Nevada

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nevada
Nevada zászlaja
Nevada zászlaja
Nevada címere
Nevada címere
Közkedvelt elnevezés: Silver State
Battle Born State
Mottó: All for our Country (angol) – Mindenki az országunkért
Map of USA highlighting Nevada.png
Közigazgatás
Fővárosa Carson City
Legnagyobb város Las Vegas
Kormányzó Brian Sandoval (R)
Hivatalos nyelv nincs
Postai rövidítés NV
ISO 3166-2 US-NV
Felvétel az Unióba
sorrendben 36.
dátuma 1864. október 31.
Rangsor
terület szerint 7.
népesség szerint 35.
népsűrűség szerint 43.
Népesség
Népesség 2 700 551 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 7,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 286 367 km²
ebből víz 0,7 %
Időzóna PST: UTC-8/-7
MST: UTC-7/-6 (West Wendover)
Szélesség é. 35° – é. 42°
Hosszúság ny. 114° – ny. 120°
Kiterjedés
kelet-nyugati 519 km
észak-déli 788 km
Domborzat
legmagasabb pont 4005 m
átlagmagasság 1676 m
legalacsonyabb pont 146 m
Nevada weboldala

Nevada 1864-ben lett az Amerikai Egyesült Államok 36. tagállama, a név a spanyol „hóval borított” kifejezésből ered. Az államot a „harcban született” (Battle Born) néven is emlegetik, utalva arra, hogy Nevada az polgárháború idején lepett be az Unióba. Az Államok nyugati területén helyezkedik el. Fővárosa Carson City, s legnagyobb városa Las Vegas. Az állam beceneve "az ezüst állam" ("The Silver State"), mivel sok ezüst lelőhelyet fedeztek fel itt. Az első település Mormon Station volt.

Nevada a hetedik legnagyobb állam, mely magában foglalja délen a Mojave-sivatagot és északon a Great Basint. Az állam területének megközelítőleg 86 százaléka a központi kormány tulajdonában van, mind polgári, mind katonai szempontból.[2]

A 2006. évi U.S. Census felmérései alapján az államnak 2,6 millió lakosa volt, s ennek 85%-a Las Vegas és Reno metropolis körzetében élt.[3]

Az állam jól ismert a könnyen köthető és könnyen felbontható házasságokról, a legális szerencsejátékról és a prostitúcióról.

2005-ben az állam kibocsátott egy speciális gépkocsi-rendszámtáblát, ahol az állam nevét a könnyebb kiejtés érdekében Nevăda-nak írják.[4]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevada térképe

Nevada a 35°É szélességi foktól a 42° É szélességi fokig és 114°NY hosszúsági foktól 120°NY hosszúsági fokig terjed. Hosszúsága 740,3 km (490 miles) hosszú és 515 km széles (320 miles). Teljes területe 286.368,53 km² (110,567 square miles), ebből 284,397.54 km² (109,806 square miles) föld, s 1,971 km² (761 square miles) területet víz borítja. Nevada az Egyesült Államok hetedik legnagyobb állama. Legmagasabb pontja a Boundary Peak, mely a tengerszinttől számított magassága 4005 m (13,140 feet). Legalacsonyabb pontja az állam déli részén a Colorado folyó mentén 146 m (479 feet). Az egész állam átlagos magassága 1676,4 m (5500 feet).

Fő folyói a Colorado, Columbia, Humboldt, Truckee folyók, s legfontosabb tavai a Pyramid, Mead, Mojave, Tahoe, Walker tavak.

Nevada vidékét homokos sivatag, félsivatag, hóborította hegycsúcsok, erdős hegyoldalak és füves völgyek jellemzik. Szinte teljes egészében a Great Basin területén helyezkedik el. Nevada területét három földrajzi egységre oszthatjuk, a Columbia Plateau-ra, a Sierra Nevada láncolatára, és a Basin and Range Region-ra.

Great Basin

Nevada északkeleti sarkában bazalt láva képezi a terület alapját. A folyók mélyen bevágták medrüket a kőzetbe, s mély kanyonokat alakítottak ki. Idaho határa közelében a vidék átalakul nyitott prérivé. Ez a Columbia Plateau. A Sierra Nevada csipkézett hegyláncolat, amely Caarson City-től déli iányba húzódik. A Lake Tahoe egy gyönyörű gleccser tó Kalifornia és Nevada határán. Az állam többi része a Basin and Range területéhez tartozik. Ebben a rrgióban több mint 150 észak-déli irányú hegyvonulatot különböztetnek meg egymástól. A Basin and Ranges Region-t nyugatról a Sierra Nevada határolja. Az állam közepén a Toiyabe és Toquima hegyláncolat emelkedik. Keleten a Snake és a Toana hegység emelkedik. A hegyláncok között elszórtan völgyek, magányos lapos tetejű hegyek, vagy dombok emelkednek. A forró vizű termálforrások a kialudt vulkánok maradványai, amelyek valaha nagy számban voltak Nevada vidékén. [5]

Sunrise over Reno

Az állam többi északi része a Great Basin Desert-en belül félsivatag, sivatag. Az állam északi részét kelet-nyugat irányban a Humboldt folyó szeli át, s Humboldt Sinkbe ömlik. Több folyá szlad a Sierra Nevada hegységből keletfelé, többet között Walker folyó, Truckee folyó és a Carson folyó.

