Jókai-kert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jókai-kert
Anakreón-szobor Jókai Mór arcával (Róna József, 1904)
Anakreón-szobor Jókai Mór arcával (Róna József, 1904)
Ország  Magyarország
Elhelyezkedése Budapest XII. kerülete, Svábhegy, Költő utca 21.
Névadó Jókai Mór (ember)
Terület 3 hektár = 0,03 km²
Alapítás ideje 1973
Felügyelő szervezet Duna–Ipoly Nemzeti Park
Elhelyezkedése
Jókai-kert (Budapest)
Jókai-kert
Jókai-kert
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 18° 59′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 18° 59′ 37″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jókai-kert témájú médiaállományokat.

A Jókai-kert Budapesten, a Svábhegyen található természetvédelmi terület.

Története[szerkesztés]

Jókai Mór 1853-ban, 28 évesen az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán regények honoráriumából vásárolta Schweitzer hegedűgyárostól 2200 forintért az akkor kőbányának használt 2 holdas földet, ahonnan pazar kilátás nyílt a Gellérthegyre, a Dunára és a városra. Hárs-, juhar-, vadgesztenye-, és diófákat ültetett, hogy felfogják az északi szelet. Teraszosan alakította ki a kertet, feltöltötte termőfölddel, gyümölcsfákat és szőlőt telepített, konyhakertet létesített, rózsákat nemesített. Ide vonult el pihenni és írni a város zajától, falusias környezetbe.[1]

Az író halála után a területet elhanyagolták, a Jókai-villát rossz állapota miatt lebontották, de a présház megmaradt. 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert.

Leírása[szerkesztés]

A kertben lévő épületek adnak otthont a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága irodáinak, a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtárnak, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület irodáinak, és a présházban a Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésében lévő Jókai-emlékszobának. Itt láthatók az író személyes tárgyai.

A parkban áll Róna József Anakreón-szobra, melynek arcát Jókairól mintázta. Mellette áll egy az íróéhoz hasonló oroszlános kőpad.

Számos madárfajt figyelhetünk itt meg, ásványtani kiállítást láthatunk az egyik ösvényen. Az általa ültetett fák közül is jó néhány őrzi még emlékét a parkban.

A kert munkanapokon szabadon látogatható.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A kertművelés közben szerzett tapasztalatairól könyvet is írt: Kertészgazdászati jegyzetek címmel jelent meg (Budapest, Az Athenaeum Társulat könyvnyomdája, 1896.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]