Vermont

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vermont
Vermont zászlaja
Vermont zászlaja
Vermont címere
Vermont címere
Közkedvelt elnevezés: The Green Mountain State
Mottó: Freedom and Unity (angol) – Szabadság és egység[1]
Map of USA highlighting Vermont.png
Közigazgatás
Fővárosa Montpelier
Legnagyobb város Burlington
Kormányzó Peter Shumlin (D)
Hivatalos nyelv nincs
Postai rövidítés VT
ISO 3166-2 US-VT
Felvétel az Unióba
sorrendben 14.
dátuma 1791. március 4.
Rangsor
terület szerint 45.
népesség szerint 49.
népsűrűség szerint 30.
Népesség
Népesség
  • 625 741 fő (2010. ápr. 1.)[2]
  • 608 827 fő (2000)[2]
  • 562 758 fő (1990)[2]
  • 511 456 fő (1980)[2]
  • 444 330 fő (1970)[2]
  • 389 881 fő (1960)[2]
  • 377 747 fő (1950)[2]
  • 359 231 fő (1940)[2]
  • 359 611 fő (1930)[2]
  • 352 428 fő (1920)[2]
  • 355 956 fő (1910)[2]
  • 626 042 fő (2015)[3]
Népsűrűség 25,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 24 923 km²
ebből víz 3,8 %
Időzóna EST: UTC-5/-4
Szélesség é. 42°44' – é. 45°0'43"
Hosszúság ny. 71°28' – ny. 73°26'
Kiterjedés
kelet-nyugati 130 km
észak-déli 260 km
Domborzat
legmagasabb pont 1339 m
átlagmagasság 305 m
legalacsonyabb pont 29 m
Vermont weboldala
Congregational Church, East Brookfield VT.jpg

Vermont az Amerikai Egyesült Államok 14. tagállama. Az északkeleti, Új-Anglia néven ismert régióhoz tartozik. Szárazföldi területe alapján a 43., teljes területe alapján a 45. legnagyobb, népessége 621 270, ezzel a második legkisebb népességű állam (Wyoming után). Az egyetlen új-angliai állam, melynek nincs atlanti partvonala. Nyugati részén az észak-déli vonulatú Zöld-hegység található, északnyugaton a Champlain-tó, ami a nyugati határának felét képezi. Délről Massachusetts, keletről New Hampshire, nyugatról New York, északról a kanadai Québec határolja.

Az eredetileg abnaki és irokéz indiánok lakta területet, amit ma Vermontként ismerünk, a franciák fedezték fel 1609-ben, majd miután egy indiánokkal folytatott háborút (1756-1763) elveszítettek, a gyarmat a britek kezébe került. Sok éven át a környező gyarmatok, különösen New Hampshire és New York nagy hatást gyakoroltak Vermontra. A Függetlenségi háború során kikiáltották a Vermonti Köztársaságot, ami tizennégy évig létezett. Vermont egyike annak az öt amerikai államnak (a többi négy Texas, Hawaii, New Hampshire és egy ideig Kalifornia), amelyek önálló kormányzattal rendelkeztek. 1791-ben tizennegyedikként csatlakozott az Egyesült Államokhoz, egyben elsőként a tizenhárom gyarmaton kívül.

Vermont a juharszirup fő termelője az Egyesült Államokban. Az állam fővárosa Montpelier, legnagyobb városa Burlington. Egyetlen államnak sincs ilyen kicsi nagyvárosa, mint Burlington, vagy ilyen kicsi fővárosa, mint Montpelier.

Földrajza[szerkesztés]

Vermont az Egyesült Államok északkeleti részén, Új-Angliában helyezkedik el. Területe 24 900 km², amivel a 45. legnagyobb állam. Ebből szárazföldi rész 24 000 km² és vízfelület 950 km². Századföldi részét nézve ez a 43. legnagyobb állam, a vízfelületét nézve a 47. Teljes területe nem nagyobb, mint El Salvadoré, és nem kisebb, mint Haitié.

Vermont térképe, a városokkal, utakkal és folyókkal

A Connecticut-folyó nyugati partja alkotja az állam keleti határát (New Hampshire felé), maga a folyó New Hampshire része. A Champlain-tó, Vermont legnagyobb tava a hatodik legnagyobb nyílt víz az Egyesült Államokban, ez választja el Vermont északnyugati részét New York államtól. Északról délre Vermont nyugati határa 256 km hosszú, a legrövidebb határa Massachusetts-szel van délen, ott a határ 60 km hosszú. Az állam földrajzi középpontja Washingtonban van, Roxburytől 5 km-re keletre.

A Zöld-hegység nevének eredete (franciául Les monts verts) tisztázatlan. Néhány forrás azt állítja, hogy azért nevezték el így, mivel sokkal több erdősége van, mint a New Hampshire-i Fehér-hegységnek és a New York-i Adirondacks-nak. Mások azt mondják, hogy egy zöld színű agyagpala, a mika-kvarc-kloridpala jelenléte lehet az oka. A Zöld-hegység észak-déli irányban fut végig az állam nagy részén, nagyjából a közepén. Az állam délnyugati részén a Kovakő-hegység, az északkeleti részén a Gránát-hegység található. Északnyugaton, a Champlain-tó mellett a termékeny Champlain-völgy található. A völgy déli részén a Bomoseen-tó van.

Vermontnak 14 megyéje van . Csak kettő – Lamoille megye és Washington megye – van kizárólag vermonti megyékkel körbevéve.

Az állam legmagasabb csúcsa a Mount Mansfield (1340 m), a második legmagasabb a Killington-csúcs (1010 m), a harmadik legmagasabb a Camel's Hump (567 m). Az állam 77%-át erdőség borítja. Az állam területén két védett terület található, a Marsh-Billings-Rockefeller Nemzeti Történelmi Park (Woodstockban) és az Appalache Nemzeti Ösvény.

Városai[szerkesztés]

Vermont városai (2003-as adatokkal):

Éghajlata[szerkesztés]

Az állam területén nedves kontinentális éghajlat uralkodik, amely meleg, csapadékos nyarakat és hideg teleket okoz. Klímája hasonló Minszkéhez, Stockholméhoz és Fargóéhoz.

A legmagasabb hőmérsékletet 1911. július 4-én Vernonban mérték, ami 41 °C volt. A legalacsonyabb hőmérsékletet 1933. december 30-án mérték Bloomfieldben, ami -46 °C volt.

Vallása[szerkesztés]

Az USA-ban a vermontiak vallják magukat a legnagyobb arányban ateistának, ez az arány 2008-ban 34%-os volt.[4]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Vermont mezőgazdaságának legfontosabb ága a tejipar. A tejtermékek jelentős része bostoni piacra kerül. Az Egyesült Államok juharfaszirup-készletének egynegyedét Vermont termeli. A bor termelését 1985-ben kezdték el, ma 14 borászat működik az államban.

Biztosítások[szerkesztés]

A biztosító cégek Vermont gazdaságában növekvő szerepet játszanak. A Bermuda-szigetek és a Kajmán-szigetek után Vermont volt 2004-ben a harmadik legnagyobb biztosítási terület.

Turizmus[szerkesztés]

Télen 11 sívállalat kínálja szolgáltatásait a világ számos pontjáról érkező turistáknak. Nyáron Stowe, Manchester, Wilmington és Woodstock városok a leglátogatottabb célpontok. A nyári táborok fontos szerepet játszanak a gazdaságban. A híres Long Trail és a Catamount Trail a túrázni vágyókat várja. Vermontban számos üdülőközpont, hotel, étterem, bolt, park, történelmi helyszín, múzeum, golfpálya és új, termálfürdővel rendelkező hotel várja az embert.

Bányászat[szerkesztés]

Rutland és Barre városok bányái márványban és gránitban gazdagok. Amerika legnagyobb gránitbányászata Vermontban folyik. Az Egyesült Államok legnagyobb palakészítése is itt folyik.

Nagyobb városok[szerkesztés]

  • Burlington (39,148)
  • Essex (18,933)
  • Colchester (17,175)
  • Rutland (17,103)
  • South Burlington (16,285)
  • Bennington (15,637)
  • Brattleboro (11,996)
  • Hartford (10,625)

Közlekedés[szerkesztés]

Vermont fő közlekedési eszköze az autó. A megyéknek saját tömegközlekedésük van. A Greyhound Lines számos kisvárosban biztosít szolgáltatást. Két Amtrak vasút van az államban. Az Ethan Allen Express Rutland és Fair Haven városaiban működik, míg a Vermonter Saint Albans-ban, Essex Junctionben, Waterbury-ben, Montpelier-ben, Randolph-ban, White River Junctionben, Windsorban, Bellows Falls-ban és Brattleboróban.

Főutak[szerkesztés]

  • Interstate 89 (White River Junctiontől a kanadai határig)
  • Interstate 91 (Massachusetts határától a kanadai határig, Brattleborón, White River Junctionön, St. Johnsbury-n és Newporton át)
  • Interstate 93
  • U.S. Route 5
  • U.S. Route 7
  • U.S. Route 2
  • U.S. Route 4
  • U.S. Route 302
  • Vermont Route 100

Vermont hídjai nem a legmegfelelőbb állapotban vannak, az ország hatodik legrosszabb hídjait tudhatja magáénak.

Repülőterek[szerkesztés]

  • Burlington International Airport (A legnagyobb nemzetközi repülőtér az államban. A leggyakrabban Atlantába, Chicagóba, Cincinnatiba, Clevelandbe, Detroitba, Orlandóba, New Yorkba, Philadelphiába és Washingtonba indít járatokat.)
  • Rutland Southern Vermont Regional Airport (a leggyakrabban Bostonba indít járatokat)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vermont State motto. Stata Symbols USA. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  2. ^ a b c d e f g h i j k https://web.archive.org/web/20111028064539/http://2010.census.gov/2010census/data/apportionment-pop-text.php
  3. Population Estimates Program, https://www.census.gov/programs-surveys/popest.html
  4. Barry A. Kosmin and Ariela Keysar: [http://www.ebony.com/wp-content/uploads/2012/05/aris030609.pdf American Religious Identification Survey (ARIS 2008)] (pdf). ebony.com, 2009. március 1. (Hozzáférés: 2017. február 8.)

További információk[szerkesztés]