Fecskefélék
| Fecskefélék | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Fecskefélék témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Fecskefélék témájú médiaállományokat és Fecskefélék témájú kategóriát.
|

A fecskefélék (Hirundinidae) a madarak osztályának (Aves) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Magyarországon élő fajaikat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1982-ben, 1983-ban és 2010-ben „Az év madaraivá” választotta.
A fecskék más néven a „szabadság madarai”. Ez az elnevezés a madár héber nevében (דְּרוֹר, deror) is megmutatkozik. Ezt a nevet annak köszönhetik, hogy nem lehet őket fogságban tartani. Ha mégis elfogják őket, nem szaporodnak tovább.[1][2]
A fecskéknek az ókorban körülbelül ugyanoly mitológiai jelentésük volt, mint a kakukknak, amennyiben tavasszal áldást, télen nagy szerencsétlenséget hoztak.
Előfordulásuk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatóak. Természetes élőhelyeik a nyitott területek, gyepek, nyílt erdők, szavannák, mocsarak, mangrovék és cserjések.
Megjelenésük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testük karcsú és áramvonalas. Hosszú, hegyes szárnyukkal gyorsan és fordulékonyan repülnek. Szájuk nagy és széles, csőrük kicsi, háromszög alakú. Lábaik rövidek és gyengék. A tollazatuk rövid, lesimuló, gyakran fémfényű. 9 elsőrendű evezőjük közül a 2–3. a leghosszabb.
Testhosszuk 10–23 centiméter. A két nem igen hasonló.
Életmódjuk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Repülő rovarokra vadásznak. A fajok többsége vonuló.
Szaporodásuk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egyes fajaik művészi fészket építenek sárból, mások a homokos partoldalakba vájnak fészekodút, de harkályok elhagyott odúit is használják. Általában 4-6 tojást raknak, amelyeket kb. két hét alatt költenek ki. Évenként kétszer is költhetnek.
Rendszerezés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A családba két alcsaládot sorolnak 20 nemmel:
A nádifecskeformák (Pseudochelidoninae) alcsaládjába 1 nem tartozik:
- Pseudochelidon – 2 faj
A valódi fecskeformák (Hirundininae) alcsaládjába 16 nem tartozik:
- Prognini nemzetség
- Phedina – 2 faj
- Riparia – 6 faj
- Tachycineta – 9 faj
- Atticora – 2 faj
- Alopochelidon – 1 faj
- Notiochelidon – 4 faj
- Stelgidopteryx – 2 faj
- Progne – 9 faj
- Psalidoprocnini nemzetség
- Pseudhirundo – 1 faj
- Cheramoeca – 1 faj
- Psalidoprocne – 5 faj
- Hirundinini nemzetség
- Ptyonoprogne - 4 faj
- Hirundo – 14 faj
- Delichon – 3 faj
- Cecropis - 9 faj
- Petrochelidon - 11 faj
Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Archivált másolat". 2014. július 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 22..
- ↑ "Archivált másolat". 2015. március 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 22..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2011. július 10..
- "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2011. július 10..
- Biolib szerinti rendszerbesorolás
- Madarhatarozo.hu
- Fecskefélék. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X