Leland Stanford
| Leland Stanford | |
 | |
| USA | |
| Született | 1824. március 9.[1][2][3][4][5] Watervliet[6] |
| Elhunyt | 1893. június 21. (69 évesen)[1][2][3][4][5] Palo Alto |
| Sírhely | Stanford Mausoleum |
| Párt | Republikánus Párt |
| Szülei | Josiah Stanford |
| Házastársa | Jane Stanford |
| Gyermekei | Leland Stanford, Jr. |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
| Díjak | California Hall of Fame (2008) |
 | |
| Leland Stanford aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leland Stanford témájú médiaállományokat. | |
Leland Stanford (Watervliet, 1824. március 9.[1][2][3][4][5] – Palo Alto, 1893. június 21.[1][2][3][4][5]) amerikai vasúti iparmágnás, az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Kalifornia, 1885–1893).
A Republikánus Párt tagjaként 1862 és 1863 között Kalifornia 8. kormányzója volt, 1885-től 1893-ban bekövetkezett haláláig pedig az Egyesült Államok szenátusában képviselte Kaliforniát. Ő és felesége, Jane voltak a Stanford Egyetem alapítói is, amelyet néhai fiukról neveztek el..[7] Politikai karrierjét megelőzően Stanford sikeres kereskedő és nagykereskedő volt, aki üzleti birodalmat épített ki, miután az aranyláz idején Kaliforniába vándorolt. A Central Pacific Railroad, majd később a Southern Pacific Railroad elnökeként 1885 és 1890 között óriási hatalommal rendelkezett a régióban, és maradandó hatással volt Kaliforniára.[8][9][10][11][12] Stanfordot széles körben rablóbáróként tartják számon.[8][9][10][11][12]
Vállalkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1852-ben, miután jogi könyvtárát és egyéb tulajdonát tűzvészben elvesztette, Stanford követte öt testvérét Kaliforniába a kaliforniai aranyláz idején. Felesége, Jane ideiglenesen visszatért Albanyba a családjához. Fivéreivel együtt üzletet kötött, és a kaliforniai Michigan Cityben (később a Placer megyei Michigan Bluffra változott a neve) egy bányászok számára fenntartott vegyesbolt tulajdonosa lett; később nagykereskedése volt. Békebíróként szolgált, és segített megszervezni a Sacramentói Könyvtári Egyesületet, amelyből később a Sacramentói Közkönyvtár lett. 1855-ben visszatért Albanyba, hogy csatlakozzon feleségéhez, de a keleti élet tempóját túl lassúnak találta a Kalifornia fejlesztésének izgalmai után.
1856-ban Jane-nel Sacramentóba költözött, ahol nagyban kereskedett. Egyike volt annak a négy kereskedőnek, akiket a köznyelvben "A nagy négyes" (vagy egymás között "a társak") néven ismertek, és akik Theodore Dehone Judah főmérnöknek a Central Pacific Railroad tervében kulcsfontosságú befektetők voltak. Ők öten 1861. június 28-án alapították meg a vállalatot, és Stanfordot választották elnökévé. A másik három társult tag Charles Crocker, Mark Hopkins és Collis P. Huntington volt.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]16 éves korában tífuszban elhunyt egyetlen fiának, Leland Stanford, Jr.-nak az emlékére hozta létre a gyermeke nevét viselő intézményt, a Stanford Egyetemet 1885-ben.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
- 1 2 3 4 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 3 4 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 3 4 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 3 4 C. M. Osborne (2017. december 13.). "Stanford, Leland". Grove Art Online (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press. doi:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T080969.
{{cite journal}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ "archive.org/details/bub_gb__e0UAAAAYAAJ/page/n472/mode/1up".
- ↑ Burlingame, Dwight (2004. augusztus 19.). Philanthropy in America: A Comprehensive Historical Encyclopedia. ABC-CLIO. 456. o. ISBN 978-1-57607-860-0 – via archive.org.
- 1 2 Tuterow, Norman E. (2004). The governor: the life and legacy of Leland Stanford, a California colossus, Volume 2. Arthur H. Clark Co. 1146. o.
- 1 2 Carlisle, Rodney P., ed. (április 2009). Handbook to Life in America, Vol. 4. Facts on File. 8. o.
- 1 2 Cummings, Bruce (2009). Dominion from Sea to Sea: Pacific Ascendancy and American Power. Yale University Press. 672. o.
- 1 2 Lindsay, David (2005). Madness in the Making. Universe. 214. o.
- 1 2 Goethals, George R.; et al. (2004). Encyclopedia of Leadership, Vol. I. Sage Publications. 897. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A chronological list of senators since the First Congress in 1789" (PDF). pdf.js. 2014 [last update]. Hozzáférés: 9 December 2014.
{{cite web}}: Check date values in:|year=(súgó)CS1 karbantartás: year (link) - David Bratman (2012 [last update]). "Senators alphabetically". home.earthlink.net. 2015-09-19 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 9 December 2014.
{{cite web}}: Check date values in:|year=(súgó)CS1 karbantartás: year (link) - "Biographical Directory of the United States Congress". bioguide.congress.gov (angol nyelven). Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kalifornia szenátorai | ||
|---|---|---|
| Class 1 |  | |
| Class 3 | ||
 |
Ez az amerikai politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |