Kakukk
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_(31177813565).jpg) Felnőtt példány, Pakisztán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Repülő európai kakukk | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Cuculus canorus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A kakukk elterjedési területe
költőhely (nyáron)
költözési útvonal
telelőhely
feltételezhetően költ
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
A kakukk (Cuculus canorus) a madarak (Aves) osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe, ezen belül a kakukkfélék (Cuculidae) családjába tartozó faj.[2][3]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[4]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Költési időben előfordul Európa és a mérsékelt égövi Ázsia nagy részén. Vonuló madárként a telet Délkelet-Ázsiában, Közép- és Dél-Afrikában, valamint a Fülöp-szigeteken tölti.[5]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, más gazdamadár vagy dajkamadár fészkébe rakja a tojását. A telet Afrika trópusi részén tölti.[6]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza körülbelül 33 centiméter, szárnyfesztávolsága 55–60 centiméter, testtömege pedig 110–130 gramm. Tollazata világos, hátán szürkéskék színű, szürkén csíkozott alsó része hasonlít a karvalyéra. Lehetséges, hogy ez a hasonulás egy formája, amivel a kakukk elijeszti a kisebb madarat a fészkéről, hogy saját tojását belerakhassa. 12 tollú farka halvány hamuszürke.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Főként rovarokkal, különösen nagy testű hernyókkal táplálkozik. Költési időben magányos madár, de a telelőhelyeken olykor csapatokban figyelhető meg. Vándor madár.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kakukk költési időszaka május–július közt van. Fészekparazita madár, mintegy 9-25 fészket is meglátogat, melyekbe egy-egy tojást rak.[7] Kedvenc gazdamadarai a nádirigó, a réti pityer és az erdei szürkebegy, de rajtuk kívül sok más madár fészkébe is rak tojást. A fiókák 12 nap után kelnek ki, rendszerint hamarabb, mint a gazdamadár fiókái. A frissen kelt kakukkfióka kilöki a fészekből a többi tojást, vagy akár a frissen kelt mostohatestvéreit is, ezért a mostohaszülők egyetlen fiókaként nevelik. A fiatal kakukkok 19-24 nap után repülnek ki, de csak 50 naposan önállósítják magukat, addig is a dajkamadár szülők etetik őket.[8]
A faj az irodalomban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kakukk és jellemző szaporodási módja, a fészekparazitizmus gyakran megjelenik irodalmi művekben.
- Egy kakukkról szól Szakonyi Károly Madaras történet című novellája. (Kötetben megjelent a szerző Magányos biciklista című, 1983-as kiadású, gyűjteményes kötetében.)
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kakukkfiókát etető cserregő nádiposzáta
nádiposzáta tojása
kakukktojás
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja – 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet: Védett és fokozottan védett állatok" (magyar nyelven). © KVVM. 2013. május 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. január 20.
- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2026. április 25.
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2026. április 25.
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2026. április 25.
- ↑ "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2026. április 25.
- ↑ Magyarország madarai Kakukk, mme.hu
- ↑ Marton, A. (2019. december). "Host alarm calls attract the unwanted attention of the brood parasitic common cuckoo". Scientific Reports (angol nyelven). 9 (1): 18563. doi:10.1038/s41598-019-54909-1. ISSN 2045-2322.
{{cite journal}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Pannon Enciklopédia - Magyarország állatvilága - MADARAK - Adj a kakukknak szállást… , arcanum.hu
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2026. április 25.
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6.
{{cite book}}: Unknown parameter|extra=ignored (súgó)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról Archiválva 2013. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sharing bird sounds from around the world, Xeno-canto.org (angolul)
- Kakukk - Kertészeti lexikon, tuja.hu
- Flexible navigation response in common cuckoos Cuculus canorus displaced experimentally during migration, nature.com (angolul)
