Washington (állam)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Washington
Washington zászlaja
Washington zászlaja
Washington címere
Washington címere
Közkedvelt elnevezés: The Evergreen State
Mottó: Al-ki (csinúk) – Nemsokára
Map of USA WA.svg
Közigazgatás
Fővárosa Olympia
Legnagyobb város Seattle
Kormányzó Jay Inslee (D)
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés WA
ISO 3166-2 US-WA
Felvétel az Unióba
sorrendben 42.
dátuma 1889. november 11.
Rangsor
terület szerint 18.
népesség szerint 15.
népsűrűség szerint 25.
Népesség
Népesség 5 894 121 fő (2000) +/-
Népsűrűség 34,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 184 824 km²
ebből víz 6,6 %
Időzóna PST: UTC-8/-7
Szélesség é. 45°32' – é. 49°
Hosszúság ny. 116°57' – ny. 124°48'
Kiterjedés
kelet-nyugati 385 km
észak-déli 580 km
Domborzat
legmagasabb pont 4392 m
átlagmagasság 520 m
legalacsonyabb pont 0 m
Washington weboldala

Washington állam az USA északnyugati sarkában helyezkedik el. Délen Oregonnal, keleten Idahóval, északon Kanadával (Brit Kolumbia), nyugat felől pedig a Csendes-óceánnal határos. Fővárosa Olympia, legnagyobb városa Seattle.

Washington 1889. november 11-én negyvenkettedikként csatlakozott az Unióhoz. A 2006. évi népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 6 395 798 fő volt. Az államot George Washington, az Egyesült Államok első elnökének tiszteletére nevezték el. Néha magyarul Washington államnak is hívják, hogy megkülönböztessék Washingtontól, az Egyesült Államok fővárosától.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fehér ember megérkezése előtt a Csendes-óceán partján különböző indián törzsek éltek, s mindegyikük sajátos kultúrával rendelkezett. A Csendes-óceán partján élő halászó törzsek mára inkább a totemoszlopokról és vésett maszkjaikról ismertek, a belső területeken élő törzsek vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak, s a mezőgazdaság kezdeti formáját is ismerték.[1]

1996. nyarán két egyetemista Kennewick városában, a Columbia folyó partján egy koponyát találtak. Később, a rendőrség megtalálta a hozzá tartozó csontváz 90 százalékát. A csontokat szénizotópos kormeghatározás alá vetették és kiderült, hogy egy i.e. 9200-8340 közti időszakból származó paleoindiántól származik. A lelet rendkívül jelentős, mert ilyen régi és teljes csontvázat korábban nem találtak és számos, a kontinens benépesítésével kapcsolatos kérdést vet fel. Sok évnyi vizsgálat és jogi ügy után 2015. júniusában bejelentették, hogy a csontok a mostani colville indiánokhoz legközelebb álló ősi indiánhoz tartoznak és nem ainuhoz vagy polinéz személyhez, amit eredetileg hittek. A kennewicki ember felfedezésével pedig bebizonyosodott, hogy Amerika benépesedése korábban kezdődhetett, mint ahogy a tudósok gondolták.[2][3][4]

Felfedezők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első európai Washington partjain a spanyol Bruno de Heceta volt, aki 1775-ben érte el a mostani amerikai-kanadai határvidéket Santiago nevű hajója fedélzetén, majd tovább hajózott északra, egyes területeket a spanyol korona részévé nyilvánítva, majd délre fordulva felfedezte a Columbia folyó torkolatát, de fel már nem tudott hajózni rajta.

1778-ban a brit James Cook kapitány a Juan de Fuca-szoros nyugati felénél található Flattery-fokhoz eljutott az északnyugati átjárót keresve, de magát a szorost Charles W. Barkley kapitány fedezte fel, illetve annak nevét is ő adta. A szoros további felfedezése a spanyol Manuel Quimper (1790) és Francisco de Eliza (1791) felfedezők nevéhez fűződik, majd a brit George Vancouver szállt itt partra 1792-ben. Az 1790-es évek Nootka Sound egyezményeinek elfogadásakor a Spanyol és a Brit Királyság képviselői megegyeztek abban, hogy békés eszközök mellett folytatják a csendes-óceáni területek feltérképezését és véget vetettek kivételes területi jogaiknak. Ezután az amerikai Robert Gray kapitány feltérképezte a Columbia folyó torkolatát, amit hajója után nevezett el. A szárazföldi Lewis és Clark expedíció 1805. október 10-én jutott el idáig.

1819-ben a spanyolok és az amerikaiak megkötötték az Adams-Onís-egyezményt, amely többek között a 42. szélességi fokot jelölte ki határvonalnak. Ennek értelmében ettől északra az amerikaik és a britek nyújthattak be igényt erre a területre. 1846-ban az Oregoni Szerződésben egyezett meg az amerikai és a brit kormány a területről. Eszerint a teljes Vancouver-sziget és a 49. szélességi foktól északra minden terület brit marad, attól délre pedig amerikai. 1848-ban létrehozták az Oregoni Területet, amelynek részét képezte a mai Washington is.[1]

Missziók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1836-ban egy csoport metodista misszionárius érkezett Washington területére, közöttük Dr. Marcus Whitman is. Ők voltak az első nagyobb csoport fehér ember, akik emigránsként érkeztek nyugatra. Whitman egy Waiilatpu nevű település mellett alapított missziót az állam délkeleti részén, közel a mai Walla Walla városhoz. Ez a terület korábban a cayuse és nez perce indián törzsek territóriuma volt. 1843-ban Whitman több ezer emigránsnak segített letelepedni úgy, hogy az Oregon-ösvényt használták. Eközben Whitman az indiánoknak is próbált orvosi segítséget nyújtani, de mivel az indiánok nem voltak immúnisak az európaiak által behurcolt betegségekre, nagy számban haltak meg. 1847-ben kanyarójárvány tört ki, amiben a cayuse törzs fele és gyermekeik nagy része meghalt. Az indiánok úgy látták, a sok halálozásért Whitman a felelős, ezért november 29-én lemészárolták a Whitman házaspárt és a misszió másik tizenkét lakóját. Másik 53 embert foglyul ejtettek, de később elengedték őket. A fehérek térhódítása és a kétségbeesés vezetett a cayuse háborúhoz, ami 1947-1855 közt folyt az indiánok és a telepesek közt. A cayuse törzs létszáma pedig annyira lecsökkent, hogy a nez perce törzsbe asszimilálódtak.[1]

Első kereskedelmi pont[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első állandó kereskedelmi pontot a Puget Sound déli részén alapították 1833-ban, Fort Nisqually néven. Ezt a Hudson's Bay Company egyik leányvállalata üzemeltette telepesek és prémkereskedők részére. 1846-ban négy fehér család, Michael Simmons, a félvér George Washington Bush és fehér felesége, Isabella James Bush vezetésével volt a mai Tumwater területén telepedtek le egy New Market nevű helyen. Ennek oka az volt, hogy Oregonban nem birtokolhatott földet fekete bőrű vagy származású ember. Őket több száz család követte és Washington nyugati partvidéke elkezdett benépesülni.[1]

Az állam létrejötte és fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1889-ben az amerikai kongresszus megszavazta az Engedélyező törvényt (Enabling Act)[5], amelynek értelmében négy terület: Washington, Észak-Dakota, Dél-Dakota valamint Montana hozhatott létre helyi kormányzatot és léphetett be az Unióba. Washington 1889. november 11-én az Egyesült Államok 42. állama lett. A legelső, legfontosabb bevételi források a mezőgazdaságból (a Yakima-völgyben), a fakitermelésből (a hegyvidéki területeken) és a bányászatból (Spokane városa körül) voltak. A Puget Sound partján pedig halfeldolgozó és fafeldolgozó üzemek létesültek. 1905-re az állam lett a legnagyobb fakitermelő az országban.[1]

Tacoma térségében dolgozták fel a kitermelt arany, ezüst, réz és ólom ércet. Seattle a legfontosabb kikötő volt, ahonnan az Alaszkával való kereskedelmet bonyolították le és egy ideig több hajógyára is volt.[1]

Az első világháború alatt a Puget Sound környékét iparosították, és a második világháború alatt számos üzemet hoztak létre, valamint ekkor lett közismert a Boeing cég.

A nagy gazdasági világválság idején a Columbia folyón egy sor duzzasztógátat építettek, amely hozzájárult az elektromos áram termeléséhez. 1933-42 között épült a Grand Coulee Dam nevű vízerőmű, ami 1942-80 között a világ legnagyobb vízerőműje volt[6] és a mai napig az USA legtöbb elektromos áramot termelő létesítménye.[1]

A második világháború alatt az állam jelentős hadiipari központtá vált. A Boeing nehézbombázókat gyártott, Seattle, Bremerton, Vancouver valamint Tacoma kikötőiben pedig hadihajókat építettek. A háború alatt Seattle-ből szállították a katonákat a Csendes-óceán különböző térségeibe. Washington keleti részén 1943-ban megnyitották a Hanford Works atomerőművet, ami fontos szerepet játszott az atombomba építésében is.

1980. május 18-án kitört a Mount Saint Helens vulkán, és a robbanás szétrombolta a vulkán tetejének nagy részét. A vulkánkitörés az egyik legjobban dokumentált modern kori természeti katasztrófa lett.[7]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Washington állam térképe
Washington állam térképe
Cascade-hegység és a lemeztektonika
Cascade-hegység
Puget Sound
Tacoma és az öböl

Washington az Egyesült Államok északnyugati részén fekszik, északi határa a 49 szélességi fok mentén húzódik. Északról Kanadával, nyugatról a Csendes-óceán, keletről Idaho, délről pedig Oregon állammal határos.

Az állam három fő földrajzi egységre osztható: keleti, középső és nyugati részre. Kelet-Washington az állam legnagyobb összefüggő területű része, amit a Columbia-fennsík és a Columbia folyó, valamit mellékfolyóinak völgyei alkotják. Az állam középső részén az észak-déli irányban húzódó Cascade-hegység található számos vulkánnal. A Cascade-hegységtől nyugatra fekszik a parti síkság, a Puget Sound nevű öböl, valamint az Olympic-félsziget az Észak-Amerikai Parti-hegység egyik láncával, az Olympic-hegységgel.[8]

Belső területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam belső területe kemény, vulkanikus kőzetből épült fel, amit sok helyen a gleccserek lecsiszoltak, a folyók pedig völgyeket vágtak maguknak. A Cascade-hegység teljesen különválasztja Washington keleti és nyugati felét és megakadályozza az óceáni szél és csapadék beáramlását a belső területekre. A délkeleti részen található Palouse Hills-nél a talaj löszös, amely kedvez az öntözéses mezőgazdaságnak, az ettől nyugatra levő Yakima-völgy vulkanikus folyóvölgye a szőlőtermesztésnek kedvez.[9] Az állam nagy részét a Columbia-fennsík teszi ki, de a délkeleti sarokban egy kisebb hegység, a Blue Mountains található, míg az északkeleti részen az Okanogan-magasföld, a Kettle River-hegység és a Selkirk-hegység déli vonulata található. A Columbia folyó északkeleten Brit Columbiánál lép az állam területére. A Spokane folyó egybeömlésétől nyugat irányba kanyarodik, majd a Cascade-hegység lábainál délnek veszi útját. Washington déli határának közelében, a Yakima folyó nyugatról csatlakozik hozzá, keletről pedig a Snake folyó. Ezután ismét nyugatra kanyarodva Washington és Oregon államok természetes határát képezi, s a Cascade-hegységen keresztül törve éri el a tengert.[8]

Cascade-hegység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Washington legfeltűnőbb felszíni jellegzetessége a Cascade-hegység, amelynek csúcsa a 4 392 méter magas Mt. Rainier. A Cascade-hegység eltorlaszolja az óceánról érkező meleg levegő áramlását, amely bőséges esőzést eredményez a hegység nyugati oldalán, másrészről viszont keleten félsivatagi körülményeket teremt. A hegységről kelet felé igyekvő Wenatchee, Yakima és más folyók völgyében az öntözés alapvető előfeltétel a mezőgazdaság számára. A hegység két nemzeti parknak, a North Cascade és a Mt. Rainiernek ad otthont, valamint a Mount St. Helens nevű, a világ egyik leghíresebb vulkánjának.[8][10]

