Tennessee

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tennessee
Tennessee zászlaja
Tennessee zászlaja
Tennessee címere
Tennessee címere
Közkedvelt elnevezés: Volunteer State
Mottó: Agriculture and Commerce (angol) – Mezőgazdaság és kereskedelem
Map of USA highlighting Tennessee.png
Közigazgatás
Fővárosa Nashville
Legnagyobb város Memphis
Kormányzó Bill Haslam
Hivatalos nyelv angol
Himnusz Tennessee
Postai rövidítés TN
ISO 3166-2 US-TN
Felvétel az Unióba
sorrendben 16.
dátuma 1796. június 1.
Rangsor
terület szerint 36.
népesség szerint 16.
népsűrűség szerint 19.
Népesség
Népesség 6 346 105 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 53,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 109 247 km²
ebből víz 2,2 %
Időzóna Keleti: UTC-5/-4 (Kelet-Tennesse)
Közép: UTC-6/-5 (Közép- és Nyugat-Tennessee)
Szélesség é. 35° – é. 36°41'
Hosszúság ny. 81°37' – ny. 90°28'
Kiterjedés
kelet-nyugati 195 km
észak-déli 710 km
Domborzat
legmagasabb pont 2025 m
átlagmagasság 275 m
legalacsonyabb pont 54 m
Tennessee weboldala

Tennessee az Amerikai Egyesült Államok déli államainak egyike.

A név eredetéről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először Juan Pardo spanyol felfedező számol be egy Tanasqui nevű indián faluról 1567-ben, amikor a Dél-Karolinából a kontinens belseje felé irányuló expedíció során eljut a településhez. Később európai telepesek beszámolóiban találkozunk a Tanasi nevű cseroki településsel, a hasonló nevű folyó partján (Tennessee jelenkori Morgan megyéje területén, a folyó mai neve Little Tennessee River). Nem tudjuk, hogy ez a település megegyezik-e a Pardo által említettel.

A szó jelentése és eredete bizonytalan. Egyes források szerint egy Yuchi jövevényszó cseroki nyelvben módosult változata, jelentéséről megoszlanak a vélemények: "találkozóhely", "kanyargó folyó" vagy "a nagy folyókanyar". [1] [2]

A ma használt változat James Glen dél-karolinai kormányzótól származik, aki az 1750-es években honosította meg ezt a formát hivatalos leveleiben. 1787-ben a mai Közép-Tennessee Észak-Karolina egyik megyéje lett (Tennessee megye néven), ezt a nevet vette át az 1796-ban az akkori "Délnyugati Terület"en szerveződő új állam.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam területét először Paleo-indiánok népesítették be, kb. 11 ezer évvel ezelőtt. A legkorábbi népcsoportok nevét nem ismerjük, de számos, régészetileg azonosítható kultúra nyomai megtalálhatók (ún. Archaikus, Woodland és Mississippi kultúrák). Ezek leszármazottja az első ismert nevű törzs, a Muscogee kultúra.

Muscogee és Yuchi indiánokkal találkoztak a Hernando de Soto által vezetett spanyol felfedezők 1539-43-as expedíciójuk során. Később (valószínűleg az európai telepesek ottani térhódítása miatt) a mai Virginia területéről dél felé nyomulva az irokéz családba tartozó cseroki törzs foglalta el a Tennessee folyó felső szakaszánál fekvő területeket.

A hamarosan megjelenő európai gyarmatosítók fokozatosan dél és nyugat felé szorították ki az őslakos Muscogee és Yuchi tözseket is, közöttük a csikaszó és csaktó indiánokat. Az 1830-ban elfogadott Indián-kitelepítési Határozat nyomán 1838-ban és 1839-ben kb. 17 ezer cseroki indiánt kényszerítettek arra, hogy az állam keleti részét elhagyva a mai Arkansastól nyugatra lévő Indián Terület-re vonuljon, ellátás, élelmiszer és megfelelő ruházat nélkül, embertelen szenvedések közepette. 4000-en haltak meg útközben, és az útvonal a Könnyek Ösvénye néven vált hírhedtté.1

Tennessee 1796-ban, tizenhatodikként lépett be az Amerikai Egyesült Államokba. Az állam északi és déli határait úgy jelölték ki, hogy a keletről szomszédos Észak-Karolina határát egyszerűen meghosszabbították egy-egy K-Ny-i egyenes vonallal a Mississippi folyóig, ami ezáltal az állam nyugati határa lett. 1861. június 8-án Tennessee kilépett az Amerikai Egyesült Államok uniójából (utolsóként a konföderációs államok közül). A polgárháború után az elsőként fogadtatott vissza (1866. július 24-én), miután az állam új alkotmánya eltörölte a rabszolgaság intézményét (1865. február 22.), és jóváhagyta a feketék szavazati jogát és törvény előtti egyenlőségét garantáló szövetségi alkotmány-kiegészítést (1866. július 18.).

A polgárháború után Tennessee volt az egyetlen konföderációs állam, amely nem került katonai kormányzás alá. Ez Andrew Johnson befolyásának volt köszönhető, aki Lincoln elnök meggyilkolása után (addigi alelnökként) emelkedett az elnöki székbe.

1897-ben, egy év késéssel ünnepelte az állam fennállásának centenáriumát, nagyszabású világkiállítás megrendezésével.

1933-ban a gazdasági válság alatt hozták létre az Egyesült Államok legnagyobb közművállalatát, a Tennessee Valley Authority-t azzal a céllal, hogy az állástalanok tömegeinek munkát biztosítsanak, a rendszeres árvizekkel nagy károkat okozó Tennessee folyót és mellékfolyóit szabályozzák, illetve vízerőműveket építsenek a vidék áramellátására.

A második világháború alatt a Knoxville-hez közeli Oak Ridge-ben állították elő az első atombombákhoz szükséges hasadóanyag döntő részét. Az Oak Ridge National Laboratory azóta is az amerikai kutatási program fontos helyszíne.

Tennessee 1996-ban ünnepelte fennállásának kétszázadik évfordulóját a Bicentennial Mall State Park emlékpark felavatásával.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tennessee térképe

Tennessee-t északról Kentucky és Virginia, keletről Észak-Karolina, délről Georgia, Alabama és Mississippi, nyugatról pedig Arkansas és Missouri határolja.

Legjelentősebb folyója a Tennessee folyó.

Legmagasabb pontja a 2025 m magas Clingmans Dome, amely az állam keleti határán, az Appalache-hegység gerincén helyezkedik el. Az állam geometriai középpontja Murfreesboro városától keletre található, az Old Lancassas Pike út mentén.

A terület kulturális szempontból három régióra osztható, ezek Kelet-, Közép- és Nyugat-Tennessee. A két utóbbit a Tennessee folyó választja el egymástól, a keleti és a középső régiót pedig a Cumberland-fennsík.

Tennessee hat nagyobb földrajzi régióból foglal magába területet, ezek nagyjából nyugat-keleti irányban:

  • A Mexikói-öböl-parti síkság (a Mississippi völgyével)
  • Nashville-i medence
  • Északi-Felföld (Highland Rim), a Kentucky Pennroyal fennsík folytatása
  • Cumberland fennsík
  • Az Appalache-hegyvonulat "Ridge-and-valley" formációjának az állam területére eső része
  • Blue Ridge hegység (szintén az Appalache) része

Tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Más tavak: Lake Barkley, Boone Lake, Center Hill Lake, Chickamauga Lake, Cordell Hull Lake, Dale Hollow Reservoir, Douglas Lake, Fort Loudoun Lake, Kentucky Lake, Land Between the Lakes National Recreation Area, Mud Lake, Old Hickory Lake, Percy Priest Lake,

Folyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam legnagyobb részének párás szubtrópusi éghajlata van, kivéve a magasabb hegységekben, ahol a klíma nedves kontinentális. A Mexikói-öböl a legbefolyásolóbb tényező Tennessee állam éghajlatában. A dél-észak irányú szél hozza magával a csapadékot. Általában a nyár forró, a tél pedig enyhe vagy hideg, s az egész év folyamán bőséges az esőzés. Az átlagos évi csapadék 130 cm. Nyugatról keletre haladva a havazás 13 cm-től 41 cm-ig eshet, ez utóbbi a keleti hegyvidékeken fordul elő.[2] Nyáron az állam területe általában forró, a hőmérséklet átlagosan 32 °C körül mozog. A nyári éjszakák hűvösebbek Tennessee keleti részén. Télen a magasabban fekvő területeken a hőmérséklet alacsonyabb, s az átlagos éjszakai hőmérséklet közel van a fagyás ponthoz. Az állam elég távol van az óceántól, hogy a hurrikánok ne befolyásolják az időjárását, de a délről jövő trópusi ciklonok, amelyek ugyan veszítenek erejükből a szárazföld fölött, jelentős mennyiségű esőzéseket eredményez. Az év folyamán átlagosan 50 nap viharos idő van. Tornádó keletkezése lehetséges az egész állam területén, de Tennessee nyugati része kevésbé van kitéve a tornádók pusztító hatásának.[3] Átlagosan évente 15 tornádó keletkezik.[4] Tornádók Tennessee-ben nem egyszer komoly erősségűek és gyakran okoznak halálos kimenetelű baleseteket.[5] A téli viharok komoly gondokat okoznak a lakosságnak, akik nincsenek felkészülve a jeges havas útvonalon való közlekedésre. A köd a Smoky Mountains területen okoz gondokat.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003-ban az állam bruttó hazai terméke 199,786 milliárd dollár volt, ami 1,8%-a az USA GDP-jének.

Ugyanebben az évben az egy főre eső jövedelem 28 641 dollár volt (36. az USA tagállamai között). Ez 91%-a az össznemzeti egy főre eső jövedelemnek (31 472 dollár). A keresetek összege 167 414,793 millió dollár volt 2003-ban.

A kereskedelmi forgalmat 7% (nem feldolgozott élelmiszerre 6%) adó terheli állami szinten, ehhez a megyék további 2,25%-ot adnak, és nagyobb városok ezt további 0,5%-kal terhelik. Az összesített 9,75% kereskedelmi adó a legmagasabbak közé tartozik az Egyesült Államokban. Összességében azonban az állam által beszedett adó mértéke nem számít magasnak, mivel Tennessee-ben nincs (állami) jövedelmi adó (a szövetségi jövedelemadót természetesen beszedik).

Politika és kormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003-as adatok szerint az állam népessége 5 841 748 fő, ebből

  • 79,2% fehér
  • 16,4% afroamerikai (néger)
  • 2,2% latin-amerikai
  • 0,3% bennszülött (indián)
  • 1,0% ázsiai
  • 1,1% egyéb

Leszármazás szerint a legnagyobb csoportok:

  • amerikai (17,5%)
  • afroamerikai (16,4%)
  • ír (9,3%)
  • angol (9,1%)
  • német (8,3%)

Egykoron az állam lakosságának 28%-a volt fekete bőrű, mára ez az arány 16%-ra csökkent. Legtöbbjük az állam nyugati-délnyugati részén (a Mississippi mentén és Memphis-ben) illetve a fővárosban Nashville-ben él.

2003-as adatok szerint a férfiak aránya 48,7%. A korcsoportok szerinti megoszlás a következő:

  • 5 év alatt: 6,6%
  • 18 év alatt: 24,6%
  • 65 év felett: 12,4%

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 90%-a keresztény, 83% protestáns (különböző egyházakban), 6% katolikus. 1% nem keresztény vallású és 9% nem vallásos.

Megyék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tennessee államnak 95 megyéje van. A megye a helyi kormányzat szerepét tölti be, amely alacsonyabb rangú az állami törvényeknél. A 2000-es becslések szerint Shelby megye volt Tennessee legnépesebb megyéje 897 472 fő lakosságával, de egyben a legnagyobb területű megye is, amely 1955 km² területet foglal magában. A leggyérebben lakott területek Pickett megye, lakosainak száma 4945 fő, és Trousdale megye, amely egyben a legkisebb területű megye is, 295 km²-t foglal el. A 2000-es évi felmérések szerint Davidson megye, melynek székhelye Nashville, lakosainak száma 569 891 fő volt, s 1300 km²-nyi területe van. (Az egész Tennessee állam lakosainak száma ugyanebben az időben 5 689 283 fő volt.)[6][7][8] A legidősebb megyét Washington megyét 1777-ben alapították, s a legfiatalabb Chester megye alapítási éve 1879.[6] Néhány megyét - részben vagy teljesen - az őslakosság tulajdonában levő területekből hozták létre. Az indián földek tulajdonjogát korábban az Egyesült Államok elismerte. A megyék alapításakor az indiánok területi jogait eltörölték.[9] 1770 és 1835 között Tennessee-ben 10 egyezményt kötöttek, mely megerősítette az európai telepesek jogát az indián területi követelésekkel szemben. Az itt élő indián törzseket Tennessee-ből áttelepítették a mai Oklahoma területére.[10]

Jelentős városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nashville belvárosa a Cumberland folyó partján

Nashville[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nashville 1843 óta Tennessee fővárosa, s egyben Davidson megye székhelye.[11] A második legnépesebb város Memphis után. Davidson megyében a Cumberland folyó partján fekszik észak-közép részén az államnak. Nashville az egésszégügyi intézmények, zene, publikáció, bankok központja, s a szállítási eszközök iparának fellegvára. Nashville egy konszolidált város-megye, melynek hét kisebb törvényhozói területe van. Nashville-Davidson megye lakosainak száma a 2007-es United States Census Bureau becslései szerint 619.626 fő volt.[12] A 2007-es felmérések szerint a metropolita körzet 13 megyéjének lakossága (Nashville Metropolitan Statistical Area) 1.521.437 fő volt[13], így ez a legnépesebb metropolita körzet Tennessee államban.

Nashville nevét Francis Nash, az amerikai függetlenségi háború észak-karolinai tábornoka után kapta.

A város a country zene fővárosa, amely nagyon kedvelt szerte az országban.

Nashville középületeinek nagy része neoklasszicista stílusban épült. Itt építették fel az athéni Parthenón pontos mását, ezért a várost Dél Athénjének is szokták nevezni. A State Capitol épületét az athéni Erekhtheion mintájára építették fel William Strickland építész 1855-ben készült tervei alapján. Az épület a belváros közepén egy dombon helyezkedik el, s előtte Andrew Jackson lovasszobra áll. Ugyanitt a Capitol előtti téren temették el James Knox Polk elnököt.

Az épület körül számos fontos középület van; ilyen például a Legfelsőbb Bíróság, az állami könyvtár, a State Office Building, és a Cordell Hull Building.

Mivel a város oktatási központ sok egyetemnek főiskolának ad otthont. A Vanderbilt és a Peabody University közös könyvtárat tartanak fenn. A Cumberland folyó partján láthatjuk a Fort Nashborough 1780-ban épült erődítmény másolatát, amelyet a helyi telepesek az indián támadások elleni védekezésre építették.[14]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Andrew Johnson National Historic Site: - Két ház, egy szabó műhelyt és a 17. elnök sírhelyét találhatjuk itt. Andrew Johnson 1865-től 1869-ig volt elnök. *Appalachian National Scenic Trail: - 3472 km hosszú gyalogösvény fút a Mount Katahdin-tól (Maine) egészen Springer Mountain-ig (Georgia), 14 államot átszelve. A 471 km hosszú szakasz, amely Tennesse területén a Cherokee National Forest.
  • Big South Fork National River and Recreation Area: - Cumberland folyó elágazásai, amely természeti szépségek és történelmi eseménye széles tartományával fogadja a látogatókat. *Chickamauga and Chattanooga National Military Park: - Az első katonai nemzeti park. A polgárháborúban 1863-ban Chattanooga elfoglalásáért harcoló katonák emlékére alapították.
  • National Battlefield: - A polgárháború idején 1862-ben Ulysses S. Grant parancsnoksága akatt az Unió hadseregének első fontos győzelme emlékére állították. Nemzeti temető is van a parkban.
  • Great Smoky Mountains National Park: - Észak-Karolina és Tennessee területén lévő nemzeti park sokfajta védett növény és állat otthona.
  • Natchez Trace Parkway: - Történelmi útvonal, gyakorlatilag az indián ösvényeket követi Nashville, Tennessee, és Natchez, Mississippi között.
  • Obed Wild and Scenic River: - 72 km hosszan szabadon folyó patakok, beleértve az Obed folyót, a Clear és a Daddy’s Creek-et, Emory folyót, érdekes látványt nyújt a folyók által felszabdalt terület látványa.
  • Shiloh National Military Park: - Az 1862. április 6-7-i csatában a Konföderáció csapatai több mint 24.000 embert veszítettek itt.
  • Stones River National Battlefield: - 1862. December 31-e és 1863. Január 2-a között A Stone folyó mentén a polgárháború egyik fontos ütközete zajlott. Az Unió hadserege közép Tennessee-t ellenőrzése alá vonta.[15]

Fesztiválok Tennessee államban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bonnaroo Music Festival, Boomsday, Fylmz Festival, Lauderdale County Tomato Festival, Memphis in May, Nashville International Auto and Truck Show, National Cornbread Festival[16]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  2. "A look at Tennessee Agriculture" (PDF) http://www.agclassroom.org/kids/stats/tennessee.pdf. Agclassroom.org. Retrieved on November 1, 2006.
  3. "US Thunderstorm distribution"http://www.srh.noaa.gov/key/HTML/tstmhazards.htm. src.noaa.gov. Retrieved on November 1, 2006.
  4. "Mean Annual Average Number of Tornadoes 1953-2004". ncdc.noaa.gov. Retrieved on November 1, 2006. http://www.ncdc.noaa.gov/img/climate/research/tornado/small/avgt5304.gif
  5. "Top ten list"http://www.tornadoproject.com/toptens/topten1.htm. tornadoproject.com. Retrieved on November 1, 2006.
  6. ^ a b "About Counties - Tennessee"NACO.org. National Association of Counties. Retrieved on 2007-11-28.
  7. "Tennessee QuickFacts"http://quickfacts.census.gov/qfd/maps/tennessee_map.html. U.S. Census Bureau. Retrieved on 2007-11-28. (2000 Census)
  8. State, County, and Municipal Data; http://state.tn.us/sos/bluebook/05-06/48-data.pdf Tennessee Blue Book2005-2006, pages 616-626
  9. "Indian Lands"http://library.findlaw.com/1999/Jan/1/241490.html. FindLaw.com. Retrieved on 2008-01-20.
  10. "Tennessee Ecyclopedia: Treaties" http://tennesseeencyclopedia.net/imagegallery.php?EntryID=T111 TennesseeEncyclopedia.net. The Tennessee Encyclopedia of History and Culture. Retrieved on 2008-01-20.
  11. Find a County – National Association of Counties. Retrieved on 2008-01-31.
  12. U.S. Census Population Estimates for 2007 - Counties/Tennessee
  13. U.S. Census Population Estimates for 2007 - Metropolitan Areas
  14. Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok (Kossuth, 1982) Második, javított kiadás 376-377. oldal.
  15. National Parks – Tennessee; http://usparks.about.com/blpktn.htm
  16. Tennessee Festivals; http://www.festivalusa.com/states/tnfest.htm

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1 Satz, Ronald. Tennessee's Indian Peoples. Knoxville, TN: University of Tennessee Press, 1979. ISBN 0-87049-285-3