Astoria (Oregon)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Astoria
A város és az Astoria–Megler híd
A város és az Astoria–Megler híd
Közigazgatási adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Állam Oregon
Megye Clatsop megye
Alapítás éve 1811
Polgármester Arline J. LaMear
(Demokrata Párt)[1]
Irányítószám
Lista
97103
Körzethívószám
  • 503
  • 971
Népesség
Népesség 9477 fő (2010. ápr. 1.)[2]
Népsűrűség 594 fő/km²[3]
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 7 m
Terület 26,18 km²
- ebből vízi 10,23 km²
Időzóna PST (UTC−8)
PDT (UTC−7)
Elhelyezkedése
Astoria (Oregon)
Astoria
Astoria
Pozíció Oregon térképén
é. sz. 46° 11′ 00″, ny. h. 123° 50′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 00″, ny. h. 123° 50′ 05″
Elhelyezkedése Clatsop megyében és Oregonban
Elhelyezkedése Clatsop megyében és Oregonban
Astoria honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Astoria témájú médiaállományokat.

Astoria az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Clatsop megyéjében, a Columbia-folyó torkolatánál helyezkedik el, egyben a megye székhelye is. A 2010. évi népszámláláskor 9477 lakosa volt. A város területe 26,18 km2, melyből 10,23 km2 vízi.

A város John Jacob Astor befektetőről kapta nevét. Szőrmekereskedelemmel foglalkozó cége, az American Fur Company alapította az Astoria-erődöt 1811-ben. Astoria 1876. október 20-án kapott városi rangot. Astoria a nyugati part első állandó települése, illetve postahivatala első a Sziklás-hegységtől nyugatra.

A város a Columbia folyó déli partján található; itt található a mélyvízi astoriai kikötő. A várost a külvilággal az Astoriai regionális repülőtér, a 30-as és 101-es utak, valamint a Washington államban végződő Astoria–Megler híd kötik össze.

Történet[szerkesztés]

19. század[szerkesztés]

A Lewis–Clark-expedíció az 1805–1806-os telet a város mellett, a Clatsop erődben töltötte. Az erőd a mai Astoria délnyugati részén állt. A felfedezők reménykedtek, hogy egy hajó felveszi, és hazaviszi őket keletre, de ehelyett kénytelenek voltak szembenézni a kemény, esős és csapadékos téllel; végül ugyanazon úton jutottak haza, amerről jöttek.[4] Az erődnek felépítették egy másolatát, ami ma egy kiállítás és park.[5]

1813-as rajz a Fort Astoriáról
Gabriel Franchère 1813-as rajza a Fort Astoriáról

1811-ben a brit felfedező, Brit Thompson volt az első, aki teljes hosszában végighajózta a Columbia folyót, és a folyó torkolatánál elérte az akkor félkész Astoria-erődöt. Két hónappal a Pacific Fur Company hajója, a Tonquin után érkezett. Az erődöt a hajó személyzete építette, így inkább mutatott amerikai, mint brit jegyeket. A későbbi, amerikaiak és európaiak közötti területi vitában előbbiek magukénak vallották a területet.[6]

A John Jacob Astor cége, az American Fur Company leányvállalata volt a Pacific Fur Company. A céget kifejezetten oregoni szőrmekereskedelemre hozták létre.[7] Az 1812-ben kezdődött brit-amerikai háború során 1813-ban a céget eladták a kanadai riválisnak, a North West Companynek. A szőrmekereskedelem egészen az 1840-es évekig brit fennhatóság alatt maradt, egészen addig, amíg az oregoni ösvényen meg nem érkeztek az új telepesek. Az 1818-as egyezmény rendezte a Nagy-Britannia és a betelepülők közötti területi vitákat.[8][9] Az 1846-os Oregoni Egyezmény az állam határát a 49. hosszúsági fok mentén állapította meg; a Vancouver-sziget déli részét pedig a britek kapták meg.[10]

John Jacob Astor felkérte az Európában is ismert írót, Washington Irvinget, hogy írjon pozitív kicsengésű könyvet cége hároméves tündökléséről. Az 1835-ben megjelent Astoria írása idején Irving Astor vendége volt. A könyv megszilárdította a köztudatban a környék fontosságát. Az író szavaival élve a szőrmekereskedők „a vadon Szindbádjai voltak”, és tevékenységük a gazdaság nyugati partra és a középső területekre való kiterjesztésében fontos megálló volt.

Salmon cannery at Astoria, Oregon.jpg
Lazacfeldolgozó

Ahogy az Oregoni Területre egyre több amerikai költözött, Astoria kikötővárossá vált; a Columbia folyó jó kapcsolatot nyújtott a belsőbb részekkel. 1847-ben itt nyílt meg az első postahivatal a Sziklás-hegységtől nyugatra, 1876-ban pedig Oregon hivatalosan is az USA tagállamává vált.[11]

A 19. században sok bevándorló érkezett a városba; főként finnek és kínaiak. Előbbiek az egykor a mai Astoria–Megler híd környékén fekvő Uniontownban éltek és főképp halászattal foglalkoztak, míg a kínaiak a lazacfeldolgozó üzemekben helyezkedtek el, és vagy a belvárosban, vagy a feldolgozók környékén felhúzott viskókban éltek. Az 1800-as évek végén Astoria lakosságának 22%-a kínai volt.[12]

20. és 21. század[szerkesztés]

Két tűz is pusztított a belvárosban: 1883-ban és 1922-ben. A tűz részben a mocsaras talajra épített, cölöpökön álló faházak miatt terjedhetett gyorsan. Az első tűzeset után ugyanilyen házak épültek; a másodiknál az összedőlő házak tönkretették a vízvezeték-rendszert, így kevesebb lehetőség volt az oltásra; a lakók ezért dinamittal felrobbantották saját házaikat, így akadályozva a tűz terjedését.[13][14]

Port of Astoria
Astoria kikötője

Astoria több mint száz évig az egyik bejáratot jelentette az USA felé; habár Portland és Seattle háttérbe szorította, az Alsó-Columbia-medencében kereskedelmi központ jellege megmaradt. Gazdasága főként a halászaton és faiparon alapul. 1945-ben a Columbia folyó mentén 30 konzervgyár volt. 1974-ben a Bumblebee Seafood székhelyét a városon kívül helyezte, és helyi üzemeit leépítette; 1980-ban utolsó astoriai gyárát is bezárta. A faipar is hasonló képet mutat: a legnagyobb helyi foglalkoztató, rétegelt lemezzel foglalkozó üzem 1989-ben zárt be. A Burlington Northern–Santa Fe Railway 1996 óta nem közlekedtet ide vonatokat.[15]

Astoria–Megler híd
Az Astoria–Megler híd

1921-től 1966-ig, az Astoria–Megler híd megnyitásáig a várost komp kötötte össze a washingtoni Pacific megyével. A híd volt a 101-es út utolsó, még hiányzó szakasza.[16]

Manapság a város a turizmusból, a művészetből és a könnyűiparból él. Ugyan a halászat és faipar még létezik, sokkal kevésbé van jelen, mint korábban.[17] Egy tízmillió dolláros fejlesztést követően 1982-től a kikötő óceánjárókat is tud fogadni. A 2009-es influenzapandémia során számos hajó Astoria kikötőjébe érkezett Mexikó helyett. A The World hajó 2009 júniusában járt itt.[18] A városban évtizedekig népszerű volt a sporthorgászat,[19][20][21] viszont manapság inkább a látnivalókért jönnek. A város népszerűségének növelésében a heti piac[22] és a kiskocsmák[23] is segítenek.