Az állam nyugati része és az óceán partja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam nyugati része az Egyesült Államok legcsapadékosabb területe. A legmagasabb csúcsokon évente átlagosan mintegy 381 cm csapadékot mérnek, ennek következtében sűrű lucfenyő, balzsamfenyő, kanadai fenyő és cédrusfa erdő borítja. A Cascade-hegység és az Észak-amerikai Parti-hegységhez tartozó Olympic-hegység között fekszik a Puget Sound nevű öböl. Itt épült Seattle, Tacoma, Everett és mára ez az állam legsűrűbben lakott és iparosított területe. Az Olympic-félszigeten található Olympic-hegység legmagasabb pontja a Mt. Olympus 2 428 méteres magasságával. A félszigeten található az Olympic Nemzeti Park, ami a Világörökség része.[11] Az óceán partján délnyugatra két nagyobb öböl található, a Grays Harbor, ami a Chehalis folyó tölcsértorkolata és a 670 négyzetkilométeres Willama Bay. A Puget Sound öblében több, mint 300 sziget található, köztük a San Juan-szigetek és a Whidbey Island, ami a legnagyobb sziget.

Az állam legészaknyugatibb részén található Point Roberts városa, amely egy Kanadából kiinduló félsziget déli csücskén helyezkedik el így a terület nem kapcsolódik Washington szárazföldi határaihoz, csak Kanadán keresztül lehet átutazni belőle az Egyesült Államokba.[8]

Duzzasztógátak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti parkok, természetvédelmi területek, rezervátumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olympic Nemzeti Park
Sanpoil folyó
Columbia River Gorge folyószakasz
Columbia gleccser

Washington államnak három nemzeti parkja és kettő kiemelten védett területe (National Monument) van:

  • Mount Rainier Nemzeti Park
  • North Cascades Nemzeti Park
  • Olympic Nemzeti Park
  • Mount St. Helens National Monument
  • Hanford Reach National Monument
  • San Juan Islands National Monument

Az állam védett erdőségei (National Forest):

  • Colville National Forest
  • Gifford Pinchot National Forest
  • Idaho Panhandle National Forest (Idaho és Montana államokkal közösen fenntartva)
  • Kaniksu National Forest
  • Mount Baker-Snoqualmie National Forest
  • Okanogan National Forest
  • Olympic National Forest
  • Umatilla National Forest
  • Wenatchee National Forest

Nemzeti történelmi helyek:

  • Fort Vancouver National Historic Site
  • Whitman Mission National Historic Site

Nemzeti rekreációs területek:

  • Lake Chelan National Recreation Area
  • Lake Roosevelt National Recreation Area
  • Ross Lake National Recreation Area

National Scenic Area (Kiemelkedő környezeti és látvánnyal bíró tájvédelmi terület):

  • Columbia River Gorge National Scenic Area

Törvényileg védett érintetlen vadon (National Wilderness) természetvédelmi területei:

  • Alpine Lakes Wilderness
  • Boulder River Wilderness
  • The Brothers Wilderness
  • Buckhorn Wilderness
  • Clearwater Wilderness
  • Colonel Bob Wilderness
  • Glacier Peak Wilderness
  • Glacier View Wilderness
  • Goat Rocks Wilderness
  • Henry M. Jackson Wilderness
  • Indian heaven Wilderness
  • Juniper Dunes Wilderness
  • Lake Chelan-Sawtooth National Wilderness
  • Mount Adams Wilderness
  • Mount Baker Wilderness
  • Mount Rainier Wilderness
  • Mount Skokomish Wilderness
  • Noisy-Diobsud Wilderness
  • Norse Peak Wilderness
  • Olympic Wilderness
  • Pasayten Wilderness
  • Salmo-Priest Wilderness
  • San Juan Wilderness
  • Stephen Mather Wilderness
  • Tatoosh Wilderness
  • The Enchantments
  • Trapper Creek Wilderness
  • Washington Islands Wilderness
  • Wenaha-Tucannon Wilderness
  • Wild Sky Wilderness
  • William O. Douglas Wilderness
  • Wonder Mountain Wilderness

Katonai támaszpontok, kiképzőbázisok:

  • 2010-ben összevonták a Fort Lewis katonai támaszpontot és a McChord Field légi támaszpontot
  • Naval Base Kitsap haditengerészeti támaszpont
  • Yakima Training Center kiképzőközpont
  • Puget Sound Naval Shipyard haditengerészeti hajógyár

Indián rezervátumok:

  • Chehalis Rezervátum Törzseinek Konföderációja
  • Colville Indián Rezervátum
  • Cowlitz Indián Rezervátum
  • Hoh Indián Rezervátum
  • Jamestown S'Klallam Indián Rezervátum
  • Kalispel Indián Rezervátum
  • Lower Elwha Indián Rezervátum
  • Lummi Indián Rezervátum
  • Makah Indián Rezervátum
  • Muckleshoot Indián Rezervátum
  • Nisqually Indián Rezervátum
  • Nooksack Indián Rezervátum
  • Port Gamble Indián Rezervátum
  • Port Madison Indián Rezervátum
  • Puyallup Indián Rezervátum
  • Quileute Indián Rezervátum
  • Quinault Indián Rezervátum
  • Samish Indián Rezervátum
  • Sauk-Suiattle Indián Rezervátum
  • Shoalwater Bay Indián Rezervátum
  • Skokomish Indián Rezervátum
  • Snoqualmie Indián Rezervátum
  • Spokane Indián Rezervátum
  • Squaxin Island Indián Rezervátum
  • Stillaguamish Indián Rezervátum
  • Swinomish Indián Rezervátum
  • Tulalip Indián Rezervátum
  • Upper Skagit Indián Rezervátum
  • Yakama (korábban Yakima) Indián Rezervátum

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Washington éghajlata nyugatról keletre haladva meglehetősen különböző. A nyugati parton az óceáni éghajlat az uralkodó, a Cascade-hegységtől keletre sokkal szárazabb, kontinentális és félsivatagi éghajlat jellemző. Az állam éghajlatát befolyásolják Csendes-óceánról érkező magas és alacsony légnyomású légtömegek, az északról érkező szárazföldi hideg légtömegek, valamint az Olympic- és Cascade-hegységek. Tavasszal és nyáron a magas légnyomású anticiklon rendszer dominál a Csendes-óceán északi részén, s a légtömegek körforgása az óramutató járásának irányába mozog. Ilyenkor a szél északnyugatról fúj, és viszonylag hűvös levegőt hoz magával, az évszakok pedig általában szárazak. Ősszel és télen az alacsony légnyomású, óramutatóval ellentétes irányú ciklonok délnyugatról érkező szelet hoznak, amely viszonylagosan meleg és nedves, s bőséges csapadékkal jár.[12]

A globális felmelegedés Washington éghajlatát is változtatja. A University of Washington nevű egyetem Climate Impacts csoportja 2006. évi adataiban becsléseket végzett, hogy milyen változásokkal és kockázatokkal járhat az éghajlat változása az állam gazdaságára.[13]

Eső-árnyék hatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapadéktérkép

A Parti-hegység és a Cascade-hegység az óceán felől jövő légtömegeket felemelik, s ezáltal a hegység nyugati oldala sűrű csapadékban részesül, míg a hegység szélmentes lejtői kevés esőt kapnak. Ez fokozott formában jelentkezik az Olympic-hegységben és a Cascade-hegység körül. Mindkét esetben, a hegységek délnyugati, szél felőli oldala sok csapadékot kap, ennek következtében az északnyugati szélcsendes oldalon az eső-árnyék effektus érvényesült és a hőmérséklet magasabb. Az Olympic-hegység délnyugati lejtőjén mérsékelt övi esőerdők alakultak ki, míg az északkeleti lejtők klímája száraz szubmediterrán.[14] Az Olympic-hegységtől északra található Sequim városa, és attól északra a San Juan-szigetek csapadékmennyisége jóval kevesebb, és sokkal több napos napjuk van, az eső-árnyék hatás miatt. Ez egyébként Brit Kolumbia déli felén is érzékelhető.

A Cascade-hegység által kiváltott eső-árnyék hatás sokkal nagyobb területet érint. Télen a Puget Sound öble körüli alacsony síkság felett az eget sűrű köd borítja és sok csapadékot kap, és a Cascade-hegység nyugati lejtőin ugyancsak rendszeresen esik az eső, a magasabb pontokon hó.[15] Az Olympic-félsziget nyugati része pedig sokkal több csapadékot kap, sokszor hónapok telnek el egy tiszta derűs égbolt nélkül.[16] A Cascade-hegység keleti lejtőin és Washington keleti részein félsivatagi állapot alakult ki az eső-árnyék hatás miatt. Ez legjobban az alacsonyan fekvő völgyeket érinti, mint például a Columbia-fennsík és a Columbia folyótól keletre a Snake folyóig egészen az Okanagan-magasföldig.

