseket ért el az évad folyamán, ő lett volna a bajnok. Ez a kimenetel azonban nagyon valószínűtlennek látszott, ugyanis a Ferrarikkal ellenben a Renault-k jobban teljesítettek az szezonban, a futamot megelőző hétvégén azonban a Ferrari szerepelt eredményesebben. Szuzuka után Felipe Massa a harmadik helyen állt, egy ponttal megelőzve Giancarlo Fisichellát, aki után Kimi Räikkönen végzett nyolc ponttal lemaradva. A finnt Jenson Button követte tizenhárom pont hátránnyal, tíz ponttal csapattársa, Rubens Barrichello előtt.

A konstruktőri világbajnokok között a Renault vezetett a Ferrari előtt 9 pont különbséggel, és ahhoz, hogy az előbbi megnyerje a bajnokságot, 10 pontot kellett volna szereznie. A harmadik helyen a McLaren állt 105 pontjával, 81-gyel a Ferrari mögött és 27 ponttal a negyedik Honda előtt. A BMW Sauber és a Toyota még mindig ötödik helyért harcolt, mivel csak egy pont volt a kettejük közti eltérés. A Red Bull biztos hetediknek könyvelhette el magát, 19 ponttal lemaradva a Toyotától.

A versenyt megelőzően egy különleges rendezvényre került sor a rajtrácson, melynek keretein belül a brazil futball legenda, Pelé átadott egy trófeát Michael Schumachernek a sportban elért eredményeiért.

Pénteki versenyzők[szerkesztés]

Sebastian Vettel, a BMW Sauber pénteki tesztversenyzője Brazíliában
Csapat/Motor Versenyző
Williams-Cosworth Ausztria Alexander Wurz
Honda UK Anthony Davidson
Red Bull-Ferrari Németország Michael Ammermüller
BMW Sauber Németország Sebastian Vettel
Spyker MF1-Toyota Venezuela Ernesto Viso
Toro Rosso-Cosworth Svájc Neel Jani
Super Aguri-Honda Franciaország Franck Montagny

Időmérő edzés[szerkesztés]


Helyezés Versenyző Csapat/Motor 1. rész 2. rész 3. rész
1 Brazil Felipe Massa Ferrari 1:10.643 1:10.775 1:10.680
2 Finn Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 1:12.035 1:11.386 1:11.299
3 Olaszország Jarno Trulli Toyota 1:11.885 1:11.343 1:11.328
4 Spanyol Fernando Alonso Renault 1:11.791 1:11.148 1:11.567
5 Brazil Rubens Barrichello Honda 1:12.017 1:11.578 1:11.619
6 Olaszország Giancarlo Fisichella Renault 1:12.042 1:11.461 1:11.629
7 Németország Ralf Schumacher Toyota 1:11.713 1:11.550 1:11.695
8 Németország Nick Heidfeld BMW Sauber 1:12.307 1:11.648 1:11.882
9 Lengyel Robert Kubica BMW Sauber 1:12.040 1:11.589 1:12.131
10 Németország Michael Schumacher Ferrari 1:11.565 1:10.313 idő nélkül
11 Ausztrália Mark Webber Williams-Cosworth 1:11.973 1:11.650
12 Spanyol Pedro de la Rosa McLaren-Mercedes 1:11.825 1:11.658
13 Németország Nico Rosberg Williams-Cosworth 1:11.974 1:11.679
14 UK Jenson Button Honda 1:12.085 1:11.742
15 Holland Robert Doornbos Red Bull-Ferrari 1:12.530 1:12.591
16 Olaszország Vitantonio Liuzzi Toro Rosso-Cosworth 1:12.855 1:12.861
17 USA Scott Speed Toro Rosso-Cosworth 1:12.856
18 Holland Christijan Albers Spyker MF1-Toyota 1:13.138
19 UK David Coulthard Red Bull-Ferrari 1:13.249
20 Japán Szató Takuma Super Aguri-Honda 1:13.269
21 Japán Jamamoto Szakon Super Aguri-Honda 1:13.357
22 Portugál Tiago Monteiro Spyker MF1-Toyota idő nélkül

Futam[szerkesztés]

Mindkét Williams kiesett a futam elején
Massa a biztonsági autó mögött.

