Elektromos autó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy 2010-es Mitsubishi i-MiEV

Az elektromos autó (villanyautó) egy villanymotorral meghajtott autó. Az elektromos energiát leggyakrabban akkumulátorból nyeri, de egyes elektromos autók szuperkondenzátorban (korábban akár lendkerékben) tárolják azt.

Azokat az autókat, amelyek elektromotort és más típusú motort is használnak, hibridautónak nevezzük, és nem tekintjük teljesen elektromos járműveknek, mert azok csak töltéstároló üzemmódban üzemelnek.

Története[szerkesztés]

Thomas Parker (középen) egyik elektromos autója a Wolverhamptonhoz közeli Tettenhallban található otthona előtt, egy 1895 körüli fényképen
A General Motors EV1 jelű modellje
Tesla Roadster, sebesség: 201 km/h, Megtehető út: 501 km, Teljesítmény: 288 Le, Hatásfok: 92%
Elektromos áruszállító kisteherautók Franciaországban

Az elektromos hajtású autó gondolata gyakorlatilag egyidős a benzinmotoros autóéval. Az első ilyen autót az angol Thomas Parker fejlesztette ki a 19. század végén.

A 20. században[szerkesztés]

Az EV1 jelű kétajtós, akkumulátoros kupékat még az 1990-es évek közepén mutatta be a világ akkori legnagyobb autógyártója, a General Motors. 1996-tól néhány száz példányt le is gyártottak a típusból. 2003-ig sokan használhatták Kalifornia és Arizona állam lakosai közül némi havi bérleti díj fejében, de egyetlen példányt sem adtak el, így a program lezárása után az összes autót vissza hívták a GM-hez, ahol a többségüket megsemmisítették. Többen próbálták megmenteni szeretett járművüket a pusztulástól, de fenntarthatósági okokra hivatkozva a GM nem akart foglalkozni a fejlesztéssel.[forrás?]

A 21. században[szerkesztés]

Az autók elterjedésében kulcsszerepet játszik a feltöltés módja. Az egyik első kereskedelmi forgalomban kapható hálózatról tölthető autó a BYD F3DM volt, amely még nem elektromos, hanem hibrid üzemű, és Kínában forgalmazták 2008. december 15-től.[1]

A 2000-es évek egyik első, sorozatban gyártott elektromos autója a REVAi, egy indiai elektromos mopedautó volt, amelyet 2001 és 2012 között gyártottak. Noha 26 országban forgalmazták és több mint 4000 darabot adtak el belőle, a legtöbb országban nem tekintették személygépkocsinak: elektromos kvadriciklinek (négykerekű "motorkerékpár") sorolták be, egyedül az USA-ban ismerték el (csökkentett végsebességgel) elektromos lassú járműnek. A maga idején (2008-ban) a REVA a volt a legnagyobb számban előállított elektromos jármű, és ekkor többet állítottak elő belőle, mint az összes többi márkából együttvéve.

2006 júliusában az USA-ban 60 ezer és 76 ezer közötti akkumulátoros lassú jármű volt használatban a 2004-es 54 ezerrel szemben, az Elektromos Közúti Hajtások Szövetségének becslése szerint.[forrás?] Az új technológia elterjedését számos tényező lassítja, és az autók elektromos meghajtásának jövőjét sokan vitatják.[2] Ugyanakkor egyes piaci szereplők a jövő üzletét látják az elektromos autók gyártásában. Az amerikai Tesla Motors 2003-ban azzal a céllal jött létre, hogy elektromos autókkal törjön be a nemzetközi piacra. A cég első modellje, a Tesla Roadster sorozatgyártása 2008. március 17-én kezdődött el. A roadster lítiumion-akkumulátort használ, szemben a régi ólom akkumulátorokkal, amit régebben a kisebb elektromosautó-gyártó cégek használtak fel. Az autónak 6831 akkumulátorcellája van, aminek segítségével 394 km-t tud megtenni feltöltésenként, ami átszámítva 1,74 l/100 km-es üzemanyag-hatékonyságnak felel meg. A 0–100 km/h gyorsulást 4 másodpercen belül teljesíti, míg végsebessége 210 km/h.

A kialakuló új piacra saját modelljeikkel a 2010-es évek elejétől kezdve beléptek az autóipart meghatározó nagy gyártók is. A Mitsubishi Japánban már 2009-ben megjelent a piacon Mitsubishi i-MiEV nevű elektromos modelljével, amit Európában 2010-ben kezdték forgalmazni a PSA-val való együttműködés keretében Peugeot iOn és Citroën C-Zero néven is. Az eddig legnagyobb számban eladott elektromos autó a NissanRenault szövetség által 2010-ben bemutatott Nissan Leaf, amelyből 2013 nyaráig 71 000 darabot adtak el.[3][4] A szövetség másik tagja, a Renault 2013 nyaráig körülbelül 30 000 elektromos autót adott el. (Első elektromos modelljük a Renault Kangoo Z.E. volt, amelyet 2011 októberétől forgalmaztak.) Ezzel 2013-ig bezárólag a Renault volt az európai elektromosautó-piac vezető szereplője 61%-os piaci részesedéssel.[4] Szintén 2010-ben jelent meg a General Motors Chevrolet Volt nevű modellje, ami azonban nem tisztán elektromos, hanem hibrid meghajtású volt. A Ford 2011-ben kezdte meg az elektromos Ford Focus Electric gyártását,[5] majd 2013 júliusában a BMW is belépett a piacra, amikor egy tisztán elektromos meghajtású új modellt mutatott be, BMW i3 néven.[6]

Németországban 2012-ben 3295 darab, 2013-ban 6290 darab, 2014-ben 8804 darab, 2015-ben 12 300 darab elektromos autót adtak el.[7] Világszerte 540 000 hibrid vagy teljesen elektromos meghajtású személygépjárművet értékesítettek. Ez 70 százalékos emelkedés a 2014-es adathoz képest. Európában 2014-ben 97 000, 2015-ben 193 000 ilyen autót értékesítettek. Kínában 2014-ben 58 000, 2015-ben 191 000 elektromos autó kelt el. Az Amerikai Egyesült Államokban 2014-ben 120 000, 2015-ben 115 000 elektromos autót adtak el. A világ többi részén összesen 9 000 elektromos autó talált gazdára 2014-ben, míg 15 000 darab 2015-ben.[8]

2015-ben az elektromos autók száma globálisan átlépte az 1 millió darabot, év végén már majdnem 1,26 millió elektromos autó futott a világ útjain. Piaci részesedésük már hét országban több, mint egy százalékot tesz ki – így Dániában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Kínában, Norvégiában és Svédországban.[9]

Töltés[szerkesztés]

Magyarországon egyaránt léteznek egyenáramú és váltakozóáramú töltőállomások. Teljesítményük 100-200 kW, a motor teljesítményének nagyságrendjébe esik. Az egyenáramú töltőkészülékek 480, vagy 850 V feszültségről működnek áramfelvételük 100-200 A között van.

A váltakozóáramú töltők 690 V és 250 A nagyságrenddel jellemezhetőek (IEC 62196), de léteznek háztartásokban is üzemeltethető háromfázisú töltők, amelyek elég elviselhető, 16 A áramfelvételűek.

A beépített akkumulátor kapacitása háromszor-négyszer akkora, mit a hagyományos indítóakkumulátoké.

Elterjedésének támogatása[szerkesztés]

A világ számos országa támogatja az elektromos járművek elterjedését. Norvégiában 2025-től csak elektromos és hidrogénmeghajtású autókat lehet forgalomba helyezni.[10] India 2030-ra szeretné elérni, hogy csak elektromos meghajtású járművek közlekedjenek határain belül[11], és ugyanezt a célt tűzte ki 2050-re több európai állam, így Hollandia, az Egyesült Királyság és Németország, illetve az USA nyolc tagállama (Connecticut, Kalifornia, Maryland, Massachusetts, New York, Oregon, Rhode Island és Vermont) valamint a kanadai Québec tartomány is[12].

Magyarországon Budapesten, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Székesfehérváron és Szolnokon a zöld rendszámtáblával ellátott elektromos autók tulajdonosainak nem kell fizetniük a parkolásért.[13]

Sport[szerkesztés]

2014 óta rendezik meg a Formula–E bajnokságot elektromos autók számára, a Formula–1 mintájára.

2017-ben már a Dakar-rali több mint 9000 kilométeres távját is sikerült teljesen elektromos autóval teljesíteni.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • Autó Autóportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap