San Juan-szigetek
| San Juan-szigetek | |
| A szigetcsoport elhelyezkedése | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Amerikai Egyesült Államok |
| Állam | Washington |
| Megye | San Juan megye |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 455 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 23 m |
| Legmagasabb pont | Mount Constitution |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz San Juan-szigetek témájú médiaállományokat. | |
A San Juan-szigetek az Amerikai Egyesült Államok Washington államának San Juan megyéjéhez tartozó szigetcsoport.[1][2] A több mint 400 sziget és szikla közül 128 rendelkezik névvel.[3]
A térség a szárazföld felől komppal[4][5] vagy repülővel[6] közelíthető meg.
Történet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Francisco de Eliza spanyol felfedező 1791-ben érkezett a térségbe; a szigetcsoportot Isla y Archiepelago de San Juannak nevezte el.[7] Az expedíció Juan Vicente de Güemes, Spanyolország alkirályának megbízásából zajlott; több sziget is az ő nevét viseli.[8]
Határvita
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1846-os oregoni szerződés értelmében a Vancouver-sziget brit terület maradt, azonban a megállapodás a vízi határokról nem rendelkezett. A San Juan-szigetek az 1852-ben Oregon Territórium létrejött Island megye részét képezték; a megye egy évvel később Washington Territóriumhoz került.[9]
1855-ben Washington ingatlanadót vetett ki a Hudson’s Bay Company tulajdonaira, amelyet a vállalat nem fizetett be. A territórium az elmaradt bevételeket az ingatlanok eladásából akarta pótolni. A San Juan-szigetekre a britek és az amerikaiak is igényt tartottak;[10] a vita az 1859-es disznó-háborúhoz vezetett. Mivel a két fél nem tudott megegyezni, a döntés I. Vilmos német császár kezében volt. A határt 1872-ben a Haro-szoros mentén húzták meg.[11]
A környékbeli vizeket egységesen Szalis-tengernek nevezték el.[12]
Élővilág
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szigetcsoporton él az USA egybefüggő területeinek legnagyobb fehérfejű rétisas-populációja,[13] de trombitás hattyúk, kanadai ludak, szalagos baglyok és márványos törpelummák is előfordulnak.[14] A nem őshonos seregélyek által kiirtott mexikói kékmadarat önkéntesek és természetvédelmi szervezetek visszatelepítették.[15]
A szigetek legnagyobb emlősfaja a brit columbiai öszvérszarvas. A farkasok helyben az 1860-as években kihaltak.[16] A Dr. Caleb B. R. Kennerly által begyűjtött farkast a Nemzeti Természettörténeti Múzeumban állították ki.[17]
A kulcsfajnak számító kanadai hód az 1850-es években a Hudson’s Bay Company tevékenysége miatt eltűnt a szigetcsoportról, de újra felfedezhetőek a faj jelenlétére utaló nyomok.[18] A térségben egykor tengeri vidrák is éltek.[19]
Az 1890-es években a szabadon engedett üregi nyulak jelentősen elszaporodtak a szigeteken; ellenségük a szintén nem őshonos vörös róka.[20]
A San Juan-szigeteki Nemzeti Emlékhelyen 75 kiállítás tekinthető meg.[21]
Vízi teherszállítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szigetcsoport körül több teherszállítási útvonal is húzódik. A legforgalmasabb a Haro és Boundary szorosokon keresztül vezető útvonal, amely a Juan de Fuca és a Georgia szorosokat köti össze. A Vancouver kikötőjét a Csendes-óceánnal összekötő útvonalon nagyobb dagályok is előfordulhatnak.[22]
A Rosario-szoroson évente ötszáz, az Anacortes környéki finomítók felől érkező tankerhajó kel át;[3] az útvonalat az Alaszkába és Bellinghambe tartó járművek is használják.[22]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "San Juan Islands" (angol nyelven). Geographic Names Information System. 2020. augusztus 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. április 6.
- ↑ "Maps" (angol nyelven). San Juan County Community Development. Hozzáférés: 2021. április 6.
- 1 2 Migael Scherer: A Cruising Guide to Puget Sound and the San Juan Islands: Olympia to Port Angeles. (angolul) (hely nélkül): McGraw–Hill Professional. 2004. 201. o. ISBN 978-007-1420-39-6 Hozzáférés: 2021. április 6.
- ↑ "Sailing Schedule for Anacortes / San Juan Islands" (angol nyelven). Washington State Department of Transportation. Hozzáférés: 2021. április 6.
- ↑ "Washington State Ferries Route Map" (PDF) (angol nyelven). Washington State Department of Transportation. Hozzáférés: 2021. április 6.
- ↑ "Scheduled Flights" (angol nyelven). San Juan Airlines. Hozzáférés: 2021. április 6.
- ↑ Daryl C. McClary (2006. március 25.). "Lime Kiln and Cattle Point Lighthouses (San Juan Island)" (angol nyelven). HistoryLink.org. Hozzáférés: 2021. április 6.
- ↑ James W. Phillips: Washington State Place Names. (angolul) Seattle: University of Washington Press. 1971. ISBN 0-295-95158-3
- ↑ Ethelbert Olaf Stuart Scholefield – Frederic William Howay: British Columbia from the earliest times to the present. (angolul) 2. kötet. Chicago: S. J. Clarke Publishing Company. 1914. arch Hozzáférés: 2021. április 6. OCLC
- ↑ The northwest boundary: Discussion of the water boundary question: geographical memoir of the islands in dispute. (angolul) Washington (főváros): United States Department of State. 1868. 3–5. o. Hozzáférés: 2021. április 6.
- ↑ "The Pig War" (angol nyelven). National Park Service. Hozzáférés: 2021. április 6.
- ↑ "Salish Sea" (angol nyelven). Geographic Names Information System. 2020. november 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. április 6.
- ↑ "Bald Eagle" (angol nyelven). National Park Service. Hozzáférés: 2021. április 7.
- ↑ Mark B. Gardner: Images of the San Juan Islands. (angolul) (hely nélkül): Rainshadow Arts. 2008. ISBN 978-0-9753068-1-9
- ↑ Lynda V. Mapes (2007. március 14.). "Volunteers returning bluebirds to old nesting grounds" (angol nyelven). The Seattle Times. Hozzáférés: 2021. április 7.
- ↑ "Biodiversity & the Salish Sea" (angol nyelven). Kwiaht Center for the Historical Ecology of the Salish Sea. 2010. február 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. április 7.
- ↑ "USNM A 3438" (angol nyelven). National Museum of Natural History. Hozzáférés: 2021. április 7.
- ↑ Russel Barsh, Madrona Murphy (2008. október 29.). "Beavers begin cropping up again in San Juans" (angol nyelven). The Island’s Weekly. Hozzáférés: 2021. április 7.
- ↑ Karl W. Kenyon: The Sea Otter in the Eastern Pacific Ocean. (angolul) North American Fauna, 68. sz. (1968. augusztus 1.) 1–352. o. doi
- ↑ "Nonnative Species" (angol nyelven). National Park Service. Hozzáférés: 2021. április 7.
- ↑ "Presidential Proclamation – San Juan Islands National Monument" (angol nyelven). Fehér Ház. 2013. március 25. Hozzáférés: 2021. április 7.
- 1 2 "Strait of Juan De Fuca and Georgia, Washington" (angol nyelven). Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal. 2010. május 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. április 6.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a San Juan Islands című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- San Juan Preservation Trust (angolul)
Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók San Juan-szigetek témában.