A verseny kezdetén a levegő 23 °C, az aszfalt pedig 38 °C volt. Massa remekül kapta el a rajtot, így elsőként vehette be az első kanyart. Schumacher a tizedikről feljött a hetedik helyre, miután megelőzte mindkét BMW Saubert az első körben. Eközben a két Williams egymásnak ütközött, melynek következtében mindkettő ki is esett. Mark Webber vissza tudott térni még a boxba, ám Nico Rosberg a célegyenesre ráfordító kanyart a leszakadt első szárnnyal nem tudta bevenni, és hatalmas sebességgel a falnak csapta autóját. Az FW27-es összetörött, a pálya tele lett törmelékkel, így bejött a biztonsági autó. Schumacher Barrichellót megelőzve felugrott a hatodik helyre, majd a mezőny megérkezett a biztonsági autó mögé, mely öt kör után elengedte a versenyzőket.

Schumacher azonnal támadást intézett Giancarlo Fisichella ellen, akit az első kanyarban ki is fékezett, ám a Ferrari bal hátsó kereke - vélhetően még Rosberg autójának egyik törmeléke miatt - defektet kapott, így a hétszeres világbajnoknak egy előre be nem tervezett boxkiállást kellett eszközölnie. Ross Brawn a verseny után Fisichellát hibáztatta a defektért, melyet szerinte az olasz első szárnya tépte fel előzés közben Schumacher hátsó gumiját. A német versenyző egy kör hátrányban, az utolsó helyen csatlakozott a mezőnyhöz.

Schumacher utolsó versenyén defektje ellenére a negyedik helyen végzett

Eközben Massa folyamatosan növelte előnyét az élen, és magabiztosan haladt második, hazai futamgyőzelme felé. Nem sokkal később kiállásra kényszerült Jarno Trulli a Toyotával, majd David Coulthard a Red Bullal. A Toyota számára már hamar befejeződött a verseny, pár körön belül Ralf Schumacher autója is tönkrement, vélhetően a felfüggesztés meghibásodása miatt. Schumacher eközben a tizenhetedik helyen volt. Massa a 24. körben állt ki a boxba, Räikkönen így egy rövid ideig vezette a versenyt. Alonso kiállása után a finn elé érkezett vissza. Miközben Massa előnye már húsz másodperc volt az egykiállásos stratégián lévő de la Rosával szemben, Schumacher megérkezett a mezőny mögé, és sikeresen megelőzte Alberst, megszerezve ezzel a 16. pozíciót. A német versenyző mindenkinél gyorsabb köröket teljesített, és a futam felénél járva már a tizedik helyen autózott. De la Rosa a 35. körben állt ki a boxba, mellyel Alonso átvette a második helyet, ám hátránya majdnem fél perc volt a vezető Massával szemben.

Schumacher utolsó előzése Räikkönen ellen
Barrichello a Hondával 2006 utolsó versenyén

Schumacher ekkor már a nyolcadik volt. Michael a 49. körben teljesítette második és egyben pályafutása utolsó kiállását. A német nem sokkal később Barrichellót is megelőzte, és üldözőbe vette Fisichellát, aki nagy igyekezetében elfékezte magát a célegyenes utáni kanyarban, így Schumacher megelőzte. Massa ekkor teljesítette utolsó kiállását, majd az élen folytatta tovább a körözést. A német utolsó előzési manőverét Kimi Räikkönennel szemben mutatta be az első kanyarban, amellyel megszerezte a negyedik helyet. A Ferrari német versenyzője az utolsó előtti körben még futott egy leggyorsabb kört, ám ez már nem volt elég ahhoz, hogy befogja a harmadik pozícióban autózó Jenson Buttont.

Massa magabiztosan nyert Alonso előtt, míg Button a harmadik lett. Schumacher mögött Räikkönen, Fisichella, Barrichello, és de la Rosa végeztek.

Végeredmény[szerkesztés]

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 6 Brazília Felipe Massa Ferrari 71 1h31:53.751 1 10
2 1 Spanyolország Fernando Alonso Renault 71 + 18.658 4 8
3 12 Egyesült Királyság Jenson Button Honda 71 + 19.394 14 6
4 5 Németország Michael Schumacher Ferrari 71 + 24.094 10 5
5 3 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 71 + 28.503 2 4
6 2 Olaszország Giancarlo Fisichella Renault 71 + 30.287 6 3
7 11 Brazília Rubens Barrichello Honda 71 + 40.294 5 2
8 4 Spanyolország Pedro de la Rosa McLaren-Mercedes 71 + 52.068 12 1
9 17 Lengyelország Robert Kubica BMW Sauber 71 + 1:07.642 9
10 22 Japán Szató Takuma Super Aguri-Honda 70 + 1 kör 19
11 21 USA Scott Speed Toro Rosso-Cosworth 70 + 1 kör 16
12 15 Hollandia Robert Doornbos Red Bull-Ferrari 70 + 1 kör 22
13 20 Olaszország Vitantonio Liuzzi Toro Rosso-Cosworth 70 + 1 kör 15
14 19 Hollandia Christijan Albers Spyker MF1-Toyota 70 + 1 kör 17
15 18 Portugália Tiago Monteiro Spyker MF1-Toyota 69 + 2 kör 21
16 23 Japán Jamamoto Szakon Super Aguri-Honda 69 + 2 kör 20
17 16 Németország Nick Heidfeld BMW Sauber 63 Baleset 8
Ki 14 Egyesült Királyság David Coulthard Red Bull-Ferrari 14 Váltóhiba 18
Ki 8 Olaszország Jarno Trulli Toyota 10 Felfüggesztés 3
Ki 7 Németország Ralf Schumacher Toyota 9 Felfüggesztés 7
Ki 9 Ausztrália Mark Webber Williams-Cosworth 1 Baleset 11
Ki 10 Németország Nico Rosberg Williams-Cosworth 0 Baleset 13

A világbajnokság végeredménye[szerkesztés]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1 Spanyolország Fernando Alonso 134 1 Franciaország Renault 206
2 Németország Michael Schumacher 121 2 Olaszország Ferrari 201
3 Brazília Felipe Massa 80 3 Egyesült Királyság McLaren-Mercedes 110
4 Olaszország Giancarlo Fisichella 72 4 Japán Honda 86
5 Finnország Kimi Räikkönen 65 5 Németország BMW Sauber 36
6 Egyesült Királyság Jenson Button 56 6 Japán Toyota 35
7 Brazília Rubens Barrichello 30 7 Ausztria Red Bull-Ferrari 16
8 Kolumbia Juan Pablo Montoya 26 8 Egyesült Királyság Williams-Cosworth 11
9 Németország Nick Heidfeld 23 9 Olaszország Toro Rosso-Cosworth 1
10 Németország Ralf Schumacher 20 10 Oroszország MF1 Racing-Toyota 0
11 Spanyolország Pedro de la Rosa 19 11 Japán Super Aguri-Honda 0

(A teljes lista)

Statisztikák[szerkesztés]

Vezető helyen:

  • Felipe Massa : 70 / (1-24 / 26-71)
  • Fernando Alonso : 1 / (25)

Felipe Massa 2. győzelme, 3. pole-pozíciója, Michael Schumacher 76. (R) leggyorsabb köre.

Tiago Monteiro és Robert Doornbos utolsó versenye. Michael Schumacher 250-ik utolsó versenye, három év kihagyás után 2010-ben visszatért a Formula–1 -be.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:2006 Brazilian Grand Prix
A Wikimédia Commons tartalmaz 2006-os Formula–1 brazil nagydíj témájú médiaállományokat.

Videók a futamról[szerkesztés]


Előző nagydíj:
2006-os Formula–1 japán nagydíj
FIA 2006-os Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
2007-es Formula–1 ausztrál nagydíj
Előző nagydíj:
2005-ös Formula–1 brazil nagydíj
Formula–1 brazil nagydíj Következő nagydíj:
2007-es Formula–1 brazil nagydíj