Észak-Dakota
| Észak-Dakota | |||
| |||
| Közkedvelt elnevezés: Peace Garden State Roughrider State Flickertail State | |||
| Mottó: Liberty and union, now and forever, one and inseparable (angol) – Szabadság és egység, most és mindörökké, egy és szétválaszthatatlan | |||
| Névadó | Dakota people | ||
 | |||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Bismarck | ||
| Legnagyobb város | Fargo | ||
| Kormányzó | Doug Burgum (R) | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Postai rövidítés | ND | ||
| ISO 3166-2 | US-ND | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 39. | ||
| dátuma | 1889. november 2. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 19. | ||
| népesség szerint | 47. | ||
| népsűrűség szerint | 47. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 779 094 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 3,59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 183 272 km² | ||
| ebből víz | 2,4 % | ||
| Időzóna |
CST (UTC–6 / –5) (északnyugaton és keleten) MST (UTC–7 / –6) (délnyugaton) | ||
| Szélesség | é. 45°55′ – é. 49°00′ | ||
| Hosszúság | ny. 96°33′ – ny. 104°03′ | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 340 km | ||
| észak-déli | 545 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | White Butte 1069 m | ||
| átlagmagasság | 580 m | ||
| legalacsonyabb pont | Red River 229 m | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Észak-Dakota weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Dakota témájú médiaállományokat. | |||
Észak-Dakota (angolul North Dakota, IPA: [ˌnɔrθ dəˈkoʊtə] 
kiejtése✩) az Amerikai Egyesült Államok 39. tagállama. Az USA északi részén helyezkedik el, határos Kanadával. A 19. században a Vadnyugat részének tartották, ma a Középnyugathoz sorolják.
Az állam fővárosa Bismarck, legnagyobb városa Fargo. Jelentős állami egyetemek találhatóak Grand Forksban és Fargóban. A légierőnek bázisai vannak Minotban és Grand Forksban.
Földrajz[szerkesztés]
Szomszédai északon a kanadai Saskatchewan és Manitoba tartományok, keleten Minnesota, délen Dél-Dakota, nyugaton pedig Montana államok.
Az állam nyugati részén végigfolyik a Missouri folyó, aminek vize a Sakagawea-tavat alkotja a Garrison gát segítségével. Az állam nyugati része dombos, ásványkincsei közé tartoznak a lignit és az olaj. Keleten az északra tartó Vörös-folyó völgye gazdag termőföld.
Éghajlat[szerkesztés]
Az állam éghajlata mérsékelt égővi szélsőségesen szárazföldi éghajlat, melyet leginkább a sarkvidéki légtömegek befolyásolnak. Emiatt a tél rendkívül fagyos és csapadékos: a hőmérséklet tartósan mínusz 20 fok alá süllyedhet, a sok hó hetekig megmarad. A tavasz és az ősz rövid és igen változékony. Nyáron a szárazabb időszakokat észak-nyugatról érkező heves szivatarok törhetik meg. Jellegzetes növényzete a füves puszta, az úgynevezett préri.
Történet[szerkesztés]
Korábban a Dakota Terület része volt, mely a dakota törzsről kapta nevét; 1889. november 2-án a területet felosztották Észak- és Dél-Dakotára, és az USA tagállamai lettek.
Népesség[szerkesztés]
2015. július 1-jén Észak-Dakota lakossága 756 927 fő volt, ami 12,54%-os növekedés a 2010-es cenzus adataihoz képest.[2] Ezzel az USA tagállamai közül itt a legnagyobb a népesség növekedésének üteme 2011 óta. Ennek ellenére az egyik legalacsonyabb népességű állam az 50 közül. Egyedül Alaszkában, Wyomingban és Vermontban laknak kevesebben.[3]
1870 körül mintegy 2000 lakosa volt az államnak, de 1930-ra majdnem 680 000-re nőtt. Ezután a növekedés üteme lelassult.[4] A bevándorlás más USA államokból jelentős. A lakosság körülbelül 70%-a született Észak-Dakotában, 27%-a más USA tagállamban, a maradék pedig külföldön.
Rasszok[szerkesztés]
A népesség rassz szerinti megoszlása a következő:
- fehér: 90,0% (88,7% nem spanyolajkú fehér)
- indián: 5,4%
- néger/afroamerikai: 1,2%
- ázsiai: 1,0%
- Csendes-óceáni szigetlakó: 0,1%
- egyéb: 0,5%
- kevert: 0,2%
Legnagyobb városok[szerkesztés]
| Város neve | Lakosság (fő) | Megye | Terület (km²) | Alapítás éve | Térkép |
|---|---|---|---|---|---|
| Fargo | 122 359 | Cass | 126,4 | 1871 | 
|
| Bismarck | 72 865 | Burleigh | 80,9 | 1872 | 
|
| Grand Forks | 57 056 | Grand Forks | 52,0 | 1881 | 
|
| Minot | 47 822 | Ward | 45,2 | 1887 | 
|
| West Fargo | 35 708 | Cass | 38,1 | 1926 | 
|
| Williston | 25 586 | Willams | 19,6 | 1887 | 
|
| Mandan | 22 228 | Morton | 28,8 | 1881 | 
|
| Dickinson | 22 186 | Stark | 26,0 | 1881 | 
|
| Jamestown | 15 387 | Stutsman | 33,3 | 1872 | 
|
| Wahpeton | 7 826 | Richland | 13,7 | 1869 | 
|
Az állam 755.393 fős lakosságának 56,54%-a él a tíz legnagyobb városban.
Közigazgatás[szerkesztés]
Az állam 53 megyére van felosztva.
Gazdaság[szerkesztés]
Észak-Dakota legjelentősebb gazdasági ága a mezőgazdaság. Emellett megemlíthető a kőolajipar, az élelmiszergyártás és a technológia.[5] Az Egyesült Államok tagállamai közül a bruttó hazai termék növekedése Észak-Dakotában a leggyorsabb. A növekedés üteme nagyjából 8,3%-os. 2013-ban az állam bruttó hazai terméke 36.8 milliárd dollár volt. Az egy főre eső jövedelem 2013-ban 50 899 dollár volt, ami országos szinten a 16. helyet jelenti. 2009 óta az állam a munkahelyteremtés élvonalába tartozik.[6] Az egy főre eső jövedelem növekedésében szintén az élmezőnybe tartozik az USA államai között. Ez főleg bizonyos magánszektorok virágzásával függ össze, mint a mezőgazdaság, energiaipar és építőipar.[7][8]
Észak-Dakota az egyedüli állam az USA-ban amelynek van állami bankja (Bismarckban), valamint állami tulajdonban levő malma (Grand Forksban). Fargo a Microsoft második legnagyobb telephelyének az otthona, 1700 alkalmazottal, és az Amazon.com is alkalmaz néhány száz embert Grand Forksban.[9]
2014 májusában a munkanélküliségi arány 2,6%-os volt, a legalacsonyabb az USA-ban (1987 óta nem emelkedett 5% fölé).[10] Ebben az államban növekedett legnagyobb mértékben az egy főre eső bevétel a 21. század első évtizedében (a 38. helyről a 17. helyre jött fel).[11] Mindez elsősorban a fellendülő kőolajkitermelésnek köszönhető.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a North Dakota című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Division, US Census Bureau, Data Integration: Population Estimates (amerikai angol nyelven). www.census.gov. [2015. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Office, US Census Bureau Public Information: North Dakota is Nation's Fastest-Growing State Since 2011 - Population - Newsroom - U.S. Census Bureau (amerikai angol nyelven). www.census.gov. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ North Dakota Historical Population. www.ndsu.edu. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ www.n-state.com, NSTATE, LLC,: Economy of North Dakota including North Dakota Agriculture and Manufacturing from NETSTATE.COM. www.netstate.com. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ N. Dakota Again Tops Job-Creation List, D.C. Second | RealClearPolitics. www.realclearpolitics.com. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ ND records nation's highest personal income growth. Yahoo News. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Economy in oil-rich North Dakota booming. UPI. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Gunderson, Dan: With Microsoft, Hitachi to open software business in Fargo. www.mprnews.org. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Current Unemployment Rates for States and Historical Highs/Lows. www.bls.gov. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ North Dakota economy booms, population soars - USATODAY.com. USATODAY.COM. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
További információk[szerkesztés]
- Észak-Dakota állam hivatalos honlapja (angolul)
- USA Travel – Észak-Dakota (magyarul)
.svg){kind=small}
|
|
Ez az amerikai egyesült államokbeli közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez az Amerikai Egyesült Államokról szóló vagy Amerikai Egyesült Államokkal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |