Északi-Mariana-szigetek
| Északi-Mariana-szigetek | |||
| Commonwealth of the Northern Mariana Islands | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: Gi Talo Gi Halom Tasi | |||
| Fővárosa | Saipan | ||
| Államforma | az USA társult állama | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Donald Trump | ||
| Kormányzó | Arnold Palacios | ||
| Főhivatalnok | David Apatang | ||
| Hivatalos nyelv | angol, chamorro | ||
| Beszélt nyelvek | karolinai | ||
| Tagság | Lista Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam) | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 47 329 (2020, népszámlálás)[1] | ||
| Rangsorban | 219 | ||
| Becsült | 53 883[2] fő (2010. április) | ||
| Rangsorban | 219 | ||
| Népsűrűség | 168 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 477 km² | ||
| Időzóna |
| ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | USA dollár (USD) | ||
| Hívószám | 1–670 | ||
| Internet TLD | .mp | ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Északi-Mariana-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
![]() | |||
Az Északi-Mariana-szigetek az Egyesült Államok társult állama a Csendes-óceán nyugati felében.
Földrajz
[szerkesztés]Éghajlat
[szerkesztés]Domborzat
[szerkesztés]A 16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300 km-re fekszik. Hat szigete lakott. Legmagasabb pontja: 965 méter, Agrihan szigeten található.
Növény- és állatvilág
[szerkesztés]Történelem
[szerkesztés]A szigeteket Magellán fedezte fel 1521-ben, majd 1565-ben a spanyolok vették birtokukba. A szigetek eredeti lakosságának (a chamorróknak) legtöbbje (90-95%) kihalt vagy összeházasodott nem chamorrókkal a spanyol uralom idején. Az új telepesek, akik a Fülöp-szigetekről és a Karolina-szigetekről érkeztek, újra benépesítették a szigeteket. Ennek ellenére a chamorro népesség fokozatosan újraéledt. A chamorro, filippínó és Karolina-szigeteki nyelvi és etnikai különbségek máig alapvetően megosztják a Mariana-szigeteket.
Az 1898-as spanyol–amerikai háború után Spanyolország át kényszerült adni az Amerikai Egyesült Államoknak Guamot, a Mariana-szigetek többi részét a Karolina- és Marshall-szigetekkel együtt pedig eladta Németországnak. A tényleges uralmat azonban Japán gyakorolta a szigetek felett és 1914-ben, az első világháború során meg is szállta. Akkoriban a gazdaság fő ága a cukornád-termesztés volt, a szükséges munkaerő Okinaváról és Koreából érkezett.
A második világháborúban nagy csaták dúltak a térségben: Guam, Saipan és Tinian volt a helyszíne a harcoknak. Ezután a szigeteket az ENSZ az Egyesült Államok gyámsága alá helyezte. A japán uralom idején idetelepülteket visszatelepítették származási helyükre.
A függetlenség kérdése az 1970-es években merült fel. A teljes függetlenséget egy népszavazás elutasította. Az ország 1978. január 1-jén az USA társult állama lett.
Távlati tervként az Északi-Mariana-szigeteken felmerült a társult állam alkotmányos státuszának megváltoztatása: a terület egyesüljön Guammal és váljon amerikai szövetségi állammá, azonban népszavazásig még nem jutott el a kérdés.
Népesség
[szerkesztés]- Népcsoportok: chamorro, mikronéz, európai, japán, kínai, filippínó.
- Vallások: keresztény, törzsi vallású.
Politika
[szerkesztés]Az Északi-Mariana-szigetek egy többpártrendszerű demokrácia, melyben a kormány feje a kormányzó.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Politikai pártok
[szerkesztés]Védelmi rendszer
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság megélhetését a mezőgazdaság (cukornád, kávé, kókuszdió), a turizmus és a katonai támaszpontokhoz kötődő szolgáltatások biztosítják. Az egy főre eső GDP 2001-ben 12 500 amerikai dollár volt.
Mezőgazdaság
[szerkesztés]Ipar
[szerkesztés]Szolgáltatások
[szerkesztés]Kereskedelem
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]- Közúthálózat hossza: 362 km
- Repülőterek száma: 3
- Kikötők száma: 2
Kultúra
[szerkesztés]Gasztronómia
[szerkesztés]Az itteni kulináris szokásokat nagyrészt külső hatások befolyásolták. A Spanyolországból származó sós empanada a szigeteken is népszerű.[3]
Régészeti bizonyítékok alapján a rizst már az őskorban is termesztették ezen a területen.[4] Az orleánfa terméséből készült vörös rizs különbözteti meg a leginkább a helyi konyhát a többi csendes-óceáni konyhától.[5]
A gyümölcsök közül a mangó, a kenyérfagyümölcs, a madársóska és a kókusz a legnépszerűbbek.
Gyakran találkozni kínai, koreai, amerikai és japán ételekkel. Helyi specialitás a kelaguen, mely citromlében főtt hal. A tinaktak nevű húsételt kókusztej hozzáadásával készítik. A repülőkutya húsából főzik a kå'du fanihi nevű ételt, azonban az állat húsa a szigeten nem elérhető, vadászatuk az állomány jelentős visszaszorulása miatt tiltottá vált.[6]
A szigetek a világ első számú löncshús-fogyasztója Hawaii és Guam után. A löncshús még a második világháború idején terjedt el a szigeten állomásozó amerikai katonák révén.[7]
Sportélete
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. augusztus 29.)
- ↑ 2010-es népszámlálási adat
- ↑ Northern Mariana Islands Cuisine (Recipes Fandom)
- ↑ Rice As a Prehistoric Valuable in the Mariana Islands, Micronesia (jstor.org)
- ↑ THE HIRSHON MARIANA ISLANDS RED RICE – HINEKSA’ AGA’GA’ (thefooddictator.com)
- ↑ Isle of Canned Meat (gadflyonline.com). [2022. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
- ↑ A junkie waiting to happen
Források
[szerkesztés]- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír-Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
További információk
[szerkesztés]- Felvásárolja Amerika védőbástyáit a terjeszkedő Kína – Origo, 2011. október 28.