Hőmérséklet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az évi átlagos nappali hőmérséklet a Csendes-óceán parti részein 10,6 °C-tól északkelet felé haladva 4,4 °C-ig tartományba esik. A szélsőséges hőmérséklet -44,4 °C-tól 47,8 °C-ig terjed, melyet a Cascade keleti lejtőin mértek. Washington nyugati része enyhe éghajlatáról ismert, de gyakori a köd, s a sűrű felhőtakaró, s télen a hosszan tartó permetező eső. A nyár száraz és felhőtlen. A nyugati területeken esetenként szélsőséges az időjárás. A tél folyamán előforduló sarkvidéki hideg légtömegek betörése, vagy a nyári forró hullámok érkezése nem ismeretlen.[17]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Washington bruttó hazai terméke a 2007. évben 311,5 milliárd dollár volt, ezáltal nemzeti szinten a 14. helyen áll.[18] Az egy főre jutó jövedelem nagysága 41 751 dollár volt, ez nemzeti szinten a tizenkettedik.

Jelentős iparágak: a repülőgép gyártás, számítógépes szoftverfejlesztés (Microsoft, Amazon.com, Nintendo of America), elektromos berendezések gyártása, biotechnológiai üzemek fejlesztése, alumíniumgyártás, fakitermelés és fatermékek árusítása, bányászat és turizmus. Az állam jelentős bevételre tesz szert az elektromos áram termeléséből. Jelentős az ázsiai export-import a Puget Sound kikötőiben.[19]

Washington állam adórendszere regresszív, azaz minél több a jövedelem, annál kisebb az adókulcs, viszont egyike azon hét államnak, ahol nincs jövedelemadó. Az alacsony és középkeresetűek százalékosan több adót fizetnek, mint a gazdagabb réteg.[20] Az ÁFA 6,5%.[21] A legtöbb élelmiszer adómentes, de az elkészített ételek, kiegészítő készítmények és az üdítő italok nem élveznek adómentességet. Az ingatlanok a járművek szintén adózás alá esnek, hacsak az illetékes személy nem részesül adómentességben.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Washington vezető mezőgazdasági állam. A 2013. évi adatok szerint az államnak 10,2 milliárd dollár[22] bevétele volt mezőgazdaságból, ami az állam bevételének 12 százaléka.[23] A mezőgazdasági bevétel alapján az állam nincs az első tíz állam között.[24] Ebből 3,8 milliárd dollár volt a gabona, amely a 7. legnagyobb az USA államai közül. Az állattenyésztésből befolyt jövedelem 1,5 milliárd dollár volt, amellyel az állam a 26. helyet foglalja el a nemzeti listán.

2013-ban az állam első helyen állt málna, komló, fodormenta olaj, borsmenta olaj, alma, vadcseresznye, ráncos borsó, körte, valamint zöldborsó és sárgarépa feldolgozásban.[23] Nemzeti szinten a második helyet foglalja el az őszi burgonya, sárgabarack, őszibarack, összes szőlőfajta, hagyma termesztésben és édes kukorica feldolgozásban. A harmadik helyen áll a lencse, spárga, cukorborsó, meggy, szilva, ringló, áfonya és Concord-szőlő termesztésben. Washington az Egyesült Államok legnagyobb almatermesztője. Több, mint 70 ezer hektáron termesztenek almát az 1880-as évek óta. Évente 35-45 ezer almaszedőt alkalmaznak, akik leszedik, majd a megfelelő helyre juttatják az almát. Egy részéből almalé készül, de az ázsiai export is jelentős. Az itt termesztett alma 34 százalékát a Red Delicious teszi ki, de az első tízben van a Granny Smith, a Golden Delicious és a Gala is. Az almából származó bevétel több mint kétmilliárd dolláros. [25][26][27][23]

A szőlőtermesztés és bortermelés Kaliforna után a második helyen áll, bár az első tizennyolcszor annyit (4,2 millió tonnát) termel, mint Washington. Az államnak 13 hivatalosan elismert borvidéke van, a legtöbb a Columbia folyó és a Yakima-völgy mentén. Több, mint 850 borászat található az államban, a legnépszerűbb szőlőfajták pedig a rizling, a chardonnay és a cabernet sauvignon. [28][29]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1850 1 201
1860 11 594 865,4%
1870 23 955 106,6%
1880 75 116 213,6%
1890 357 232 375,6%
1900 518 103 45%
1910 1 141 990 120,4%
1920 1 356 621 18,8%
1930 1 563 396 15,2%
1940 1 736 191 11,1%
1950 2 378 963 37%
1960 2 853 214 19,9%
1970 3 409 169 19,5%
1980 4 132 156 21,2%
1990 4 866 692 17,8%
2000 5 894 121 21,1%
2010 6 724 540 14,1%
Washington népesség térképe

