Ugrás a tartalomhoz

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Schmidt Egon Madártani és Természetvédelmi Központ Budapest
Schmidt Egon Madártani és Természetvédelmi Központ Budapest
Rövid név
  • Magyar Madártani Egyesület
  • MME
JelmondatA madárbarát Magyarországért!
Típusegyesület
Alapítva1974. január 6.
Székhely Magyarország, Budapest, XII. kerület, Költő utca 21. (Jókai-kert)
VezetőkBajor Zoltán elnök,
Frenyó Gábor alelnök
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület weboldala
Az egyesület logóját,
ami egy dürgő túzokkakast ábrázol Muray Róbert tervezte[1]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg Magyar Madártani Egyesület néven. 1990 óta létezik jelenlegi elnevezésével, a névváltoztatást a természetvédelmi tevékenység hangsúlyozása indokolta. 2014-ben a taglétszám 8235 fő volt.[2] A BirdLife International hazai tagszervezete.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődszervezete az 1928-ban alakult és a második világháborúig létezett Magyar Ornithológusok Szövetsége (MOSZ) volt. Az MME 1974. január 6-án alakult meg Budapesten 196 alapító taggal, alapító elnöke dr. Jánossy Dénes,[3] első főtitkára Sterbetz István volt. Már az első évben 17 helyi csoportja alakult; 1978-ban 27, 1983-ban már 36 helyi szervezete működött. 1975-ben alakultak szakosztályai.

1979-ben a gyurgyalag védelmének évével kezdődött meg az Év madara program, amely azóta is a hazai természetvédelem egyik legismertebb lakossági szemléletformáló kezdeményezése.

Az 1980-as években több ikonikus faj, így a fehér gólya, a fecskék, a gyöngybagoly és a túzok védelmére szervezett országos programok révén az egyesület országos ismertségre tett szert. 1988-ban az MME megvásárolta első saját természetvédelmi területét, a Boronka-melléki rezervátumot, és Pro Natura díjjal ismerték el munkáját.

1990-ben az egyesület hivatalosan is felvette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nevet. 1991-től az Országgyűlés is támogatta működését, ugyanebben az évben csatlakozott a Természetvédelmi Világszövetséghez (IUCN). 1993-ban a nemzetközi madárvédelmi szervezet, a BirdLife International magyarországi képviselője lett.

A 2000-es évektől az MME egyre több nemzetközi projektben vett részt, többek között a parlagi sas, a kerecsensólyom, a kék vércse és a túzok védelmét szolgáló EU LIFE programokban. Jelentős szemléletformáló programjai közé tartozik a Madárbarát kert és a Madárbarát település kezdeményezés, valamint az országos lakossági adatgyűjtő akciók, például a fecske- és gólyamegfigyelések.

Helyi szervezetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyesületnek jelenleg 31 helyi szervezete működik.

  • Baranya Megyei Helyi Csoport
  • Bács-Kiskun Megyei Helyi Csoport
  • Békés Megyei Helyi Csoport
  • Börzsönyi Helyi Csoport
  • Budapesti Helyi Csoport
  • Bükki Helyi Csoport
  • Csongrád Megyei Helyi Csoport
  • Dél-Balatoni Helyi Csoport
  • Dombóvári Helyi Csoport
  • Észak-Borsodi Helyi Csoport
  • Fejér Megyei Helyi Csoport
  • Gödöllői Helyi Csoport
  • Gömör-Tornai Helyi Csoport
  • Hajdú-Bihari Helyi Csoport
  • Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Helyi Csoport
  • Kisalföldi Helyi Csoport
  • Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoport
  • Nógrád Megyei Helyi Csoport
  • Nyíregyházi Helyi Csoport
  • Soproni Helyi Csoport
  • Szatmár-Beregi Helyi Csoport
  • Szekszárdi Helyi Csoport
  • Tápió-vidéki Helyi Csoport
  • Tiszavasvári Helyi Csoport
  • Vas Megyei Helyi Csoport
  • Veszprém Megyei Helyi Csoport
  • Zala Megyei Helyi Csoport
  • Zempléni Helyi Csoport

Szakosztályok, tagozatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • MME Ragadozómadár-védő és Solymász Szakosztály (1974-76)[4]
  • Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály (1974-)[5]
  • Ragadozómadár-védelmi Szakosztály (1976-)[6]
  • Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály (1993-)[7]
  • Vízimadár-védelmi Szakosztály (1985, újjáalakulások: 1996, 2021)[8]
  • Emlősvédelmi Szakosztály (2012-)[9]
  • Harkályvédelmi Szakosztály (2019-)[10]
  • Nappali Lepke és Szitakötő Védelmi Szakosztály (1999-ben alakult, később munkacsoporttá szervezték át)[11]
  • Lepkevédelmi Szakosztály (2022-)[12]
  • Ritkaságvadász Szakosztály (2021-)[13]
  • Élőhelyvédelmi Szakosztály (2025-)[14]
  • Ifjúsági Tagozat (2021-) [15]

