Missouri (állam)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Missouri
Missouri zászlaja
Missouri zászlaja
Missouri címere
Missouri címere
Közkedvelt elnevezés: The Show Me State
Mottó: Salus populi suprema lex esto (latin) – Az emberek jóléte a legfőbb jog
Map of USA highlighting Missouri.png
Közigazgatás
Fővárosa Jefferson City
Legnagyobb város Kansas City
Kormányzó Jay Nixon (D)
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés MO
ISO 3166-2 US-MO
Felvétel az Unióba
sorrendben 24.
dátuma 1821. augusztus 10.
Rangsor
terület szerint 21.
népesség szerint 17.
népsűrűség szerint 27.
Népesség
Népesség 5 988 927 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 180 693 km²
ebből víz 1,16 %
Időzóna CST : UTC-6/-5
Szélesség é. 36° – é. 40°35'
Hosszúság ny. 89°6' – ny. 95°42'
Kiterjedés
kelet-nyugati 385 km
észak-déli 480 km
Domborzat
legmagasabb pont 540 m
átlagmagasság 240 m
legalacsonyabb pont 70 m
Missouri weboldala

Missouri (ejtsd: miszuri) az Amerikai Egyesült Államok középnyugati állama,[2] s az államok 18. legnépesebb állama. Határos államok: Iowa, Illinois, Kentucky, Tennessee, Arkansas, Oklahoma, Kansas és Nebraska.

Fővárosa Jefferson City, az állam ötödik legnagyobb városa St. Louis, Kansas City, Springfield és Columbia után.[3]

Etimológia[szerkesztés]

Az állam a nevét a Missouri folyóról kapta, a folyó neve pedig az itt élő sziú törzstől származik, melynek neve illinois nyelven ouemessourita (wimihsoorita)[4]), a jelentése, „azok, akiknek van kenujuk”.[5][6]

Kiejtése sokkal inkább vitatott, mint eredete.[7]

Földrajza[szerkesztés]

Missouri térképe

Missouri államot nyolc másik állam határolja. Tennessee az egyetlen állam, amelyet több mint nyolc állam határol. Északon Iowa, keleten a Mississippi folyón túl Illinois, Kentucky és Tennessee, délen Arkansas, nyugaton pedig Oklahoma, Kansas és Nebraska határolja. Missouri két legnagyobb folyója a Mississippi folyó, amely keleten az állam természetes határa és a Missouri folyó, amely az államon keresztül nyugatról keletre folyik s összekapcsolja a két legnagyobb várost, Kansas Cityt és St. Louist.

Missouri államot ma az Amerikai Egyesült Államok középnyugati államának tekintik,[8][9] történelmileg úgy vélik, hogy Missouri déli állam volt,[10] mert telepesei délről érkeztek, s a polgárháború előtt rabszolgatartó állam volt. A Missuouri folyam menti megyéket "Little Dixie" az állam középpontjában a délről érkező telepesek lakták, s a rabszolgák száma itt volt a legnagyobb.

Az állam északi részén nagy metropolisz körzetek vannak, mint például Kansas City, St. Louis, és Columbia. A vidéki városok délebbre helyezkednek el, mint például Cape Girardeau, Poplar Bluff, Springfield, és Sikeston), melynek lakosai kifejezetten délieknek vallják magukat.

Topográfia[szerkesztés]

Missouri domborzati térképe

A Missouri folyótól északra az állam nagy része a "Northern Plains" része, amely átnyúlik Iowa, Nebraska és Kansas államokba is. Az enyhén dimbes-dombos felszínt valamikor a gleccserek formálták.

Missouri jelentősebb folyói: Current, Mississippi, Missouri, Osage, St. Francis és a Meramec folyók. Tavai: Ozarks, Table Rock, Clearwater, Wappapello tavak.

Legmagasabb pontja: Taum Sauk Mountain 544 m magas, legalacsonyabb pontja a St. Francis folyó medencéje, melynek magassága 70 m, s az átlagos tengerszinttől számított magasság 243,8 m.[11]

Missouri folyói

Az Ozark hegy lábai Rolla környékén kezdődnek. Az Ozark magas fennsík Springfield környékén kezdődik s átnyúlik Arkansas északnyugati, Kansas délkeleti és Oklahoma északkeleti részeire. Springfield Missouri délnyugati részén az Ozark fennsík északnyugati részén épült. Missouri déli részén emelkedik az Ozark-hegység.

Az állam délkeleti része a Bootheel régió, Mississippi alluviális síkság része. Ez a terület a leglaposabb, legalacsonyabb és legpárásabb része az államnak, ahol többnyire mezőgazdasággal foglalkoznak.[12]

Éghajlat[szerkesztés]

Missouri éghajlata párás kontinentális, melyre a hideg tél és a forró, párás nyár a jellemző. Az állam déli részén, nevezetesen Bootheel környékén a klíma párás szubtrópusi. Mint az Egyesült Államok belterületein, a szélsőséges időjárás és a nagy hőmérsékletingadozás gyakori. Mivel nincsenek hegyek, s az óceán is távol van, nyitott észak-dél irányban, az éghajlatot főként a sarki hideg és a Mexikói-öböl meleg párás levegője befolyásolja.

Havi normál/magas/alacsony hőmérséklet Missouri néhány városában
Város Január Február Március Április Május Június Július Aug. Szeptemb. Október Novemb. Decemb.
Columbia 2,8/-7,8 6,7/-5 12,8/0,6 18,9/6,1 23,9/11,7 28,9/16,7 31,7/18,9 30,6/17,8 26,1/12,8 20/6,7 1,7/0,6 5,6/-5,6
Kansas City 2,2/-7,8 6,1/-5 12,2/0,6 18,3/6,7 23,9/12,2 28,9/17,2 31,7/20 30,6/18,9 26,1/13,9 20/7,8 11,1/0,6 4,4/-5,6
Springfield 5,6/-5,6 8,9/-3,3 14,4/1,7 20/6,7 24,4/11,7 29,4/16,7 32,2/19,4 32,2/18,9 27,2/13,9 21,7/7,8 13,3/1,7 7,8/-3,326
St. Louis 3,3/-6,1 6,7/-3,3 12,8/2,2 19,4/7,8 24,4/13,9 29,4/18,9 32,2/21,7 31,1/20,6 26,7/15,6 20/8,9 12,2/2,8 5,6/-3,3
[1]

Történet[szerkesztés]

A 17. században először Hernando de Soto expedíciója kalandozott erre, s jó spanyol szokás szerint a spanyol korona birtokának nyilvánította, majd Coronado expedíciója járt itt.[13] 1673-ban Jacques Marquette és Louis Joliet hajózott le a Mississippin, s beszámolt a Missouri felfedezéséről. Ekkortájt az itt élő osage, szók, róka, otó, ajova, miszuri, miami, kikapu, delaver, sóni és kansza indiánok voltak. Ma már csak a törzsek neve maradt fent, mivel nincsenek szervezett törzsek Missouri államban.

A XIX. század első fele

1800-ban a San ildefonso-i Szerződés értelmében a területet francia birtokká nyilvánították, miután az korábban a spanyol koronához tartozott. A szerződést azonban titokban tartották, szövegét nem hozták nyilvánosságra, és Luisiana névleg továbbra is Spanyolország gyarmata volt egészen 1803 november 30.-áig, amikor hivatalosan is Franciaországhoz csatolták.

1803 végén A Luisiana Vásárlás értelmében az akkori francia földeket az Egyesült Államok megvásárolta Napoleontól. Missouri ekkor kapta a Nyugat Kapuja "becenevet" mivel itt voltak a nyugatra tartó felfedezők és telepesek legfontosabb gyülekezőhelyei.

A Missouri folyó völgyébe a legtöbb telepes délről érkezett, akik magukkal hozták fekete rabszolgáikat is és ültetvényes gazdálkodást folytattak. Ezt a területet hívjuk "Little Dixie"-nek. A terület Missouri államként nyert felvételt az Egyesült Államokba, mint abszolgatartó állam. A főváros kezdetekben St Charles, majd 1826 óta napjainkig Jefferson City, mindkettő a Missouri folyó mentén fekszik.

1811-12 ben az állam területén pusztító földrengésnek a gyér lakosság miatt kevés áldozata esett.

Az 1830-as évek elején Kanadából mormon telepesek érkeztek, akik hamar összetűzésbe kerültek e korábban érkezettekkel vallásuk és a rabszolgatartással kapcsolatos nézeteik miatt. Az úgynevezett Mormon Háború 1838-ban tört ki majd a következő évben le is zárult. Az összecsapások következményeként a mormon telepeseket az állam területéről kiűzték, földjeiket elkobozták.

A növekvő betelepülés következtében az állam lakossága gyorsan növekedett, az 1830-60 közötti időszakban minden évtizedben duplájára nőtt. Az újonnan érkezők nagyrésze amerikai születésű volt, de sokan jöttek Írországból és német ajkú területekről is. Ők többségükben katolikusok voltak, akik gyorsan megszervezték közösségeiket és templomokat emeltek, az addig túlnyomórészt protestáns területen. Az írországi éhínség elől menekülők és sokszor forradalmi nézeteket valló németek közül a legtöbben nem értettek egyet a rabszolgaság intézményével és elsősorban a városokban találtak lakóhelyet maguknak, ahol katolikus templomokat és iskolákat alapítottak. Ezen 19. századi német telepesek rakták le a Missouri folyó völgyében létrejövő bortermelésnek és honosították meg St Louisban a sörfőzést.

Az Amerikai Polgárháború

A déli államok elszakadása után a Missouri törvényhozás szavazást hirdetett a kérdésről. A határozat az Unión belül maradás mellett foglalt állást. A korábbi kormányzó összehívta a polgárőrséget akik St Lousban gyülekeztek. Az unionista Nathanel Lyon tábornok csapataival bekerítette és megadásra szólította fel az összegyűlt polgárőröket, akik letették a fegyvert és megadták magukat. Ezt követően a tábornok katonái a fegyvertelen férfiakat végigvezette a város főutcáján, ahol a rokonaikat féltő felbőszült tömeg hangos szavakkal illette a katonákat. Azok erre válaszul a tömegbe lőttek, halálra sebezve ártatlan asszonyokat, gyermekeket és többeket a polgárőrség fegyvertelen tagjai közül. Az esemény St Louis-i Vérfürdőként vonult be a történelembe, s következtében az állam lakossága a déliek oldalára állt.

Az északi csapatok gyorsan törtek előre, mindek következtében a kormányzat és a fegyveres erők parancsnoka menekülni voltak kénytelenek.

A XX. századtól napjainkig.

Az 1890 -1920 közötti időszakban hatalmas fejlődésen ment keresztül az állam. Több jeles politikus lépett fel az állam modernizálása érdekében, akik igyekeztek megtisztítani a közéletet a korrupciótól és ennek érdekében számos törvényt hoztak például megszűntették a köztisztviselők ingyenes vasúti utazását, kenőpénz ellenes rendeleteket vezettek be, a lobbistákat regisztrációra kötelezték, korlátozták a szerencsejátékokat és bevezették a vasárnapi zárvatartást.

A középnyugat iparosodásával párhuzamban Missouri agrárállamból vegyes gazdasággá vált, megerősödött ipari és szolgáltató szektorral. A nyugati vasúti közlekedés jelentőségének megnövekedése kapcsán Kansas City vált az államok egyik legfontosabb közlekedési csomópontjává. Ehhez hozzájárult a texasi hústermelés erősödése, mely a hűtött vagonok megjelenésével a várost a legjelentősebb húsfeldolgozó központtá tette. A főként Texasból származó élő állatokat itt vágták le, dolgozták fel és csomagolták, majd szállították tovább a keleti-parti államokba. E hirtelen fejlődés és meggazdagodás nyomán a városközpont Art Deco stílusú felhőkarcolóit.

1930-ban Springfild körzetében diftéria járvány tört ki, melyben több mint 100-an vesztették életüket, de a járványt a gyors beavatkozásnak köszönhetően hamar megfékezték.

Az 50-es 60-as években a két fő metropolisban az ipari beruházások csökkenése következtében több ezer munkahely szűnt meg elsősorban a vasúti közlekedésben és a könnyűiparban.

Gazdaság[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A 2014 július 1.-ei népszámlálási adatok alapján az állam nápessége 6,063,589 fő volt, ami 1,25%-os népességgyarapodást mutat a négy évvel korábbi adathoz képest. A lakosság több mint 55%-a a két legnagyobb városban (St. Louis és Kansas City) és annak körzetében él.

A lakosság bőrszín szerinti megoszlása

– 84% fehér (81% nem spanyol fehér, 3% spanyol fehér)

–11,7% afroamerikai

– 0,5% alaszkai és indián őslakos

– 1,7% ázsiai

– 0,1% hawaii és Csendes-óceán szk-i

– 2% egyéb

A 2004-es adatok alapján az állam lakosságának 3,4%-a az ország határain kívül született.

Származás alapján az öt legnagyobb nemzetiség: 27,4% német, 14,8% ír, 10,2% angol, 8,5% amerikai, 3,7% francia.

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  2. http://www.census.gov/const/regionmap.pdf
  3. http://www.census.gov/geo/www/ua/ua2k.txt
  4. McCafferty, Michael. 2004. Correction: Etymology of Missouri (restricted access). American Speech, 79.1:32
  5. American Heritage Dictionary: Missouri
  6. Bob Dyer's tribute song, "River of the Big Canoes".
  7. Donald Max Lance.
  8. http://www.eduplace.com/ss/maps/pdf/midwestus_nl.pdf
  9. Midwest Region Economy at a Glance
  10. UNC-CH surveys reveal where the ‘real’ South lies
  11. Missouri Geography from NETSTATE
  12. Income Inequality in Missouri
  13. Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második, javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 590. oldal

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Missouri (állam) témájú médiaállományokat.