A 2000. évi felmérések szerint a központi lakosság King megyében North Bend-től délkeletre és Enumclaw-tól északkeletre koncentrálódott.[30] A 2006. évi népszámlálás becslései alapján Washington lakosainak száma 6 501 658 fő volt, mely 8,5%-os növekedés mutat a 2000. évi adatokhoz képest.[31] Ez a természetes növekedés arányát (221 958 fő) is mutatja, ahol a születések száma 503 819 fő, s a halálozások száma 281 861 fő volt. Az országhatáron kívülről érkezett emigránsok száma 157 950 fő, s az országhatárain belülről érkezettek száma 129 809 fő volt.

A U.S. Census Bureau 2000. évi adatai alapján Seattle-Tacoma-Bellevue metropolisz lakosainak száma 3 043 878 fő volt, amely az állam teljes lakosságának a fele.[32]

2004. évi felmérések szerint Washington lakosainak száma 6 315 000. A külföldön születettek (10,3%) és a becslések szerint illegálisan itt tartózkodók száma hozzávetőleg 100 000 fő, a teljes lakosság 1,6%-a.[33]

2014. évi felmérések a lakosságot 7 061 530 főre becsülik.[34]

Rassz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leszármazottak szerinti hat legnagyobb csoport a 2000-ben készült felmérés szerint: német (18,7%), angol (12%), ír (11,4%), norvég (6,2%), mexikói (5,6%) és Fülöp-szigeteki (3,7%).[35][36]

Sok emigráns munkás dolgozik a földeken az állam délkelet-közép részén, de Washington nyugati részén is növekszik a kétkezi munkások aránya.

Washington ázsiai származású lakosainak száma szerint az ötven tagállam közül a negyedik legnagyobb.[37] A Fülöp-szigeteki emigránsok teszik ki az ázsiai betelepülők legnagyobb százalékát. Gary Locke volt az első ázsiai származású kormányzó, és ő volt az egyetlen kínai származású kormányzó az Egyesült Államokban a 20. század végén.

Washington egyike azon államoknak, ahol az őslakosok száma meghaladja a 100 ezret.[38] 32 államilag is elismert indián rezervátumával a harmadik legtöbb rezervátummal bíró állam Kalifornia és Oklahoma mögött.[39] Vannak rezervátumok, ahol nem csak egy törzs él, hanem több is, a rezervátumok lélekszáma pedig a több ezrestől a néhány száz fősig terjed. A tengerparti törzsek kultúrája teljesen elkülönül a szárazföld belsejében élőkétől. Számos földrajzi névnek indián eredetű neve van: Yakima, Seattle, Spokane, Puyallup, Walla Walla, Okanogan.[40]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Immanuel Luteránus templom, Seattle
    • protestáns: 29%
      • lutheránus: 6%
      • baptista: 6%
      • metodista: 4%
      • presbiteriánus: 3%
      • más protestáns vallás: 10%
    • római katolikus: 20%
    • más keresztény vallás: 11%
    • mormon: 3%
  • más vallások: 5%
  • nem válaszolt: 6%
  • nem vallásos: 25%

Megyék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Washington államnak 39 megyéje van. Snohomish megye egyes lakói Freedom megye lakóinak tartják magukat, de ez hivatalosan nem elfogadott.

Ezek: Adams, Asotin, Benton, Chelan, Clallam, Clark, Columbia, Cowlitz, Douglas, Ferry, Franklin, Garfield, Grant, Grays, Island, Jefferson, King, Kitsap, Kittitas, Klickitat, Lewis, Lincoln, Mason, Okanogan, Pacific, Pend, Pierce, San Juan, Skagit, Skamania, Snohomish, Spokane, Stevens, Thurston, Wahkiakum, Walla Walla, Whatcom, Whitman, Yakima.[41]

Városai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Seattle
Spokane
Tacoma

Washington legnépesebb városai a 2008. évi népszámlálás becslése szerint.[42]

Rank Város Lakosság/fő
1 Seattle 592 800
2 Spokane 204 400
3 Tacoma 202 700
4 Vancouver 162 400
5 Bellevue 119 200
6 Everett 102 300
7 Spokane Valley 88 920
8 Federal Way 88 040
9 Kent 86 980
10 Yakima 84 300

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g http://www.historylink.org/
  2. http://www.smithsonianmag.com/history/kennewick-man-finally-freed-share-his-secrets-180952462/?no-ist
  3. http://www.nature.com/nature/journal/vnfv/ncurrent/full/nature14625.html
  4. http://www.bbc.com/news/science-environment-33170655
  5. http://leg.wa.gov/History/State/Pages/enabling.aspx
  6. http://www.usbr.gov/pn/grandcoulee/
  7. http://www.fs.usda.gov/mountsthelens
  8. ^ a b c d Washington, state, United States: Geography
  9. http://www.yakimavalleywinecountry.com/yakima-wine-history.asp
  10. http://mountsthelens.com/worlds-top-10-volcanoes.html
  11. http://www.erdekesvilag.hu/a-lelegzetelallito-olympic-nemzeti-park/
  12. Kruckeberg, Arthur R. (1991). The Natural History of Puget Sound Country. University of Washington Press, 42-43. ISBN 0-295-97477-X.
  13. Climate Change - Economic Impacts
  14. Kruckeberg, Arthur R. (1991). The Natural History of Puget Sound Country. University of Washington Press, 42-46. ISBN 0-295-97477-X.
  15. http://www.fws.gov/pacific/Climatechange/changepnw.html
  16. http://www.nps.gov/olym/planyourvisit/upload/weather.pdf
  17. http://www.currentresults.com/Weather/Washington/average-annual-temperatures.php
  18. "Gross Domestic Product by State, 2007". Bureau of Economic Analysis. Retrieved on 2010-07-31.
  19. "Top 20 Most Admired Companies". Fortune Magazine. Retrieved on 2007-06-15.
  20. http://time.com/money/3667280/unfair-taxes-washington-state/
  21. http://www.taxrates.com/state-rates/washington/
  22. http://www.nass.usda.gov/Statistics_by_State/Washington/Publications/Current_News_Release/2015/VOP_2014.pdf
  23. ^ a b c http://agr.wa.gov/AgInWa/docs/126-CropMap2015-ForCopier.pdf
  24. http://www.ers.usda.gov/faqs.aspx#10
  25. Schotzko, Thomas R. & Granatstein, David (2005), A Brief Look at the Washington Apple Industry: Past and Present, Pullman, WA: Washington State University, p. 1, <http://www.agribusiness-mgmt.wsu.edu/agbusresearch/docs/SES04-05_BRIEF_LOOK_WAFTA.pdf>. Retrieved on 9 May 2008
  26. http://agr.wa.gov/AgInWA/
  27. http://www.bestapples.com/index.aspx
  28. http://www.winesnw.com/wahome.html#Touring
  29. http://www.washingtonwine.org/
  30. "Population and Population Centers by State: 2001". U.S. Census Bureau. Retrieved on 2007-06-15.
  31. "Table 4: Cumulative Estimates of the Components of Population Change for the United States, Regions and States: April 1, 2000 to July 1, 2006". U.S. Census Bureau. Retrieved on 2006-12-22.
  32. "Population in Metropolitan Statistical Areas Ranked by 2000 Census" (PDF). U.S. Census Bureau. Retrieved on 2006-12-17.
  33. Immigration Impact: Washington. Federation for American Immigration Reform, 2007 (Hozzáférés: 2007. október 7.)
  34. http://quickfacts.census.gov/qfd/states/53000.html
  35. http://www.infoplease.com/us-states/washington.html
  36. https://www.census.gov/prod/2004pubs/c2kbr-35.pdf
  37. http://www.census.gov/2010census/
  38. http://www.infoplease.com/spot/aihmcensus1.html
  39. http://500nations.com/tribes/Tribes_State-by-State.asp
  40. http://nativeamericannetroots.net/diary/1465
  41. http://quickfacts.census.gov/qfd/maps/washington_map.html
  42. Official April 1, 2008 Washington State Population Estimates | OFM

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]