Mojave sivatag
Spring hegység
Mojave sivatag

A hegyláncolat egyes csúcsai elérik a 4300 méter magasságot is, s a völgyek tengerszinttől számított magassága nem alacsonyabb mint 1000 méter.

Az állam keleti része több nedvességet kap és többé kevésbé zöldebb terület.

Az állam déli harmada az a terület, ahol Las Vegas épült a Mojave sivatagon belül. A terület kevesebb csapadékot kap télen, de nyáron az Arizona Monszun csapadékot hoz magával.

Nevada és Kalifornia határa egy hosszú átlósan meghúzott (mértani) vonal. Ez a vonal a Lake Tahoe közelében kezdődik és a Colorado folyó irányába folytatódik ahol Nevada, Kalifornia és Arizona határvonalai találkoznak.

A Sierra Nevada csipkézett hegyláncolat, amely Caarson City-től déli iányba húzódik. A Lake Tahoe egy gyönyörű gleccser tó Kalifornia és Nevada határán.

Az állam többi része a Basin and Range területéhez tartozik. Ebben a regióban több mint 150 észak-déli irányú hegyvonulatot különböztetnek meg egymástól. A Basin and Ranges Region-t nyugatról a Sierra Nevada határolja. Az állam közepén a Toiyabe és Toquima hegyláncolat emelkedik. Keleten a Snake és a Toana hegység emelkedik.

A hegyláncolat legmagasabb csúcsai az állam déli részén található Spring hegység, amely Las Vegastól nyugatra húzódik. Az állam legalacsonyabb pontja a Colorado folyónál Laughlin-tól délre található.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevadának sivatagi éghajlata van. A nyár forró, s a hőmérő higanyszála felszaladhat 43,3 Celsius-fokig, s télen - 6,5 Celsius-fokig. Az év folyamán a csapadék az egész állam területén kevés. Néha nyáron az Arizona Monsoon vihart hoz, és a Pacific viharok pedig beboríthatják a vidéket hóval.

Nevadának keleti része nyáron több csapadékot kap.

Határos államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első fehér ember – a spanyol Escalante misszionárius – 1755-ben járt erre, de az indiánok által is gyéren lakott víztelen, sivatagos területet nem tartotta érdemesnek misszió megalapítására. A 19. század kezdetén az északi erdősebb területeken prémvadászok jelentek meg. Az 1850-as években aranyra bukkantak a Carson völgyében később pedig ezüst ércet találtak az úgynevezett Comstock Lode (1959) területén, s megkezdődött a szerencsevadászok, aranyásók, s más vegyes egyedek beáramlása.[6]

1861 március 2-án a Nevada Territory különvált a Utah Territory-tól és felvette a Nevada nevet, amely a Sierra Nevada rövidített változata.

Nyolc nappal az elnökválasztás előtt 1864-ben az államok 36. tagállama lett. Az állam támogatta Abraham Lincoln november 8-i újraválasztását, s erősítette a republikánus párt befolyását a Kongresszusban.[7]

Nevada bányaipara az iparosított Unióhoz kötötte őket. Politikailag sokkal megbízhatóbb volt mint a szomszédos Kalifornia.

Az állam jelenlegi határait 1866. május 5-én jelölték ki, amikor is Arizona egy részét Pah-Ute megyét a Coloradó folyától nyugatra megkapta, mivel ezen a területen is aranyat fedeztek fel, s hivatalos körökben úgy látták, hogy ez segíteni fog Nevada állam növekedésének.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bányászat formálta Nevada iparát sok éven keresztül. Azonban a 19. században a bányászat hanyatlásnak indult, s a lakosság száma csökkenni kezdett. Tonopah környékén felfedezett ezüst bányák újabb rövid fellendülést hoztak.

Szerencsejáték és munkalehetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játék kaszinók.
Hoover duzzasztógát légifelvétele

A nevadai bányavárosok a szabály nélküli szerencsejátékok színhelye volt egészen 1909-ig, amikor országszerte megkezdődött a szerencsejáték ellenes hadjárat. A nagy gazdasági válság idején azonban, amikor a mezőgazdaság stagnált, a bányászat lehanyatlott 1931. március 19-én újra legalizálták a szerencsejáték kaszinók működését. Ekkor még úgy gondolták, hogy ez csak átmeneti jellegű, amíg a gazdaság újra erőre kap, de később soha komolyan nem mérlegelték a szerencsejátékok törvényen kívül helyezését. Ma Nevada bevételének legjelentősebb részét képviseli.

A Hoover duzzasztó gátat 1932. és 1935. között építették. a konstrukció sok munkásnak, s az őket ellátó szolgáltatások pedig újabb munkásoknak adott megélhetési lehetőséget. Valószínű, hogy az állam lakosságának növekedését a szerencsejátéknak köszönheti, de a Hoover gát más iparágakat is idevonzott, mint például a Basic Magnesium Plantet.

Las Vegas[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nukleáris kísérlet

Nukleáris kísérletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kísérleti terület

1951. január 11-én Las Vegastól 100 kilométerre északnyugatra jelölték ki a Nevadai kísérleti terepet, ahol nukleáris fegyverek kipróbálását hajtották végre.

A kísérleti terület a sivatag és a hegyvidék területén van s megközelítőleg 3496,5 km2 kiterjedésű. Az első kísérlet atombombát 1951. január 27-én dobták le. A legutolsó légköri robbantások 1962. július 17-én voltak, s a földalatti kísérleteket 1992. szeptember 23-án fejezték be.

Később kimutatták, hogy sivatagban végzett kísérleti robbantások radioaktív csapadéka fehérvérűséget okoz. A tanulmányok igazolták, hogy a nevadai légköri atomkísérletek során 1951 és 1958 között az amerikai gyerekek 15-79-szer nagyobb sugárzásnak voltak kitéve, mint azt feltételezték.[8] Nevada területének 80%-a a központi kormány tulajdona.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1860 6 857
1870 42 941 526,2%
1880 62 266 45%
1890 47 355 −23,9%
1900 42 335 −10,6%
1910 81 875 93,4%
1920 77 407 −5,5%
1930 91 058 17,6%
1940 110 247 21,1%
1950 160 083 45,2%
1960 285 278 78,2%
1970 488 738 71,3%
1980 800 493 63,8%
1990 1 201 833 50,1%
2000 1 998 257 66,3%
2010 2 700 551 35,1%


Nevada népessége

A U.S. Census Bureau 2007. évi felmérése szerint Nevada lakosainak száma 2 565 382 fő volt, mely az előző évvel összevetve 92 909 fővel növekedett, százalékban kifejezve 3,5%-ot nőtt. Ha a 2000.évi adatokat vesszük alapul a lakosság száma 516 550 fővel nőtt, amely 20,8%-os növekedés jelent. Ez magában foglalja a természetes növekedést is, ahol a születések száma 170 451 fő, a halálozások száma 81 661 fő, s az újonnan letelepedettek száma 337 043 volt. A 2006-os becslések alapján Nevada a második leggyorsabban növekvő állam lakosságát illetően.[9]

Las Vegas az Államok leggyorsabban növekvő városa.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevada állam lakosainak vallás szerinti megoszlása:[10]

A legnagyobb számú felekezet a 2000. évi tanulmányok alapján a római katolikus egyház, tagjainak száma 331 844, a Church of Jesus Christ of Latter-day Saints 116 925; és a déli baptista felekezet 40 233 taggal. 77 100 nevadai a zsidó egyházközösséghez tartozik.[11]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
  2. Nevada Natural Resources Status Report
  3. Popul of Nevada's Counties and Incorp cities 2006 Time Series EMAIL 012207.xls
  4. Although the name is derived from the Spanish word Nevada, which is the feminine form of "covered in snow," it is common for Spanish-derived place names in the United States to be no longer pronounced by native English speakers in a manner which reflects the name's Spanish roots (the pronunciation of the name "Los Angeles," for instance, is commonly accepted as "Los An-JELL-es" not "Los An-HELL-es" by native English speakers).
  5. http://www.netstate.com/state_geography.htm/ Geography and Climate of the 50 States
  6. Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, M160sodik javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 652 oldal.
  7. Rocha Guy, Historical Myth a Month: Why Did Nevada Become A State?
  8. Az atomfegyverek továbbra is veszélyeztetik az egészséget Holdstock, D., Waterson, L. (Medact, 601 Holloway Road, London, N19 4DJ, UK): Lancet, 2000, 355, 1544–1547.
  9. CNN
  10. Pew Forum on Religion & Public Life
  11. http://www.thearda.com/mapsReports/reports/state/32_2000.asp

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nevada témájú médiaállományokat.