2004-es Formula–1 ausztrál nagydíj
| Az évad 1. versenye a 18-ból a 2004-es Formula–1 világbajnokságon. | |
| Versenyadatok | |
| Dátum | 2004. március 7. |
| Hivatalos elnevezés | Foster's Australian Grand Prix |
| Helyszín | Melbourne Grand Prix Circuit, Melbourne, Ausztrália |
| Versenypálya | 5,303 km |
| Táv | 307.574 km |
| Körök | 58 |
| Időjárás | száraz |
| Pole-pozíció | |
| Versenyző | (Ferrari) |
| Idő | 1:24.408 |
| Leggyorsabb kör | |
| Versenyző | (Ferrari) |
| Idő | 1:24.125 (29. a(z) 58-ből) |
| Dobogó | |
| Első | (Ferrari) |
| Második | (Ferrari) |
| Harmadik | (Renault) |
Az ausztrál nagydíj volt a 2004-es Formula–1 világbajnokság nyitófutama, amelyet 2004. március 7-én rendeztek meg az ausztrál Melbourne Grand Prix Circuiten, Melbourne-ben.
Időmérő edzés
[szerkesztés]Az időmérő edzésen a Ferrarik könnyedén szerezték meg az első sort. Michael Schumacher az első még csapattársa, Rubens Barrichello a második helyről rajtolhatott, Juan Pablo Montoya a Williamsszel harmadik lett.
| Helyezés | Versenyző | Csapat/Motor | Idő | Különbség |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Ferrari | 1:24.408 | – | |
| 2 | Ferrari | 1:24.482 | + 0.074 | |
| 3 | Williams-BMW | 1:24.998 | + 0.590 | |
| 4 | BAR-Honda | 1:24.998 | + 0.590 | |
| 5 | Renault | 1:25.699 | + 1.291 | |
| 6 | Jaguar-Cosworth | 1:25.805 | + 1.397 | |
| 7 | BAR-Honda | 1:25.851 | + 1.443 | |
| 8 | Williams-BMW | 1:25.925 | + 1.517 | |
| 9 | Renault | 1:26.290 | + 1.882 | |
| 10 | McLaren-Mercedes | 1:26.297 | + 1.889 | |
| 11 | Sauber-Petronas | 1:27.065 | + 2.657 | |
| 12 | McLaren-Mercedes | 1:27.294 | + 2.886 | |
| 13 | Toyota | 1:27.823 | + 3.415 | |
| 14 | Sauber-Petronas | 1:27.845 | + 3.437 | |
| 15 | Jordan-Ford | 1:28.178 | + 3.770 | |
| 16 | Jordan-Ford | 1:30.140 | + 5.732 | |
| 17 | Minardi-Cosworth | 1:30.681 | + 6.273 | |
| 18 | Toyota | 1:31.530 | ||
| 19 | Minardi-Cosworth | idő nélkül | ||
| 20 | Jaguar-Cosworth | idő nélkül | ||
Futam
[szerkesztés]A pályán egy kör 5,303 km, a verseny 58 körös volt.
Michael Schumacheré a pole, Baumgartner Zsolt 17. lett Melbourne-ben. A futamon Schumacher rajt-cél győzelmet szerzett, Barrichello pedig második lett. A dobogó harmadik fokára Fernando Alonso állt fel. A negyedik Ralf Schumacher lett a Williamsszel. A további pontszerzők Juan Pablo Montoya, Jenson Button, Jarno Trulli, és David Coulthard voltak. A leggyorsabb kört Michael Schumacher autózta.
A verseny után a bajnokságot Schumacher vezette két ponttal Barrichello előtt.
| Helyezés | Rajtszám | Versenyző | Csapat/Motor | Futott kör | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 1 | Ferrari | 58 | 1h24:15.757 | 1 | 10 | |
| 2 | 2 | Ferrari | 58 | + 13.605 | 2 | 8 | |
| 3 | 8 | Renault | 58 | + 34.673 | 5 | 6 | |
| 4 | 4 | Williams-BMW | 58 | + 1:00.423 | 8 | 5 | |
| 5 | 3 | Williams-BMW | 58 | + 1:08.536 | 3 | 4 | |
| 6 | 9 | BAR-Honda | 58 | + 1:10.598 | 4 | 3 | |
| 7 | 7 | Renault | 57 | + 1 kör | 9 | 2 | |
| 8 | 5 | McLaren-Mercedes | 57 | + 1 kör | 12 | 1 | |
| 9 | 10 | BAR-Honda | 57 | + 1 kör | 7 | ||
| 10 | 11 | Sauber-Petronas | 57 | + 1 kör | 14 | ||
| 11 | 15 | Jaguar-Cosworth | 56 | + 2 kör | 19 | ||
| 12 | 16 | Toyota | 56 | + 2 kör | 13 | ||
| 13 | 17 | Toyota | 56 | + 2 kör | 18 | ||
| 14 | 19 | Jordan-Ford | 55 | + 2 kör | 16 | ||
| Ki | 12 | Sauber-Petronas | 44 | Motorhiba | 11 | ||
| Ki | 18 | Jordan-Ford | 43 | Váltóhiba | 15 | ||
| HN | 20 | Minardi-Cosworth | 43 | + 15 kör | 20 | ||
| Ki | 14 | Jaguar-Cosworth | 29 | Váltóhiba | 6 | ||
| Ki | 21 | Minardi-Cosworth | 14 | Elektronika | 17 | ||
| Ki | 6 | McLaren-Mercedes | 9 | Kicsúszás | 10 | ||
A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után
[szerkesztés]| H | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | 10 | 1. | 18 | ||
| 2. | 8 | 2. | 9 | ||
| 3. | 6 | 3. | 8 | ||
| 4. | 5 | 4. | 3 | ||
| 5. | 4 | 5. | 1 |
Statisztikák
[szerkesztés]A versenyben vezetett: Michael Schumacher 58 kör (1–58.).
Michael Schumacher 71. (R) győzelme, 56. pole pozíciója, 57. (R) leggyorsabb köre, 16. (R) mesterhármasa (gy, pp, lk)
- Ez volt a Ferrari 168-ik, (első kettős győzelme a 2002-es japán nagydíj óta.)
- Az ausztrál nagydíj volt Gianmaria Bruni, Christian Klien és Giorgio Pantano első Formula–1-es versenye.
Források
[szerkesztés]- FIA archívum
- A Formula 1 hivatalos oldala Archiválva 2014. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
| Előző nagydíj: 2003-as Formula–1 maláj nagydíj |
FIA 2004-es Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 2004-es Formula–1 maláj nagydíj |
| Előző nagydíj: 2003-as Formula–1 ausztrál nagydíj |
Formula–1 ausztrál nagydíj | Következő nagydíj: 2005-ös Formula–1 ausztrál nagydíj |