Astoria Column
Az Astoria Column

A Fort Clatsop mellett az Astoria Column is népszerű látnivaló; a Coxcomb-hegy tetejére épült torony 38 méter magas, és belátható róla a város, a környék és a Columbia-folyó Csendes-óceánba ömlő vége is. 1926-ban épült a Great Northern Railway és a város névadója, John Jacob Astor dédunokája, Vincent Astor segítségének köszönhetően; ő dédapja szerepe előtti megemlékezése miatt adakozott.[24][25]

1998 óta a Fisher Poets Gathering az alaszkai és nyugati parti horgászok kedvenc találkozóhelye, ahol saját verseiket osztják meg.[26]

A város a TransAmerica biciklis ösvény nyugati vége; a 6 840 km hosszú útvonalat 1976-ban hozta létre az Adventure Cycling Association.[27]

A helyi kikötő három őrhajó (Steadfast, Alert, Fir) otthona.[28]

Éghajlat[szerkesztés]

Astoria éghajlata mediterrán (Köppen-skála szerint Csb), enyhe hőmérsékleti értékekkel. A telek ezen a szélességi fokon szintén enyhék (éjszaka is fagypont fölötti hőmérséklettel) és csapadékosak. A nyarak hűvösek, habár néha egy-egy hőhullám előfordulhat. Esőzések leggyakrabban késő ősszel és télen jelentkeznek, az évente lehulló csapadékmennyiség körülbelül 1700 mm.[29] A legszárazabb évszakok július és augusztus. A havazás ritka, de néha jelentősebb mennyiség is lehullhat.

Astoria a louisianai Lake Charles és a texasi Port Arthur mellett az USA legmagasabb páratartalmú városa (nyáron 89% reggelente és 73% délutánonként).[30]

Évente átlagosan 4,2 nap van melegebb 27 °C-nál, a 32 °C vagy magasabb pedig ennél is ritkább. Évente 1-2 nap melegebb az éjszaka 16 °C-nál.[31] Átlagosan 31 nap van fagypont alatt a hőmérséklet. A melegrekord 1942. július 1-jén dőlt meg 38 °C-kal, a hidegrekord pedig 1972. december 8-án és 1990. december 21-én -14 °C-kal.

Évente 191 nap hull számottevő csapadékmennyiség. A legcsapadékosabb év 1950 volt 2879 mm-rel, a legszárazabb pedig 1985 1056 mm-rel. A legcsapadékosabb hónap 1933 decembere volt, amikor 916 mm hullt. A legcsapadékosabb nap 1998. november 25-e volt, amikor 24 óra alatt 141 mm csapadék esett.[32] A legtöbb hó 1950 januárjában (680 mm) esett;[33][34] az egy nap alatti maximum 320 mm volt (1922. december 11.).[32]

Astoria éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 21,0 24,0 27,0 28,0 34,0 37,0 38,0 37,0 35,0 29,0 23,0 19,0 38,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 9,9 10,9 12,1 13,6 15,8 17,7 19,7 20,4 19,8 16,1 11,9 9,3 14,8
Átlaghőmérséklet (°C) 6,6 6,9 8,0 9,3 11,7 13,9 15,7 16,1 14,8 11,5 8,2 6,0 10,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 3,2 2,9 3,8 5,0 7,6 10,0 11,7 11,7 9,7 6,8 4,5 2,6 6,6
Rekord min. hőmérséklet (°C) −12,0 −13,0 −6,0 −4,0 −2,0 0,0 3,0 1,0 1,0 −3,0 −9,0 −14,0 −14,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 259 183 190 132 84 65 26 30 54 152 283 251 1709
Forrás: Nemzeti Éghajlati Adatközpont[35]


Népesség[szerkesztés]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1860 252
1870 639 153,6%
1880 2 803 338,7%
1890 6 184 120,6%
1900 8 351 35%
1910 9 599 14,9%
1920 14 027 46,1%
1930 10 349 −26,2%
1940 10 389 0,4%
1950 12 331 18,7%
1960 11 239 −8,9%
1970 10 244 −8,9%
1980 9 998 −2,4%
1990 10 069 0,7%
2000 9 813 −2,5%
2010 9 477 −3,4%
2015 (becsült) 9 626 [36]
Források:[37][38]

2010[szerkesztés]

A 2010-es népszámláláskor a városnak 9477 lakója, 4288 háztartása és 2274 családja volt. A népsűrűség 594 fő/km2. A lakóegységek száma 4980, sűrűségük 312,1 db/km2. A lakosok 89,2%-a fehér, 0,6%-a afroamerikai, 1,1%-a indián, 1,8%-a ázsiai, 0,1%-a a csendes-óceáni szigetekről származik, 3,9%-a egyéb-, 3,3% pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 9,8% (8,1% mexikói, 0,3% Puerto Rico-i, 0,1% kubai, 1,4% pedig egyéb spanyol/latino származású).

A háztartások 24,6%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 37,9% házas, 10,8% egyedülálló nő, 4,3% pedig egyedülálló férfi; 28,347% pedig nem család. 38,8% egyedül élt; 15,1%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,15 személy élt; a családok átlagmérete 2,86 fő.

A medián életkor 41,9 év volt. A város lakóinak 20,3%-a 18 évesnél fiatalabb, 8,6% 18 és 24 év közötti, 24,3%-uk 25 és 44 év közötti, 29,9%-uk 45 és 64 év közötti, 17,1%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 48,4%-a férfi, 51,6%-uk pedig nő.[39]

2000[szerkesztés]

A 2000-es népszámláláskor a városnak 9813 lakója, 4235 háztartása és 2469 családja volt. A népsűrűség 617,1 fő/km2. A lakóegységek száma 4858, sűrűségük 305,5 db/km2. A lakosok 91,08%-a fehér, 0,52%-a afroamerikai, 1,14%-a indián, 1,94%-a ázsiai, 0,19%-a Csendes-óceáni szigetekről származik, 2,67%-a egyéb-, 2,46% pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 5,98% (4,6% mexikói, 0,2% Puerto Rico-i, 1,2% pedig egyéb spanyol/latino származású).

A háztartások 28,8%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 42,5% házas, 11,2% egyedülálló nő; 41,7% pedig nem család. 35,4% egyedül élt; 13,6%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,26 személy élt; a családok átlagmérete 2,93 fő.

A város lakóinak 24%-a 18 évnél fiatalabb, 9,1%-a 18 és 24 év közötti, 26,4%-a 25 és 44 év közötti, 24,5%-a 45 és 64 év közötti, 15,9%-a pedig 65 éves vagy idősebb. A medián életkor 38 év volt. Minden 100 nőre 92,3 férfi jut; a 18 évnél idősebb nőknél ez az arány 89,9.

A háztartások medián bevétele 33 011 amerikai dollár, ez az érték családoknál $41 446. A férfiak medián keresete $29 813, míg a nőké $22 121. A város egy főre jutó bevétele (PCI) $18 759. A családok 11,6%-a, a teljes népesség 15,9%-a élt létminimum alatt; a 18 év alattiaknál ez a szám 22%, a 65 évnél idősebbeknél pedig 9,6%.[40]

Városvezetés[szerkesztés]

Astoria a városkezelési feladatok ellátására egy menedzsert alkalmaz. A választók a polgármestert és a négy képviselőt négy évre választják.[41] A város polgármestere a 2015. január 5-én hivatalba lépett Arline LaMear.[42] Elődje, Willis Van Dusen 1991 óta, 24 éven át volt a város vezetője.[43]

Oktatás[szerkesztés]

Az Astoriai Iskolakerületnek három általános (Gray-, Astor Elementary School és Lewis and Clark School), egy középiskolája (Astoria Middle School), valamint egy gimnáziuma (Astoria High School) van; ezenkívül a városban található a saját könyvtárral és sok parkkal rendelkező Clatsop Közösségi Főiskola, valamint a Tongue Point Job Corps, mely ingyenes képzésekre szakosodott.

Média[szerkesztés]

A város napilapja az 1873-ban alapított The Daily Astorian.[44][45] Helyben elérhető még a Coast River Business Journal, mely egy Astoriát, Clatsop megyét és Északnyugat-Oregont lefedő üzleti havilap. Mindkét újság az EO Media Group Oregont és Washingtont lefedő csoportjának tagja.[46]

Astoriát két rádióadó szolgálja ki: a KMUN 91,9 Mhz közrádió, és a híreket és beszélgetős műsorokat sugárzó KAST 1370 KHz.

A tömegkultúrában[szerkesztés]

Astoriában 1984 óta minden évben előadják a város történetéről szóló Shanghaied in Astoria musicalt.

Itt forgatták az 1985-ös Kincsvadászok című filmet. Számos más filmnek is a város adott helyet, ezek a következők: Rövidzárlat, Fekete Villám: A fekete táltos, Ovizsaru, Szabadítsátok ki Willyt!, Szabadítsátok ki Willyt! 2., Tini nindzsa teknőcök 3.: Kiből lesz a szamuráj?, Benji, az üldözött, A kör 2., Út a vadonba, Hullámtörők és Cthulhu.[47][48][49]

A kora '60-as években forgott Route 66 sorozat 1962. szeptember 21-én sugárzott epizódja, a One Tiger to a Hill című Astoriában játszódik.

A The Ataris pop-punk banda So Long, Astoria albumának első száma a Kincsvadászokra utal. Az album hátsó borítóján több Astoriában készült fotó is látható, például a víztorony lerombolásáról szóló 2002-es újságcikkből.[50]

Az Astoria nevet viselő hadihajók[szerkesztés]

USS Astoria CA-34

Két hadihajót is USS Astoriának hívnak: egy New Orleans-i CA-34-est és egy clevelandi CL-90-est. Előbbi 1942 augusztusában, a második világháború savo-szigeti tengeri csatájában megsemmisült,[51] az utóbbit pedig 1949-ben leállították, majd 1979-ben elbontották.[52]

Múzeumok és egyéb érdekes helyek[szerkesztés]

  • Astoriai regionális repülőtér – a várostól 5 km-re délnyugatra található, a kikötő tulajdonában álló repülőtér
  • Astoria Riverfront Trolley – a korábban teherforgalom által használt vasúti pályán közlekedő, felsővezeték nélküli nosztalgiavillamos
  • Astoria Column – kilátó a Coxcomb-hegyen, a város legmagasabb pontján
  • Captain George Flavel House Museum – egy korábbi lakóházból kialakított múzeum
  • Coast Guard Air Station Astoria – a partiőrség légibázisa
  • Clatsop-homokföveny – homokföveny a 101-es út mentén
  • Columbia River Maritime Museum – a környező vizek történetét bemutató múzeum
  • Oregon Film Museum – az Oregonban forgatott filmeket bemutató múzeum

Testvérváros[szerkesztés]

Nevezetes személyek[szerkesztés]

  • Albin W. Norblad – ügyvéd
  • Armand Lohikoski – színész, rendező
  • Augustus C. Kinney – orvos, tudós
  • Bobby Anet – kosárlabda-edző
  • Brian Bruney – baseball-dobójátékos
  • Carl W. Leick – építész
  • Clark Gable – színész
  • Consuelo Kanaga – fotós
  • Darell Hanson – iowai politikus
  • Del Bjork – focista
  • Duane Jarvis – zenész
  • Eric Zener – festő
  • Gary Wilhelms – képviselő
  • Holly Madison – modell
  • Jerry Gustafson – focista
  • Jona Bechtolt – zenész
  • Jordan Poyer – focista
  • Ken Raymond – kémikus
  • Kenneth Koe – kémikus
  • Kerttu Nuorteva – szovjet hírszerző
  • Leroy E. „Ed” Parsons – a kábeltévé feltalálója
  • Mailia Nurmi – hosztesz
  • Marie Dorion – felfedező
  • Michael Hurley – énekes, szövegíró
  • Ranald MacDonald – az első Japánban tanító angoltanár
  • Robert Lundeen – üzletember
  • Royal Nebeker – festő
  • Sacagawea – indián felfedezőnő
  • Santeri Nuorteva – szocialista politikus és újságíró, Kerttu Nuorteva apja
  • Stanley Paul Young – biológus
  • Wally Johansen – kosárlabda-edző