Az egyesület által alapított díjak[16] [17]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyesület azon tagjainak vagy tagok csoportjainak díja, akik jelentős szerepet játszanak a környezettudatosság, valamint az ifjúság szemléletének formálásában. A díjat kétévente az MME elnöksége ítéli oda.[18] Nevét Brellos Tamásról (1938–2001) kapta, aki a Királyréti Erdészetnél és az MME Börzsönyi Helyi csoportjának titkáraként dolgozott.[19]

  • Palkó Sándor-díj[20]

A díjat automatikusan kapja az a madárgyűrűző, aki a tárgyévet megelőző évben elérte a 100 000. gyűjtött madárgyűrűzési adatot (gyűrűzés és megkerülés). A díj Palkó Sándorról (1959 – 2002) lett elnevezve, aki Magyarországon először érte el a százezer madárgyűrűzési adat mennyiséget, 2000. július végén.

  • „50 év a madárgyűrűzés szolgálatában” elismerés[20]

Automatikusan kapja az a regisztrált madárgyűrűző, aki a tárgyévet megelőző évben elérte az 50. olyan évet, amelyben gyűrűzött madarakat.

  • Schenk Jakab-díj[20]

Olyan aktív madárgyűrűzők kaphatják, akik nagymértékben járultak hozzá a magyarországi madárvonulás-kutatás, a madárgyűrűzés eredményeihez, ezzel a vonuló madarak védelméhez.

  • Schmidt Egon-díj[21]

Az MME fennállásának 50. évfordulójára alapított díj Schmidt Egon tiszteletére létrehozott, egyszeri alkalommal odaítélt díjjal az Egyesület elnöksége azokat a személyeket ismeri el, akik hosszú időn át (legalább 20 év) kiemelkedő tevékenységet végeztek.

Az MME folyóiratai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesület által kiadott folyóiratok, kiadásuk időrendjében:

  • Madártani Tájékoztató (1977-1995)[22]
  • Puszta (1971-ben indult, 1983-1988 között az MME adta ki, "A Magyar Madártani Egyesület Évkönyve – Annales Societatis Ornitologorum Hungaricum" alcímmel, 1995-1999 közt már a Nimfea Természetvédelmi Egyesület a kiadója.)[23]
  • Ornis Hungarica (1991- )[24]
  • Partimadár (1992-1998)[25]
  • Madártávlat (1994- )[26]
  • Heliaca (1994-)[27]
  • Túzok (1996-2001) – A Madártani Tájékoztató folytatása.[28]

Az MME Könyvtára-könyvsorozat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesület számtalan könyv kiadása felett bábáskodott, többet maga adott ki, de egy saját könyvsorozattal is büszkélkedhet. A sorozat tagjai:[29]

  • 1. Ujhelyi Péter: A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. 1989
  • 2. Busse, P.: Kulcs az európai énekesmadarak ivar- és korhatározásához. 1989
  • 3. Schmidt Egon: Egy maréknyi természetvédelem. 1990
  • 4. Waliczky Zoltán (szerk.): Európai jelentőségű madárélőhelyek Magyarországon. 1991
  • 5. Haraszthy László: Gyakorlati ragadozómadár-védelem. 1993
  • 6. Ujhelyi Péter: A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. 1994
  • 7. Schmidt Egon: Madárvédelem a ház körül. 1994
  • 8. Svensson, L.: Útmutató az európai énekesmadarak határozásához. 1995
  • 9. Orbán Zoltán: Az egérmadarak földjén. Madártani expedícióval Nyugat-Afrikában. 1995
  • 10. Bihari Zoltán: Denevérhatározó és denevérvédelem. 1996
  • 11. Ország Mihály: Mindent lehet, de krokodilt – azt nem! 1996
  • 12. Bálint Zsolt: A Kárpát-medence nappali lepkéi 1. Pillangófélék, fehérlepkefélék, boglárkalepke-félék, mozaiklepke-félék. 1996
  • 13. Péchy Tamás & Haraszthy László: Magyarország kétéltűi és hüllői. 1997
  • 14. Magyar Gábor, Hadarics Tibor, Waliczky Zoltán, Nagy Tamás, Bankovics Attila: Magyarország madarainak névjegyzéke = Nomenclator avium Hungariae = An annotated list of the birds of Hungary. 1998
  • 15. Nagy Szabolcs: Fontos madárélőhelyek Magyarországon. 1998
  • 16. Frank Tamás: Természet – Erdő – Gazdálkodás. Mit tehetünk erdeink biológiai értékének megőrzése érdekében? 2000
  • 17. (!) Csivincsik Ágnes, Fülöp Gyula, Nagy Gábor, Szabó Balázs, Szilvácsku Zsolt: Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban. 2000
  • 17. (!) Hawke, C. J., José, P. V.: A nádasok kezelése gazdasági és természetvédelmi szempontok szerint. 2002
  • 18. Schmidt Egon: Kisemlősök. 2001
  • 19.
  • 20. Andrési Pál: Cselekvő természetvédelem. A hazai védett és veszélyeztetett növény- és állatfajokra vonatkozó aktív természetvédelmi eljárások Esettanulmány-gyűjteménye. 2002
  • 21. Haraszthy László et al.: Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei. 2003
  • 22. Hadarics Tibor, Zalai Tamás (szerk.): Magyarország madarainak névjegyzéke – Nomenclator avium Hungariae. – An annotated list of the birds of Hungary. 2008
  • 23. Orbán Zoltán: Madárbarát településfejlesztés. 2008

Legkedvesebb madaraink-sorozat[30]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesület 1989-ben kiadott ismeretterjesztő sorozata, Schmidt Egon tollából.

  • 1. Vörösbegy
  • 2. Feketerigó
  • 3.Füsti-és molnárfecske
  • 4. Széncinege
  • 5. Őszapó
  • 6. Barátposzáta
  • 7. Csuszka
  • 8. Kis és nagy fülemüle
  • 9. Gyöngybagoly
  • 10. Túzok
  • 11. Balkáni-és nagy fakopáncs
  • 12. Fogoly
  • 13. Kuvik
  • 14. Kerti rozsdafarkú
  • 15. Búbosbanka
  • 16. Gólya
  • 17. Szalakóta

Magyarország madárvilága-sorozat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Haraszthy László & Bagyura János (szerk.): Magyarország ragadozó madarai és baglyai 1. kötet. Vágómadáralakúak. 2022.
  • Haraszthy László & Bagyura János (szerk.): Magyarország ragadozó madarai és baglyai 2. kötet. Sólyomalakúak és bagolyalakúak. 2022.
  • Gorman Gerard & Haraszthy László (szerk.): Magyarország harkályai. 2024.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Túzok a 2014 év madara, mme.hu - 2013. dec. 27.
  2. ↑ 2014. október 31-ei adat.
  3. ↑ "Meghalt dr. Jánossy Dénes, az MME alapító elnöke". 2005. szeptember 7. 2011. május 21. dátummal az eredeti címről archiválva.
  4. ↑ "Ami az mme történetírásából kimaradt". {{cite web}}: Unknown parameter |accesdate= ignored (|access-date= suggested) (súgó)
  5. ↑ A MME. Madárgyürüző és Vonuláskutató Szakosztálya 1974 első félévi munkajelentése, mme.hu
  6. ↑ MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának tevékenysége, mme.hu
  7. ↑ Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály, mme.hu
  8. ↑ Vízimadár-védelmi Szakosztály, mme.hu
  9. ↑ Emlősvédelmi Szakosztály, mme.hu
  10. ↑ MME Harkályvédelmi Szakosztály - Hungarian Woodpecker Working Group Archiválva 2021. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, mme.hu
  11. ↑ "Nappali Lepke és Szitakötővédelem, MME". 2023. február 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. február 25.
  12. ↑ "Lepkevédelmi Szakosztály". Hozzáférés: 2023. február 25.
  13. ↑ "MME Ritkaságvadász Szakosztály | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". mme.hu. Hozzáférés: 2024. szeptember 25.
  14. ↑ "Élőhelyközpontú természetvédelem – Megalakult az Élőhelyvédelmi Szakosztály!". Hozzáférés: 2025. június 18.
  15. ↑ "MME Ifjúsági Tagozat | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". mme.hu. Hozzáférés: 2024. szeptember 25.
  16. ↑ "Dokumentumok". Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. 2009. március 4. Hozzáférés: 2020. október 8.
  17. ↑ "Az MME kitüntetettjei". Hozzáférés: 2023. február 25.
  18. ↑ https://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/2_magunkrol/kuldottkozgyules_2017/mme_alalpszabaly_2017.05.27.pdf MME Alapszabály (2017.)
  19. ↑ Barton Zsolt (2002): Brellos Tamás (1938-2001) Erdészeti lapok, 137(5): 152.
  20. 1 2 3 "Beszámoló a Madárszámlálók és Madárgyűrűzők VIII. Országos Találkozójáról". Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. 2024. február 14. Hozzáférés: 2024. szeptember 25.
  21. ↑ "Emlékülés a Gödöllői Királyi Kastélyban". Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. 2024. január 15. Hozzáférés: 2024. szeptember 25.
  22. ↑ "Madártani Tájékoztató, MME". Hozzáférés: 2023. február 25.
  23. ↑ "Puszta, MME". Hozzáférés: 2023. február 25.
  24. ↑ "Ornis Hungarica, MME". Hozzáférés: 2023. február 25.
  25. ↑ "Partimadár, MME". Hozzáférés: 2023. február 25.
  26. ↑ "Madártávlat magazin, MME". Hozzáférés: 2023. február 25.
  27. ↑ "Heliaca, MME". Hozzáférés: 2023. február 25.
  28. ↑ "Túzok, MME". Hozzáférés: 2023. február 25.
  29. ↑ ""Az MME könyvtára" sorozat kötetei az antikvarium.hu adatbázisában". Hozzáférés: 2022. június 5.
  30. ↑ "Legkedvesebb madaraink, MME". Hozzáférés: 2023. február 25.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Madártani_és_Természetvédelmi_Egyesület&oldid=29137117”