BMW

Bayerische Motoren Werke AG
Jelmondat	A vezetés élménye
Típus	Részvénytársaság (ISIN: DE0005190003)
Alapítva	1916. március 7-én Bajor Repülőgépgyárként
Névadó	Bajorország
Székhely	Németország, München
Vezetők	Harald Krüger (2019. augusztus 19-től Oliver Zipse)
Alapító	Camillo Castiglioni Karl Rapp Franz Josef Popp
Iparág	járműipar
Tulajdonos	Stefan Quandt Susanne Klatten BlackRock Quandt family
Forma	Aktiengesellschaft
Termékek	autók és motorkerékpárok
Árbevétel	50,68 milliárd euró (2009)
Alkalmazottak száma	106 575
Leányvállalatai	MINI, Rolls-Royce
Tőzsde	frankfurti tőzsde NASDAQ
A Bayerische Motoren Werke AG weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bayerische Motoren Werke AG témájú médiaállományokat.

A BMW (Bayerische Motoren Werke AG, azaz Bajor Motorgyár Rt.) egy német autó, motorkerékpár és motor gyártó vállalat. A vállalat székhelye Bajorországban, Münchenben található. A BMW Csoport a BMW-ből, a Miniből és a Rolls-Royce-ból áll. 2006-ban 48,999 milliárd eurós forgalom mellett 2,874 milliárd eurós nettó nyereséget ért el. A konszern világszerte 106 575 alkalmazottat foglalkoztat. A cég részvényét jegyzik a német tőzsde DAX indexében.

BMW logó

A cég először repülőgép motorokat gyártott, a kék rész az eget a fehér pedig a propellert ábrázolja Emellet a független Bajorország kék-fehér zászlaja előtt tisztelegnek.

Története

A kezdetek

R 32-es, az első motorkerékpár

A BMW elődje az 1913-ban Karl Rapp által megalapított Rapp Motorenwerke GmbH volt. Először 1917 júliusában változtatták nevüket BMW GmbH-ra (kft.), majd egy évvel később a részvénytársasági formára váltva, BMW AG-ra. Az első üzletvezető 1942-ig Franz Josef Popp volt. A fiatal cégben Max Friz, a törekvő mérnök hamar nevet szerzett magának: 1917-ben repülőgépek számára fejlesztett olyan motort, melynek révén a magasban tapasztalt teljesítményveszteség csökkent. Ez a konstrukció annyira jól vizsgázott, hogy a porosz katonai igazgatás 2000 db-ot rendelt belőle. 1919. június 17-én egy BMW Illával elérték a 9760 méteres magassági világrekordot, de az első világháború végével és a versailles-i békeszerződés aláírásával mintha a cég vége is elérkezett volna: utóbbi ugyanis öt évre megtiltotta, hogy a BMW egyetlen akkori termékét, a repülőgépmotorokat Németország területén gyártsák. 1922-ben a főrészvényes, Camillo Castiglioni elhagyta a céget, és magával vitte a BMW név jogait. A Bajor Repülőgépgyárhoz ment (Bayerische Flugzeugwerke, BFW).

Ez a Nikolaus August Otto, az Otto-motor feltalálója fiának, Gustav Ottónak 1916. március 7-én bejegyzett Gustav Otto Repülőgépgyárából jött létre. E dátumot szokás a hivatalos céges történetírásban az alapítás időpontjaként megadni. Castiglioni váltásával lett a BFW-ből BMW. Az eddig BMW-nek hívott vállalatból lett a Südbremse, amit ma Knorr Bremse-ként ismerünk.

Egy évvel a névváltoztatás után, 1923-ban Max Friz és Martin Stolle kifejlesztette az első motorkerékpárt, az R32-t, ezzel elkezdve egy új termelési ágazatot, a motorkerékpárok gyártását. Friznek a modell kifejlesztéséhez mindössze öt hétre volt szüksége. A mai napig megőrizték alapelvét: a boxermotort és ennek a váltóval közös egységbe szervezését.

1924-től megint gyártottak repülőgépmotorokat.

Az autógyártás beindulása Eisenachban

1928-ban a BMW átvette az Eisenach Járműgyár RT.-t (Fahrzeugfabrik Eisenach AG), a Dixi kisautó előállítóját és ezzel autógyártóvá vált. 1929. március 22-étől kezdte a BMW első szériaautóját gyártani a türingiai Eisenachban. A modellt 3/15 PS-nek, ill. DA2-nek hívták és a brit Austin Seven licence volt. Berlinben szerelték össze az autót egy Ambi Budd-tól szállított karosszériával, mely a szintén Austin-engedéllyel készülő Rosengartra hasonlított. 1932-ben következett az első „igazi” BMW AM1 néven (Automobilkonstruktion München Nr. 1), ez volt az első saját BMW konstrukció, mely a Dixivel szemben nagyobbnak és technikailag fejlettebbnek hatott. Az első teljesen új konstrukció az 1933-ban bemutatott 303-as volt 1,2 literes hathengeres motorral, Fritz Fiedler (1899–1972) munkája. Az 1933-tól újra jelentőssé váló repülőgépmotorgyártás mellett az autó- és motorkerékpárágazat szinte mellékessé vált. Eisenach-ban is új gyárat avattak repülőgépmotorok számára. Ennek ellenére sikerült a cégnek néhány komoly modellt összehoznia: a 326-ost (1935), a 327-est (1937) és az 1936-ban bemutatott 328-as roadstert. Különösen a 328-as volt meggyőző, konstrukciója mellett számos autóverseny, például az 1940-es Mille Miglia megnyerésével. Ez a modell alapozta meg a BMW napjainkig tartó hírnevét mint sportos autók gyártója. A briteknek annyira tetszett az autó, hogy engedéllyel Frazer-Nash néven utángyártották. Ez a cég már 1934 óta használt importált BMW motorokat.

A második világháború alatt

A háború kitörése után a BMW teljesen a repülőgépmotorok gyártására koncentrált. Az egyik legfontosabb a többek között a Focke-Wulf Fw 190-be épített 2000 lóerős 801-es motor volt. Ezenkívül a BMW gyártott a Wehrmacht számára oldalkocsis motorokat, továbbá 1937 és 1942 között a 325-ös autómodellt. A hadsereg céljaira a Stoewer és a Hanomag cégekkel közösen könnyű személygépkocsikat (LEPKW, Leichter Einheits-PKW) állítottak elő.
A BMW a repülőgépmotorok gyártásához alkalmazott kényszermunkásokat, akiket az allachi külső táborban és a dachaui koncentrációs táborban helyeztek el.

A háború után

BMW Isetta

1945-ben a müncheni törzsgyár majdnem teljesen megsemmisült, az Eisenachi üzem a Szovjetunió érdekövezetébe került. Mivel az utóbbi telephely birtokában volt minden szükséges termelőeszköznek, ezért a háború előtti típusokat azonnal tudták kínálni. A müncheni BMW nem akarta elfogadni, hogy úgy gyártsanak autókat a nevén, hogy a folyamatra nincs befolyása. Ezért 1951-ben a cég bírósági úton megtiltotta az eisenachiaknak a névhasználatot. Ezután a keletnémet járműveket EMW néven kínálták, majd a gyárat 1952-ben Állami Üzemmé (Volkseigenen Betrieb, VEB) nyilvánították.

Münchenben eddig még nem gyártottak autókat, a BMW motorkerékpárok, konyhai edények és fékek gyártásával maradt fenn. Az első háború utáni modellt, az 501-es luxusautót elsősorban hathengeres, majd V8-as motorokkal gyártották. Az autó előállítása annyira költséges volt, hogy a cég minden eladott példányon négyezer márkát vesztett. További probléma volt az ötvenes évek közepétől erősen csökkenő motorkerékpárpiac. Még az 1955-ben az olasz ISO-konszern engedélyével gyártásba vett Isetta sem tudta a gyorsan erősödő pénzügyi válságot megakadályozni. A Der Spiegel 1959-ben azt írta, hogy a termelésben lévő 501-essel és az Isettával a vállalat bankigazgatóknak és napidíjasoknak készít autókat. A modellprogramból hiányoztak a középosztály számára készített autók.

Válság, az önállóság elvesztésének veszélye

Miután az 1958-as és 1959-es üzleti évben a cég komoly veszteségeket könyvelt el, 1959. december 9-én következett a drámai vezetőségi ülés. A Deutsche Bank által kinevezett igazgatóság és felügyelőbizottság előterjesztett egy ajánlatot, mely szerint a BMW-t eladják a Daimler-Benz Részvénytársaságnak a kisrészvényesek kielégítése mellett. Úgy tűnt, hogy a BMW sorsa megpecsételődött, mert a Deutsche Bank a részvénytőke felét képviselte. Ekkor a személyi állományból, az üzemi tanácsokból, autókereskedőkből és kisrészvényesekből kialakuló szövetség elutasította az ajánlatot, hogy a darmstadti részvényesek, Erich Nold szénkereskedő és Dr. Friedrich Mathern frankfurti ügyvéd segítségével a társaság mérlegét megvizsgáltathassák. Ehhez elég volt a szavazatok 10%-a is. A mérleg ekkor valóban hibásnak bizonyult, hiszen az új 700-as modell fejlesztési költségeit éven belül szabálytalanul leírták. Így a cég elkerülte a felvásárlást.

Talpraállás, a Glas cég átvétele

A BMW személyautóinak stílusjegye, a hűtőrácson található két „vese”

A BMW független maradt, de még mindig hiányzott a keresett középosztályú modell, melynek kifejlesztésére nem volt pénz. Ekkor jelent meg a cégnél a Bad Homburg-i iparos, Herbert Quandt. Kész volt arra, hogy egy tőkekivonást követő tőkeemelés során a ki nem osztott részvényeket átvegye. Ez történt, a Quandt-csoport tőkerészesedése 60%-ra nőtt, és a bankok elvesztették a befolyásukat a BMW-ben. Így, továbbá az allachi turbinaüzem eladása révén a vállalat elegendő pénzhez jutott a hiányzó típus kifejlesztéséhez. Az autónak nagy teljesítményű limuzinnak kellett lennie, mert a 60-as években a Borgward konkurenciája által keletkezett egy piaci rés. Utóbbi ugyanis Isabella modelljével egy bevált kocsit tudott kínálni ebben a kategóriában.

1962-ben mutatták be az 1500-ast, mely kezdeti nehézségek után az 1800-as és 2000-es változatokkal együtt nagy siker lett, melyet a túrakocsiversenyeken elért győzelmei csak fokoztak. A cég helyzete az 1966-ban bemutatott 02-es szériával (1602, 1802, 2002) szilárdult meg. 1967-ben átvették a dingolfingi Hans Glas GmbH-t, és saját termelési központtá fejlesztették. A Glas termelési programjából néhány modellt még egy ideig továbbra is gyártottak BMW-Glas márkanéven és BMW logóval. Ezek kifutásával a Glas név eltűnt. Az 1968-ban bemutatott BMW E3 2500, később 2800, 3,0 SI nyugodt járása és menettulajdonságai miatt a szakmai közönség egyik kedvence volt.

A Kuenheim-éra

1970-től 1993-ig Eberhard von Kuenheim volt az igazgatóság elnöke. Ebben az időszakban a forgalom a 18-szorosára nőtt, az autógyártás a négyszeresére, a motorkerékpárgyártás a háromszorosára, az alkalmazottak száma 23000-ről 71000-re. Új telephelyek létesültek Németországban (Regensburg, Spandau), Ausztriában, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban.
1973-ban kezdték építeni a müncheni olimpiai falu közelében a „Négy Hengert”, az új üzletvezetési központot. 1985-ben nyílt meg a Kutatási és Fejlesztési Központ, a FIZ, a BMW „gondolatgyára” hatezer munkahellyel.

Kudarc a Roverrel

A 90-es évek elején a BMW azt hitte, csak nagy gyártóként lesz képes fennmaradni a világpiacon. Azért vette át 1994-ben a brit Rover Csoportot (Rover, MG, Mini, Land Rover), hogy ne kelljen új alvázat kifejlesztenie elsőkerékhajtású modellek számára és hogy gyorsan növelni tudja kapacitását. Ez a hibás döntés komoly következményekkel járt, a BMW összesen kilenc milliárd márkát vesztett, Bernd Pischetsrieder akkori igazgatósági elnök és Wolfgang Reitzle technikai igazgató pedig lemondott.

A kapcsolat a Roverrel kezdettől nem volt súrlódásmentes. A még a Hondával közös vállalat által kifejlesztett termékek elöregedtek és a piacon elvesztették vonzerejüket. A kidolgozás minősége is kívánnivalókat hagyott maga után. A kissé ódivatú vonalvezetés és a Rover hiányzó imázsa következtében az eladási célokat sosem érték el. Ehhez jött még a házon belüli verseny, az 1999-ben a BMW által bevezetett X modellek (akkor még csak az X5) konkurenciát jelentettek a Land Rover számára. Mivel 1994 és 2000 között az angol font harminc százalékkal felértékelődött a német márkával szemben, a Rover veszteségei erősen megnőttek.

Ezen okokból a BMW 2000. március 16-án behúzta a vészféket és befejezte a Rover projektet. Az MG-t szimbolikus öt fontért adták el egy brit befektetői csoportnak. Mivel az új Range Rover fejlesztése már befejeződött, a Land Rover már lényegesen több pénzért lett a Fordé. A BMW Csoport csak a Mini névhez kapcsolódó jogokat tartotta meg.

Rolls-Royce

2002-ben a BMW megszerezte a Rolls-Royce védjegy jogosultságát a Rolls-Royce plc-től.2003-ban piacra dobták az ekkorra már kifejlesztett Phantom luxuslimuzint, a gyártásnak külön telephelyet hoztak létre Goodwoodban, Angliában. Az eredeti gyár Crewe-ban a Volkswagen cég tulajdonában maradt korábbi testvérmárka Bentley modelljeit állítja elő.

BMW önvezető technológiái

A BMW Csoport 2016 júliusában kezdte meg együttműködését az Intellel (félvezető áramkör gyártó konszern) és az optikai szenzorokra szakosodott Mobileye vállalattal. A társulás célja, hogy 2021-re a teljesen automatizált autók sorozatgyártása megvalósuljon, ezért csatlakozott be még a Continental, mely fontos szerepet játszik a platformok iparosításában.

A Continental kompetenciája az igényelt termékek és szolgáltatások teljes körére kiterjed: környezetérzékelő szenzorok, környezeti modell, vezetési funkciók, rendszer architektúra, funkcionális biztonság, vezérlőegységek, fékrendszerek, abroncsok, teljes meghajtási rendszerek, valamint az ember-gép kommunikációhoz szükséges rendszerek és rendszer hitelesítések. 2017-ben A Fiat-Chrysler Automobiles is csatlakozott az együttműködéshez, sőt, a Delphi autóipari alkatrész beszállító vállalatok is, így még hatékonyabban tudják megosztani a milliárdos fejlesztési költségeket.

Az önvezető BMW-k tesztje 2017-ben kezdődött meg Münchenben, amerikai nagyvárosokban és Jeruzsálemben is. A közel 40 autó volánja mögött 1-1 sofőr foglal helyet, hogy szükség esetén beavatkozhassanak, hiszen a parkolóhelyek keresés, a kerékpárosok és a gyalogosok felismerése jelent még nagyobb kihívást, az autópályákon már hosszabb ideje futnak a folyamatos kísérletezések. Az önvezetés negyedik szintjénél az autó képes lesz saját magát vezetni, a sofőr beavatkozása akkor kell, ha a körülmények túlságosan összetetté válnak a mesterséges intelligencia számára. Az ötödik szintet 2020 elején kezdik el a tervek szerint tesztelni, hogy 2030-ra már elérhető legyen.

Időrendben

Négy Henger – a BMW központi irodája a müncheni Olimpiatoronyból nézve, előtte a kulcsformájú BMW Múzeum

• 1916: a Bajor Repülőgépgyár megalapítása (Bayerische Flugzeug Werke, BFW)
• 1917: a Rapp Motorgyár átnevezése Bajor Motorgyárra (Bayerische Motoren Werke GmbH)
• 1918: részvénytársasági forma; Franz Josef Popp lesz a BMW első általános igazgatója
• 1922: a Bajor Repülőgépgyárból BMW lesz
• 1923: az első motorkerékpár
• 1928: az Eisenach Járműgyár Rt. átvétele
• 1929: az első autók, a BMW 3/15 PS, ill. az AM1 gyártása megindul Eisenachban
• 1934: a repülőgépmotorok gyártásának leválasztásával megalakul a BMW Repülőgépmotorépítő Kft. (BMW Flugmotorenbau GmbH)
• 1944: a szövetségesek bombázásai közben a müncheni gyár gyakorlatilag megsemmisül
• 1945: engedély az amerikai hadsereg járműveinek javítására és a motorkerékpárok gyártására, egyidejűleg a müncheni és az allachi gyárak lebontása
• 1948: az első háború utáni motorkerékpár
• 1959: történelmi gyűlés, melyen azt tárgyalják meg, hogyan kerülhető el a Daimler-Benz által történő felvásárlás
• 1960: a BMW 7000 alkalmazottat foglalkoztat 239 millió márkás éves forgalom mellett
• 1961: a legendás Paul G. Hahnemann üzemvezető lesz
• 1963: először fizet a cég osztalékot; Karl Heinz Sonne az új igazgatósági elnök
• 1967: a Hans Glas GmbH átvétele
• 1969: a motorkerékpárüzem átköltöztetése Berlinbe; a BMW 21000 alkalmazottat foglalkoztat másfél milliárd márkás forgalom mellett
• 1970: Eberhard von Kuenheim veszi át az igazgatósági elnök posztját, melyet egészen 1993-ig meg is őriz; a Herbert Quandt Alapítvány megalapítása
• 1972: az új igazgatósági épület, a Négy Henger építése München-Milbertshofenben; a dél-afrikai üzem megépítése; a BMW M GmbH alapítása egyes modellek továbbfejlesztésére
• 1973: új gyár megnyitása Landshutban
• 1978: a DLR-el együttműködésben üzemanyagcellás elven működő 5-ös bemutatása; a BMW 30000 alkalmazottat foglalkoztat hat milliárd márkás forgalom mellett
• 1979: Steyrben, Ausztriában új motorgyár avatása
• 1984: új motorkerékpárüzem avatása Berlin-Spandauban
• 1985: a Kutatási- és Fejlesztési Központ (Forschungs- und Innovationszentrum, FIZ) építésének kezdete
• 1987: a regensburgi gyár megnyitása
• 1990: a FIZ hivatalos megnyitása; a BMW 70900 alkalmazottat foglalkoztat 27,1 milliárdos forgalom mellett
• 1992: a spartanburgi (Dél-Karolina, USA) üzem megnyitása
• 1993: Bernd Pischetsrieder az igazgatósági elnök
• 1994: a Rover Csoport megvétele a Mini márkával együtt
• 1999: a BMW szerződést köt az orosz Autotor céggel Kalinyingrádban, megkezdődik az autógyártás; Joachim Milberg az új igazgatósági elnök

BMW F 650 GS Dakar (2004)

• 2000: létrejön az Eberhard von Kuenheim Alapítvány; végső összeszereléshez üzem nyitása Thaiföldön; az MG Rover és a Land Rover eladása
• 2001: üzem nyitása Hams Hallban (Warwickshire, Anglia)
• 2002: Helmut Panke az igazgatósági elnök; a lipcsei gyár építésének megkezdése
• 2003: a Rolls-Royce név jogainak megszerzése; vegyes vállalat létrehozása a kínai Brilliance China Automotive Holdinggal gyártásra és forgalmazásra
• 2004: a cég bejelenti, hogy még az aktuális 7-es osztály modellciklusa idején bemutatnak egy szériaérett üzemanyagcellás autót; a müncheni BMW Welt rendelési központ építésének megkezdése
• 2005: június 15-én a Központi Alkatrészrendelési Központ hivatalos megnyitása Gaubitzhausenben (2.70 gyár); május 13-án a lipcsei gyár hivatalos megnyitása
• 2006: Norbert Reithofer igazgatósági elnök
• 2007: végső összeszereléshez üzem nyitása Csennaiban (korábban Madras, India); a BMW Welt megnyitása Münchenben
• 2008: A BMW múzeum megnyitása június 19-én a négyéves felújítási munkálatok után
• 2011: Megszületik a BMW i-Series. Az almárka a későbbiekben a hibrid ill. elektromos modellek fejlesztéséért felel.
• 2011: autómegosztó szolgáltatás (car-sharing) elindítása DriveNow néven.
• 2013: Bemutatkoznak az első sorozatgyártású i-Series modellek: az i3 és az i8.

Igazgatói

• 1922–1942 Franz Josef Popp
• 1942–1944 Fritz Hille
• 1948–1957 Hanns Grewenig
• 1957–1960 Dr. Heinrich Richter-Brohm
• 1962–1965 Dr.oec. Karl-Heinz Sonne
• 1965–1969 Gerhard Wilcke
• 1970–1993 Dr. Eberhard von Kuenheim
• 1993–1999 Bernd Pischetsrieder
• 1999–2002 Prof. Dr. Joachim Milberg
• 2002–2006 Dr. Helmut Panke
• 2006-2015 Dr. Norbert Reithofer
• 2015-2019 Harald Krüger
• 2019- Oliver Zipse

Jelenlegi modellkínálat

A jelenlegi modelleket méretosztályonként tartják számon. A BMW 2004-ben bejelentette, hogy a szedánokat és kombikat (nevük Touring) páratlan, míg a kupékat és kabriókat páros számmal jelöli. Ez a hagyomány még 1976-ban indult a 6-os sorozattal és 1989-ben folytatódott a 8-assal, de ideiglenesen megszakadt, amikor az utóbbi gyártását befejezték 1999-ben. A 3-as, 5-ös, 6-os BMW-kből megjelent egy sportosított -M változat is. Az X sorozat a cég SUV kínálatát jelenti, X1-től X7-ig. A roadster kategóriában a Z4-est lehet megtalálni. Az i sorozat cég hibrid és elektromos meghajtású különleges palettája, jelenleg az i3 és i8 a tagja.

1-es sorozat

BMW 1 E87, 2007-es modell 5 ajtós

Az 1960-as évek 2002-es sportszedánjának leszármazottja, kategóriája egyetlen hátsókerékhajtású autója az F40-es generációig. Az első generáció még elérhető volt 3 és- 5 ajtós, kupé és kabrió változatban is. A második generációtól a 2-es sorozat néven lehet a Coupe és Cabrio megvásárolni. Modellek: (116i-122LE-160Nm), (116d-116LE-260Nm), (118i-143LE-190Nm), (118d-143LE-300Nm), (120i-170LE-210Nm), 120d-177LE-350Nm), (123d-204LE-400Nm), (125i-218LE-270Nm), (130i-265LE-315Nm), (135i-306LE-400Nm)

• BMW E81/E82/E87/E88 (2004-2013)
• BMW F20/F21 (2011-2019)
• BMW F40 2019–

BMW 1 F40

2-es sorozat

BMW 2 Coupe F22

A BMW 2-es sorozat modelljei a kompakt kategóriába viszik el a jellegzetesen BMW-s vezetési élményt. Az első generációs 2-es BMW Coupe és Cabrio változata a kortárs 1-es BMW platformjára épült, tehát még hátsókerekes volt. A 2-esből létezett kétfajta egyterű változat, ami már elsőkerék meghajtású volt. Ezeknek várhatóan nem lesz folytatása, mivel az egyterű modellek helyett a kisméretű SUV-kra nagyobb a piaci érdeklődés.

BMW 2 Active Tourer F45

• BMW F22 (2014– )
• BMW F22 Cabrio (2015- )
• BMW 2 Series Active Tourer F45 (2014– )
• BMW 2 Series Gran Tourer F46 (2015– )

3-as sorozat

BMW 3 E90 (2005-2011)

Középkategóriájú autó, 1975-től gyártják. Az G20-as kódjelű jelenlegi változat már az hetedik generációt jelenti. Az eladások nagy részét ez a modell teszi ki.

A 3 szériának mint minden BMW-nek, van kasztni kódja. Ez a következőképpen néz ki:
1975–1982 E21 1573–2316 cm³-ig, 75-143 LE-ig, 4 és 6 hengeres, ebből csak coupe létezett.
1982–1993 E30 1596–2700 cm³-ig, 86-210 LE-ig, 4 és 6 hengeres, dízel és benzin, sedan, coupe, touring, cabrio, ix, M3.
1990–2001 E36 1596–3201 cm³-ig, 90-321 LE-ig, 4 és 6 hengeres, dízel és benzin, sedan, coupe, cabrio, touring, compact, M3.
1998–2007 E46 1796–3246 cm³-ig, 115-343 LE-ig, 4 és 6 hengeres, dízel és benzin, sedan, coupe, cabrio, touring, compact, M3/M3 CSL.
2005-2011 E90, 91, 92, 93 Újabban a BMW külön jelöli a sedan, touring (kombi), coupe, cabrió.

BMW 3 G20

2005-2011 F30 sedan, F31 touring (kombi), F34 5 ajtós GT, M3 (F80) (A coupé és cabrio változatok már 4-es sorozatként léteznek ettől a generációtól kezdve)

2005-2011 F30 sedan, F31 touring (kombi), F34 5 ajtós GT

• BMW E21 (1975-1983)
• BMW E30 (1982–1994)
• BMW E36 (1990–2000)
• BMW E46 (1998–2006)
• BMW E90/E91/E92/E93 (2004–2013)
• BMW F30/F31/F34 (2012-2018)
• BMW G20/G21 (2019- )

4-es sorozat

2013 óta, a BMW 3-as sorozat coupe és cabrio változatát 4-es sorozatként lehet ismerni. Technikájában megegyezik a 3-as sorozattal.

BMW 4 F32

• BMW F32 Coupe
• BMW F33 Cabrio
• BMW F36 GranCoupe (5 ajtós Coupe)

5-ös sorozat

BMW 5 G30

Felső-közép kategóriájú autó. Legjelentősebb változata az M5-ös, amely egy 560 lóerős, 4,4 literes, V8-as motorral, hétsebességes szekvenciális váltóval rendelkezik. 2010 óta elérhető egy GT-változat F07 gyári kóddal, nagyobb csomagtérrel és utastérrel, ferde hátú karosszériával.

• BMW E12 (1972–1981)
• BMW E28 (1981–1988)
• BMW E34 (1988–1994)
• BMW E39 (1995–2003)
• BMW E60/E61 (2003–2010)
• BMW F07/F10/F11 (2010–2016)
• BMW G30/G31/G38 (2017- )

6-os sorozat

BMW 6 GT

A 6-os széria korábban a BMW luxus-túrakupéja volt, most az ötös sorozat alapjára épülő felső-középkategóriás, ötajtós ferde hátú.

A modellkínálatba 15 év után 2004-ben visszatért sportkupé, ill. kabrió. Volt M6-os változata az M5-ösből kölcsönzött motorral. 2011-ben bemutatkozott a GrandCoupé változat, mely négyajtós kupéként a Mercedes CLS és az Audi A7 ellenfelének számított. 2018-ban a kupét és a kabriót a 8-as BMW váltja, a 6-os sorozat nevét pedig az 5-ös GT utódja, a 6-os GT viszi tovább.

• BMW E24 (1976–1989)
• BMW E63/E64 (2003–2010)
• BMW F06/F12/F13 (2011-2017)
• BMW G32 (2017- )

7-es sorozat

BMW 7 G11

A cég új fejlesztései rendszerint ebben a modellben jelennek meg, például a sokak szerint nehezen kezelhető iDrive fedélzeti számítógép. A világ első üzemanyagcellás autója is ebből a sorozatból került ki.

• BMW E23 (1977–1986)
• BMW E32 (1986–1994)
• BMW E38 (1994–2001)
• BMW E65/E66/E67/E68 (2002–2008)
• BMW F01/F02/F03/F04 (2008–2015)
• BMW G11/G12 (2015- )

8-as sorozat

A 8-as sorozat karosszéria kódja, E31. 1989-től 1999-ig gyártották, V8-as és V12-es motorral. A 8-as tervezése 1986-ban kezdődött, 1989. szeptember elején debütált a Frankfurti Motor Show-n. A 8-as sorozat 2018-ban éledt újjá 2 ajtós túrakupé formájában, de érkezik a kabrió, illetve 4 ajtós GranCoupé is várható 2019-ben. Az M8-as sportverzió is később jön.

BMW 8 G15

• BMW E31 (1989-1999)
• BMW G14/G15 (2018- )

X1-es

BMW X1 F48

Az 1-es sorozat sportterepjáró változata. Az F48-as generációtól kezdve elsőkerékhajtású model. 2010-ben jelent meg Magyarországon.

• BMW E84 (2009-2015)
• BMW F48 (2015- )

X2-es

BMW X2 F39

A BMW X1 alapjaira épülő, de rövidebb, divatosabb SUV. Különlegessége a C oszlopokon lévő BMW embléma (korábban a BMW 3200 CS-n volt ilyen)

• BMW F39 (2017– )

X3-as

BMW X3 G01

A BMW kisebbik szabadidő-autója a 3-as padlólemezén.

• BMW E83 (2003–2010)
• BMW F25 (2010–2017)
• BMW G01 (2017- )

X4-es

BMW X4 G02

A BMW X3-as coupe verziója, a kortárs X3 alapjain.

• BMW F26 (2014–2018)
• BMW G02 (2018- )

X5-ös

BMW X5 G05

A BMW összkerékhajtású szabadidő-autója 2006-tól egy harmadik üléssornak köszönhetően már hétszemélyes. Európában dízelmotorral is kapható.

• BMW E53 (1999–2006)
• BMW E70 (2006–2013)
• BMW F15 (2013–2018)
• BMW G05 (2018-)

X6

BMW X6 F16

2008-ban debütált, SAC (Sports Activity Coupe) terepjáró, a kortárs X5 alapjain.

• BMW E71/72 (2008–2014)
• BMW F16 (2014-2018)
• BMW G06 (2019-)

X7

BMW X7 G07

2019-ben mutatta be az X sorozat csúcsmodelljét, a legnagyobb SUV-jét a kínálatban, ami a Rolls-Royce Cullinan testvérmodellje. Elérhető 6 vagy 7 üléses változatban is.

• BMW G07 (2019- )

Z1

BMW Z1

A Z1-es igazi roadster volt, amely a vezetés élményét helyezte előtérbe. Ezért került az autóba az újonnan tervezett hátsó tengely is, amely gokartos menettulajdonságokról gondoskodott. Különleges volt a függőleges irányban működő ajtói miatt is. 1989-től 1991-ig gyártották, a Z3 lett az utódja.

Z3

BMW Z3

A Z3-asokat általában az alacsony súlypont és a hátrahelyezett ülések révén jó súlyeloszlás jellemezte. A belső térben a bőr és egyéb nemes anyagok domináltak, némi krómmal fűszerezve. A coupé hátsó ajtaja kényelmes hozzáférést biztosított a csomagtérhez, amely a kategóriás más sportkocsijaihoz képest szokatlanul nagyra és praktikusra sikerült.

• BMW E36/7 Roadster (1995-2002)
• BMW E36/8 Coupe (1998-2002)

Z4

BMW Z4 (2009-2016)

Kétüléses roadster, a Z3 utódja. 2006-tól 2008-ig coupé formában is elérhető volt, az E89-es generáció pedig visszacsukható keménytetővel készült, ami feleslegessé tette a coupéverziót. A 2018-as G29-es generáció pedig a Toyota Suprával közös alapokra épül.