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Herbert C. Ebeling: Johann Jakob Astor. Walldorf (Baden): Astor-Stiftung. 1998. ISBN 3000037497  
  • Karen L. Leedom: Astoria: An Oregon History. Astoria (Oregon): Rivertide Publishing. 2008. ISBN 9780982625217  
  • Elma MacGibbon: Leaves of knowledge. Spokane (Washington): Shaw & Borden Co.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Astoria, Oregon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  1. Arline LaMear (angol nyelven). Democratic Party of Oregon. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  2. 2010 Demographic Profile Data (angol nyelven). Népszámlálási Hivatal. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  3. 2010
  4. William Clark – Meriwether Lewis: The Journals of Lewis and Clark, 1804-1806. Alexandria (Egyiptom): Alexandriai könyvtár. 2015. ISBN 1613103107 Hozzáférés: 2016. nov. 14.  
  5. History & Culture: Places: Fort Clatsop (angol nyelven). National Park Service. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  6. D. W. Meinig. The Great Columbia Plain, Weyerhaeuser Environmental Classic kiadás (angol nyelven), Washington: University of Washington Press, 37-38, 50. o [1968] (1995). ISBN 978-0-295-97485-9 
  7. James Ronda: Astoria & Empire. Lincoln (Nebraska): University of Nebraska Press. 1995. ISBN 0803238967  
  8. Treaties in Force (angol nyelven). United States Department of State. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  9. Elihu Lauterpacht, C. J. Greenwood, A. G. Oppenheimer, Karen Lee: Consolidated Table of Treaties (angol nyelven). Cambridge University Press. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  10. Convention of Commerce between His Majesty and the United States of America (angol nyelven). Université de Montréal. [2009. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  11. Oregon Territorials (angol nyelven). Pacific Norhtwest Postal History Society. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  12. Chelsea Gorrow: Astoria Embraces Chinese Legacy (angol nyelven). The Daily Astorian, 2012. július 17. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  13. John Terry: Infernos leave historic marks on Astoria's waterfront (angol nyelven). The Oregonian, 2010. december 25. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  14. The Astoria Fire. In Rachel Dresbeck: Oregon Disasters: True Stories of Tragedy and Survival. Lanham (Maryland): Rowman & Littlefield. 2015. ISBN 9781493013180 Hozzáférés: 2016. nov. 13.  
  15. John Gottberg Anderson: Going “Goonie” in Astoria (angol nyelven). Bend Bulletin, 2015. június 29. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  16. Dwight A. Smith – James B. Norman – Pieter T. Dykman: Historic Highway Bridges of Oregon. Portland (Oregon): Oregon Historical Society Press. 1989. 299. o. ISBN 0875952054  
  17. The Associated Press: Report: Astoria tops West Coast fishing ports (angol nyelven). KOIN, 2014. október 29. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  18. Katy Muldoon: Swine flu sends cruise ship, tourism dollars to Astoria (angol nyelven). The Oregonian, 2009. május 14. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  19. Edward Stratton: Keeping fishing fever in check (angol nyelven). The Daily Astorian, 2015. augusztus 11. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  20. Bill Monroe: Early success at Buoy 10 promises good fall season ahead for salmon fishing (angol nyelven). The Oregonian, 2015. augusztus 8. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  21. Andrew McKean: The Bite: Salmon Fishing the Columbia River (angol nyelven). Outdoor Life, 2015. augusztus 4. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  22. Astoria Sunday Market (angol nyelven). National Farmers Market Directory. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  23. Edward Stratton: Sour beer to join Astoria’s impressive brewing lineup (angol nyelven). The Daily Astorian, 2016. május 24. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  24. Astoria Column, Coxcomb Hill. (angolul) The Spokesman-Review, (1926. júl. 13.) 7. o. ISSN Hozzáférés: 2016. nov. 13.
  25. The Column at Astoria. (angolul) Eugene Guard, (1926. júl. 24.) 4. o. ISSN Hozzáférés: 2016. nov. 13.
