Seregély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Seregély
Sturnus vulgaris.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
Alcsalád: Seregélyformák (Sturninae)
Nemzetség: Sturninae
Nem: Sturnus
Faj: S. vulgaris
Tudományos név
Sturnus vulgaris
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Sturnus vulgaris map.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Seregély témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Seregély témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Seregély témájú kategóriát.

Star Sturnus vulgaris.jpg
Sturnusvulgaris starling spreeuw.jpg

A seregély (Sturnus vulgaris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eurázsiában széles körben elterjedt faj.

Dél-Afrika, Argentína, Ausztrália, Új-Zéland, a Chatham-szigetek, a Fidzsi-szigetek, Vanuatu és Tonga terülére betelepítették. Szintén betelepítették az Egyesült Államokba, ahol kiválóan meghonosodott. Onnan terjedt el a következő országokba: Kanada, Mexikó, Kuba, Jamaica, Kajmán-szigetek, Haiti; Dominikai Köztársaság; Puerto Rico; Bahama-szigetek.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendszeres fészkelő. Februártól novemberig tartozkódik itt, néha áttelel.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sturnus vulgaris vulgarisEurópa az Urálig; ez az alapfaj
  • Sturnus vulgaris faroensis- izolált populáció Feröeren; valamivel nagyobb mint az alapfaj
  • Sturnus vulgaris zetlandicus – izolált populációk a Shetland-szigeteken és a Külső-Hebridákon; mérete félúton van az alapfaj és a feröeri alfaj között
  • Sturnus vulgaris poltaratskyi – Nyugat- és Közép-Szibéria; az alapfajjal ellentétben feje és nyaka bíborosan csillog
  • Sturnus vulgaris tauricus – két elkülönült populációja van, az egyik Ukrajna déli részén, a másik pedig a Krím-félszigeten és Törökországban, felsőrésze kékesibolya színben játszik, vállai bronzfényűek
  • Sturnus vulgaris purpurascens – a Fekete-tenger keleti partvidéke, Örményország és Északkelet-Törökország; feje és nyaka rézvörösen fénylik
  • Sturnus vulgaris caucasicusKaukázus északi részétől a Volga torkolatvidékéig, a Kaszpi-tenger déli partvidéke és Délnyugat-Irán;szárnyai bíborfényűek
  • Sturnus vulgaris nobilior – a Kaszpi-tengertől keletre Afganisztánig; feje teteje bíborfényű
  • Sturnus vulgaris porphyronotus – Közép-Ázsia hegyvidékei a Pamírig;zöldesfényű feje van
  • Sturnus vulgaris humii – a Himalája nyugati része; feje kékes színűen csillog
  • Sturnus vulgaris minor – Északnyugat-India; jóval kisebb, mint a többi alfaj
  • Sturnus vulgaris granti
  • Sturnus vulgaris oppenheimi

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza 21,5 centiméter, szárnyai fesztávolsága 13 centiméter, tömege 74-90 gramm. A fülfedő tollak zöldek, a szeme barna, a csőre aranysárga, a lába vörösesbarna színű. Tavasszal a hím nászruhája fekete, zöldes és bíboros ércfényű színnel.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főként rovarokat és bogyókat eszik. Nagy tömegekben komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak. Főleg kora ősszel, elsősorban a szőlősgazdák szempontjából káros; egy-egy kisebb szőlőültetvény termését már egyetlen népesebb csapat is rövid idő alatt teljesen letarolhatja. Védekezni ellene hagyományos módon, az ültetvények őrzésével, a madarak folyamatos ijesztgetésével lehet (ez azonban állandó odafigyelést kíván, mert a seregély intelligens madár, és hamar kifigyeli, ha az őrző személy nincs a helyén, vagy munkája nem elég hatékony), illetve érés idején a szőlősorok védőhálóval való letakarásával.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mesterséges fészekodvakkal kertekbe is betelepíthető, de inkább elhagyott harkályodúban, vagy löszfalak, esetleg épületek üregeiben fészkel. Fészekalja általában 5-7 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.

Fészke és tojásai

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]