Vadnyugat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az amerikai vadnyugat szimbóluma, Amerika újkori történelmének meghatározó figurája a cowboy, 1887
A Vadnyugat szimbolikus kapuja St. Louis városában

A Vadnyugat kifejezést az Észak-Amerikai alapító 13 gyarmattól nyugatra fekvő területre használjuk. A Vadnyugaton először csak indiánok éltek, őket a fehér telepesek az első aranyláz idejétől kezdve kezdték el kiszorítani.

Őslakók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őslakói az indiánok voltak. Őket dél felől kezdték el meghódítani a spanyol telepesek, akik azonban nem maradtak tartós ideig. Ezután az angol telepesek kezdték el a nyugati partot elfoglalni. Az indiánok kezdetben barátságosan fogadták őket, mikor azonban egyre nyugatabbra kezdtek terjeszkedni és egyre több indián törzs földjét foglalták el és fosztották ki, akkor az indiánok egyre többször támadták meg őket. Az indiánok végig benépesítették a Vadnyugatot, egymással nem mindig voltak békében, sokat háborúztak és csak azokkal kötöttek békét, akik előtte elszívták velük a kalumetet (vagy békepipát). Az indiánok 10 nagy csoportra oszthatóak:

Ezek a törzsek általában nomád életmódot folytattak.

Benépesülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amerikai Egyesült Államok 1803-ban megvásárolta Louisiana államot a Bonaparte Napóleon vezette Franciaországtól. Ezután vándorlók ezrei lepték el a prériket. Sokan a kaland, mások az új, jobb élhetőség miatt. A vásárlás így nézett ki:

Mikor 1848-ban Kalifornia északi részén aranyat találtak, szinte az egész Vadnyugat benépesült.

Aranyásók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vadnyugat egyik legmeghatározóbb emberei az aranyásók vagy aranymosók voltak. Először 1848-ban találtak aranyat Kaliforniában, aminek köszönhetően több ezren nyomultak be a Vadnyugatra. Egy történet szerint így találtak aranyat először Kaliforniában: Egy hideg januári reggelen James Marshall, aki Kalifornia északi részén, a Sierra Nevada lábainál egy épülő fűrészmalom ácsolását végezte, a hulladékürítő vályúban egy csillogó kavicsot pillantott meg. Felkapta, odaszaladt a gazdájához és a többi munkáshoz: -Úristen! Aranyat találtam!

Bár kezdetben próbálták eltitkolni, a hír gyorsan kiszivárgott. Az év végén a Sierrában már több mint 6000 ember mosott aranyat. A következő év végén megindult a "negyvennyolcasok" hatalmas áradata. Ekkora már több mint 10 000 ember mosott aranyat a közeli partok mentén.

Az aranyásók sorsa kemény volt. Mindennap 20-21 órát robotoltak egy szitával. A bányásztáborok kezdetleges lakóhelyek voltak, de nem volt bennük fejetlenség. Eleinte minden ember őrizetlenül hagyhatta a holmiját, miközben dolgozott. Ahogy azonban nőtt a versengés és fokozódott a gazdagodási vágy, valamint fellépett a konkurencia, az aranyásók védőőrséget szerveztek. Az aranyásók egészen az ausztráliai aranylázig ide jöttek meggazdagodni.

Banditák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vadnyugat a hírnevét ezeknek az embereknek köszönheti. Általában törvényen kívüliek, vagy rossz múlttal rendelkezőek hágtak fel banditának. Vonzották őket a kalandok, és a gyors meggazdagodás vágya (ugyanúgy mint az aranyásókat) is hajtotta őket újabb és újabb gaztettekre. A banditák nagy része általában a kontinensen végighaladó vasutakat támadta meg. Kedvelt célpontjaik voltak a hirtelen meggazdagodott emberek is. A banditák általában utálták az indiánokat, bár néha a nagy fogás reményében szövetséget kötöttek velük. A banditák tették hírhedtté Texas, Arizona és Új-Mexikó államokat. A leghíresebb vadnyugati banditák Jesse James és Billy, a Kölyök voltak.

Seriff[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vadnyugat jelentős alakjai a seriffek voltak. Ők voltak a "rend őrei", bár a helyzetek általában túltettek rajtuk. A seriffek önmaguk ítélkezhettek az emberek fölött és teljhatalmuk volt a rájuk kijelölt városokban. Emiatt sokszor nem voltak túl népszerűek az emberek körében.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világtörténelmi enciklopédia I–II. Főszerk. Sipos Attila. Budapest: Kossuth. 1982. ISBN 963-09-1831-5
  • Tudomány és Történelem
  • Az amerikai kontinens története (könyvek)