  26. Sharon Boorstin: Rhyme or Cut Bait (angol nyelven). Smithsonian Magazine, 2005. július. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  27. TransAmerica Trail (angol nyelven). Adventure Cycling Association. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  28. Edward Stratton: New commander takes Steadfast’s helm (angol nyelven). Chinook Observer, 2015. szeptember 16. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  29. Clatsop County Climate (angol nyelven). Oregon Climate Service. [2014. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  30. Comparative Climatic Data (angol nyelven). National Oceanic and Atmospheric Administration. [2013. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  31. OR Astoria RGNL AP (angol nyelven). National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  32. ^ a b Astoria Area (angol nyelven). National Weather Service. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  33. Astoria, Oregon (350324) (angol nyelven). Western Regional Climate Center. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  34. Astoria RGNL AP, Oregon (350328) (angol nyelven). Western Regional Climate Center. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  35. Astoria Area (angol nyelven). National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  36. Annual Estimates of the Resident Population for Incorporated Places: April 1, 2010 to July 1, 2015 (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
  37. Riley Moffat: Population History of Western U.S. Cities & Towns, 1850–1990. Lanham (Maryland): Scarecrow. 1996. 206. o.  
  38. Subcounty population estimates: Oregon 2000–2007 (angol nyelven). United States Census Bureau, Population Division, 2009. március 18. [2009. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
  39. 2010 Demographic Profile (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
  40. Census 2000 Summary File 1 (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
  41. City Council (angol nyelven). City of Astoria. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  42. Derrick DePledge: LaMear takes power at City Hall (angol nyelven). The Daily Astorian, 2015. január 6. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  43. Steve Forrester: Hurrah! Hurrah! Hurrah! City, council honors retiring Mayor WIllis Van Dusen (angol nyelven). The Daily Astorian, 2014. december 16. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  44. Newspapers Published in Oregon (angol nyelven). Oregon Secretary of State. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  45. Oregon Newspaper Publishers Association Century Roster (angol nyelven). Oregon Publisher, 2012. június. [2012. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  46. Coast River Business Journal (angol nyelven). EO Media Group. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  47. Sonja Stewart: Visit Your Favorite Family Movie Locations in Astoria, Oregon (angol nyelven). Parenting Squad, 2011. május 16. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  48. Movies Filmed in Astoria (angol nyelven). Astoria Oregon. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  49. Whitney Matheson: How did I spend my vacation? Visiting 'Goonies' filming locations! (angol nyelven). USA Today, 2010. július 6. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  50. Katie Karpowicz: The Ataris Hop On The Nostalgia Boat, Bring 'So Long, Astoria' Tour To Chicago (angol nyelven). Chicagoist, 2014. március 20. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  51. Joe James Custer: Through the Perilous Night: The Astoria's Last Battle. London: MacMillan Publishers. 1944.  
  52. Astoria III (CL-90) (angol nyelven). Naval History and Heritage Command. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  53. Astoria, Oregon (angol nyelven). SisterCities International. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
  54. Herbert C. Ebeling: Johann Jakob Astor. Walldorf (Baden): Astor-Stiftung. 1998. ISBN 3000037497  

További információk[szerkesztés]

Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Astoria témájú leírást.

(angolul)

Reinel compass rose.svg McGowan Columbia-folyó Knappton Héraldique meuble compas.svg
Warrenton

Észak
Nyugat  Astoria  Kelet
Dél

Navy Heights
Youngs-öböl Miles Crossing Youngs-folyó
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap