2004-es Formula–1 európai nagydíj
| Az évad 7. versenye a 18-ból a 2004-es Formula–1 világbajnokságon. | |
| Versenyadatok | |
| Dátum | 2004. május 30. |
| Hivatalos elnevezés | Allianz Grand Prix of Europe |
| Helyszín | Nürburgring, Nürburg, Németország |
| Versenypálya | 5,148 km |
| Táv | 308.88 km |
| Körök | 60 |
| Időjárás | száraz |
| Pole-pozíció | |
| Versenyző | (Ferrari) |
| Idő | 1:28.351 |
| Leggyorsabb kör | |
| Versenyző | (Ferrari) |
| Idő | 1:29.468 (7. a(z) 60-ból) |
| Dobogó | |
| Első | (Ferrari) |
| Második | (Ferrari) |
| Harmadik | (BAR-Honda) |
Az európai nagydíj volt a 2004-es Formula–1 világbajnokság hetedik futama, amelyet 2004. május 30-án rendeztek meg a német Nürburgringen, Nürburgban.
Időmérő edzés
[szerkesztés]A pole pozíciót ezúttal is Michael Schumacher szerezte meg, mellőle Szató Takuma rajtolt.[1]
| Helyezés | Versenyző | Csapat/Motor | Idő | Különbség |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Ferrari | 1:28.351 | – | |
| 2 | BAR-Honda | 1:28.986 | + 0.635 | |
| 3 | Renault | 1:29.135 | + 0.784 | |
| 4 | McLaren-Mercedes | 1:29.137 | + 0.786 | |
| 5 | BAR-Honda | 1:29.245 | + 0.894 | |
| 6 | Renault | 1:29.313 | + 0.962 | |
| 7 | Ferrari | 1:29.353 | + 1.002 | |
| 8 | Williams-BMW | 1:29.354 | + 1.003 | |
| 9 | Williams-BMW | 1:29.459 | + 1.108 | |
| 10 | Toyota | 1:29.697 | + 1.346 | |
| 11 | Toyota | 1:29.706 | + 1.355 | |
| 12 | Jaguar-Cosworth | 1:30.797 | + 2.446 | |
| 13 | Jaguar-Cosworth | 1:31.431 | + 3.080 | |
| 14 | Jordan-Ford | 1:31.604 | + 3.253 | |
| 15 | Jordan-Ford | 1:31.979 | + 3.628 | |
| 16 | Sauber-Petronas | 1:31.982 | + 3.631 | |
| 17 | Minardi-Cosworth | 1:34.022 | + 5.671 | |
| 18 | Minardi-Cosworth | 1:34.398 | + 6.047 | |
| 19 | Sauber-Petronas | idő nélkül | ||
| 20 | McLaren-Mercedes | idő nélkül |
- * Mark Webber egymásodperces időbüntetést kapott, mert a megengedettnél gyorsabban hajtott a sárga zászló alatt az egyik szabadedzésen.
- † Gianmaria Bruni, Baumgartner Zsolt és Giancarlo Fisichella tízhelyes rajtbüntetést kapott motorcsere miatt.
Futam
[szerkesztés]A pályán egy kör 5,148 km, a verseny 60 körös volt.
A rajtnál Ralf Schumacher ütközött Cristiano da Mattaval és mindketten kiestek. A versenyen újfent Schumacher dominált és a verseny nagy részét vezetve nyert. Csapattársa, Barrichello második, Jenson Button harmadik lett. Negyedik helyen Jarno Trulli ért célba, további pontszerzők Fernando Alonso, Giancarlo Fisichella, Mark Webber és Juan Pablo Montoya.[2]
Michael Schumacher ekkor már tizennégy ponttal vezetett Barrichello előtt. A Ferrari negyvenöt ponttal állt a Renault-val szemben.
| Helyezés | Rajtszám | Versenyző | Csapat/Motor | Futott kör | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 1 | Ferrari | 60 | 1h32:35.101 | 1 | 10 | |
| 2 | 2 | Ferrari | 60 | + 17.989 | 7 | 8 | |
| 3 | 9 | BAR-Honda | 60 | + 22.533 | 5 | 6 | |
| 4 | 7 | Renault | 60 | + 53.673 | 3 | 5 | |
| 5 | 8 | Renault | 60 | + 1:00.987 | 6 | 4 | |
| 6 | 11 | Sauber-Petronas | 60 | + 1:13.448 | 19 | 3 | |
| 7 | 14 | Jaguar-Cosworth | 60 | + 1:16.206 | 14 | 2 | |
| 8 | 3 | Williams-BMW | 59 | + 1 kör | 8 | 1 | |
| 9 | 12 | Sauber-Petronas | 59 | + 1 kör | 16 | ||
| 10 | 18 | Jordan-Ford | 59 | + 1 kör | 13 | ||
| 11 | 17 | Toyota | 59 | + 1 kör | 10 | ||
| 12 | 15 | Jaguar-Cosworth | 59 | + 1 kör | 12 | ||
| 13 | 19 | Jordan-Ford | 58 | + 2 kör | 15 | ||
| 14 | 20 | Minardi-Cosworth | 57 | + 3 kör | 20 | ||
| 15 | 21 | Minardi-Cosworth | 57 | + 3 kör | 17 | ||
| Ki | 10 | BAR-Honda | 47 | Motorhiba | 2 | ||
| Ki | 5 | McLaren-Mercedes | 25 | Motorhiba | 18 | ||
| Ki | 6 | McLaren-Mercedes | 9 | Motorhiba | 4 | ||
| Ki | 4 | Williams-BMW | 0 | Ütközés | 9 | ||
| Ki | 16 | Toyota | 0 | Ütközés | 11 |
A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után
[szerkesztés]| H | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | 60 | 1. | 106 | ||
| 2. | 46 | 2. | 61 | ||
| 3. | 38 | 3. | 46 | ||
| 4. | 36 | 4. | 36 | ||
| 5. | 25 | 5. | 10 |
Statisztikák
[szerkesztés]A versenyben vezettek:
- Michael Schumacher 53 kör (1–8., 16–60.)
- Fernando Alonso 1 kör (9.)
- Szató Takuma 2. (10–11.)
- Rubens Barrichello 4 kör (12–15.)
Michael Schumacher 76. (R) győzelme, 60. pole pozíciója, 62. (R) leggyorsabb köre, 19. (R) mesterhármasa (gy, pp, lk)
- Ferrari 173. győzelme.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Schumi visszaállította a rendet. [2005. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
- ↑ Schumacher nyerte az európai nagydíjat. [2008. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
Források
[szerkesztés]- FIA archívum
- A Formula 1 hivatalos oldala Archiválva 2014. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
| Előző nagydíj: 2004-es Formula–1 monacói nagydíj |
FIA 2004-es Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 2004-es Formula–1 kanadai nagydíj |
| Előző nagydíj: 2003-as Formula–1 európai nagydíj |
Formula–1 európai nagydíj | Következő nagydíj: 2005-ös Formula–1 európai nagydíj |