• BMW E85/E86 (2002-2008)
• BMW E89 (2009-2016)
• BMW G29 (2018- )

Z8

BMW Z8 belül

Az ötvenes évek klasszikus roadsterére, a BMW 507-esre emlékeztető sportkocsi közvetlen elődjét, a Z07-es tanulmányjárművet 1997-ben a tokiói, majd 1998-ban a detroiti autókiállítás látogatói csodálhatták meg először élőben. A közvélemény pozitív reakciójára válaszként a cég úgy döntött, korlátozott példányszámú sorozatot készít a kocsiból Z8 néven. 1999-ben a frankfurti kiállításon, illetve a mozikban, A világ nem elég című James Bond filmben tárta a világ elé a szériaváltozatot, a Z8-ast. A korabeli M5 motorját kapta, különleges. Különlegessége, hogy a műszeregység a műszerfal középen van elhelyzve.

• BMW E52 (2000-2003)

i3

BMW i3

A cég történetének első megvásárolható elektromos autója. 2011-ben mutatták be a koncepciót, Mega City Vehicle (MCV) néven. 2013-ban kezdték el gyártani Lipcsében, gyári kódja i01. Különlegessége a karbon utascella, a B oszlop nélküli, szekrényajtóként nyíló hátsó ajtó, a nagyon keskeny de nagy (19" vagy 20") kerekek. Az autó 4 személyes, a csomagtartó 260 literes, a hátsó ülések ledöntésével 1100 literes lehet. Az autó elejében is van egy kis csomagtér, a töltőkábel ide elhelyezhető. Az elektromos motor 125 kW-os (170 LE). Az idők folyamán az akku kapacitását a BMW megnövelte, a legelső 22kWh (60Ah) Li-Ion akkumulátor 2013 és 2016 között volt elérhető teljesen elektromos illetve hatótávnövelt (REx) változatban. 2017-ben 33kWh kapacitású (94Ah) akkucsomagot és egy ráncfelvarrást kapott a típus, ami az autó apróbb külső módosítását jelentette (első lökhárító, LED-es irányjelző). 2018 óta elérhető a 42kWh (120Ah) változat, de Európában már csak BEV (Battery Electric Vehicle), azaz tisztán elektromos változatban. (Az amerikai piacon még a 120Ah-s változat is elérhető REx-ként). Az akkucsomagot hűteni és fűteni is tudja az autó. Az akkumulátort 50 kW DC villámtöltéssel CCS csatlakozón keresztül lehet tölteni, a fedélzeti töltője egyfázisú 7.4 kW-os vagy opcionálisan 11 kW-os az újabb évjáratoknál.

A REx változatnál a BMW 2 hengeres 650 ccm-es 25 kW-os (33 LE) robogómotorját építik be a hátsó tengely fölé, a csomagtartó alá. A hatótávnövelő benzinmotor csak 75% alatti akku kapacitás alatt kapcsolható be, de 7%-os akkuszintnél mindenképpen bekapcsol és megpróbálja szinten tartani a nagyfeszültségű akkumulátort. A kis benzinmotor nem alkalmas a jármű folyamatos használatára, a kerekeket nem hajtja, az akkut tölti, vész esetén érdemes használni. A REx változat nem kapható energiatakarékos hőszivattyús rendszerrel. A benzintank 9 literes amit a BMW az amerikai jogszabályok miatt szoftveresen lekorlátozott 7 literre az amerikai piacon. (Az amerikai szabályozás nem engedte meg hogy egy hibrid autó benzinesként való használatakor nagyobb legyen a hatótáv mint csak elektromosan használva.)

Az autó tömege a karbon és az alumínium használatának köszönhetően alacsony, 1195 kg (BEV változat, 1315 kg REx változat). Fogyasztása 16.9 kWh/100 km (EPA). A benzinmotor fogyasztása 6.0 l/100 km.

Hatótáv

Akkumulátor kapacítás (BEV változat)	hatótáv
120 Ah (42 kWh)	246 km
94 Ah (33 kWh)	183 km
60 Ah (22 kWh)	130 km

i3s

BMW i3s

A 2017-es facelift során egy sportosabb változatot is bemutattak, ez az i3s, ami külsőleg a kerékjáraton lévő szélesítésekről és az első lökhárítójáról ismerhető fel. A típus ültetett futóművet, szélesebb kerekeket és erősebb motort (184LE) kapott.

i8 Coupe és i8 Roadster

BMW i8

A BMW első környezetbarát plugin-hybrid sportautója. Vision EfficientDynamics tanulmányautóként 2009-ben mutatták be majd ezt követte a 2013-as i8 concept (szerepelt a Mission Impossible: Ghost Protocol c. filmben) amit aztán szinte azonos formában kezdtek el gyártani 2014-ben. A meghajtásról egy 3 hengeres 1500 ccm-es benzinmotor (164 kW, 223 LE) és egy 96 kW-os (131 LE) elektromotor gondoskodik. Tisztán elektromosan a 7.1kWh-os akkucsomaggal 24–37 km (EPA-NEDC) tud megtenni. Érdekessége az ollószerűen felfele nyíló ajtók, illetve hogy elsőként kaphatott lézerfényszórót.

2018-ban mutatták be a Roadster változatot, ami 11.6kWh-os akkut kapott.

2019 szeptemberében a BMW bejelentette, hogy 2020 áprilisában leállnak az i8 gyártásával és a közeljövőben érkező i-modellek bevezetésére koncentrálnak. A 200 darabra limitált búcsúzó széria az Ultimate Sophisto Edition nevet kapta.

Sport

Robert Kubica a 2008-as BMW Sauberrel

A BMW részt vesz a versenysportban, például a Formula–1 küzdelmeiben, a túrakocsibajnokságban (WTCC és 24 órás verseny), továbbá utánpótlássorozatokban (Forma BMW). A BMW Oracle Racing kihívócsapat a 32. Amerikai Kupa vitorlásversenyen.

Mielőtt a Forma–1-be léptek volna fel, Formula–2-es csapatoknak szállított motorokat. 1982-ben léptek be az autóversenyzés királykategóriájába, a Brabham csapat motorbeszállítójaként. Egy évvel később Nelson Piquet világbajnok lett a Brabham-BMW-vel, ez volt az első szezon, amelyben turbómotoros autóval győzött valaki. A BMW a kor legerősebb motorjait szállította, de megbízhatóságuk nem volt ennyire jó. A BMW 1987-ig maradt a sportágban, a sikerek egyre csökkentek. 1988-ban Megatron néven használhatták a csapatok a német cég motorjait. A Brabhamen kívül az ATS (1983–1984), az Arrows (1984–1986), és a Benetton (1986) használt BMW motorokat a '80-as években. 12 év múlva ismét visszatért a cég a sportágba. 2000-től 2005-ig a Williams csapat motorbeszállítója volt. A kapcsolat sikeres volt, de a számos futamgyőzelem és dobogós helyezés ellenére nem lettek világbajnokok. 2005-ben úgy döntöttek, hogy elhagyják a Williamst és megvásárolják a svájci Sauber csapatot.

2006-tól BMW Sauber néven vesznek részt a Formula–1-ben. 2008-ban megszerezte a csapat első győzelmét Robert Kubica. 2009 júliusában bejelentették, hogy a gazdasági válság miatt kivonulnak a F1-ből a 2009-es idény végén.

2012-ben visszatértek a DTM-be és rögtön bajnokok is lettek.

A BMW Csoport ma

A Rover projekt után a BMW Csoport a prémium szegmens járműveire kezdett összpontosítani. Manapság a MINI, a BMW és a Rolls-Royce márkák révén a cég széles termékpalettát kínál kisautótól luxuslimuzinig. Az utóbbi öt évben a forgalmat sikerült évi egymillió autó fölé növelni.

Gyárak, telephelyek

Gyárak: München (törzsgyár), Dingolfing (legnagyobb), Regensburg, Landshut (öntöde), Lipcse, Berlin-Spandau (motorkerékpárok), Spartanburg (Dél-Karolina, USA), Rosslyn (Dél-Afrika), Oxford (Egyesült Királyság, MINI), Hams Hall (Egyesült Királyság, motorok), Steyr (Ausztria, motorok), Swindon (Egyesült Királyság, présüzem és alkatrészgyártás), Goodwood (Egyesült Királyság, Rolls-Royce), Eisenach, Wackersdorf és Shenyang, Kína.

2018. július 30-án bejelentették, hogy Magyarországon, Debrecenben épül a BMW gyár.

Csak végső összeszerelést végző üzemek: Kalinyingrád (Oroszország), Kairó (Egyiptom), Csennai (India, nyitás 2007-ben), Rayong (Thaiföld) és Malajzia.

A BMW AG részvényesi struktúrája

(2005. júliusi adatok alapján)

• Quandt család: 46,6%
  • Stefan Quandt (Johanna és Herbert Quandt fia); 17,4%
  • Johanna Quandt (Herbert Quandt özvegye); 16,7%
  • Susanne Klatten (szül. Quandt, Johanna és Herbert Quandt lánya); 12,5%
• Szabad forgalomban: 53,4%
  • ebből Allianz AG: <5%

Források

• BMW eine deutsche Geschichte, Horst Mönnich, Piper (2004), ISBN 3-492-04618-5
• BMW Automobile, Motorbuch Verlag (2003), ISBN 3-613-02343-1
• BMW 1898–1940, 1945–1994, Motorbuch Verlag (1994), ISBN 3-88350-167-0
• BMW Sondertypen, Motorbuch Verlag (1995), ISBN 3-613-01597-8
• BMW Personenwagen seit 1952, Typenkompass, Motorbuch Verlag (2004), ISBN 3-613-02386-5
• Híres autómárkák – BMW, Bancsi Péter, NagyKönyv-Kiadó (2009), ISBN 978-963-9581-15-9

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz BMW témájú médiaállományokat.

• A BMW hivatalos honlapja
• A BMW Magyarország honlapja
• A BMW németországi honlapja
• A BMW amerikai honlapja
• A BMW Csoport üzleti honlapja
• A Rolls-Royce hivatalos honlapja
• A MINI hivatalos honlapja
• Történetek a "BMW-sről"
• A BMW történeti archívuma
• BMW modellek magyar nyelvű autótesztjei
• http://www.press.bmwgroup.com

Kapcsolódó szócikkek

• BMW autók listája
• BMW 320si
• BMW 3-as sorozat
• BMW 5-ös sorozat
• BMW E30
• BMW H2R
• BMW Hydrogen 7
• BMW Welt
• Alpina
• BMW Múzeum