Civil szervezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A civil szervezet olyan társadalmi szervezet, amely nonprofit módon, a kormányzattól függetlenül, önkéntes alapon a közjó javára működik, önszabályozó, intézményesült önszerveződés. Nemzetközi megközelítésben nevezik egyszerűen nemkormányzati szervezeteknek (angolul non-governmental organization, NGO, ejtsd: endzsíou), önkéntes szervezeteknek vagy nonprofit szervezeteknek is őket, de ilyenkor is mögé értik az összes többi, alább részletezett feltételt.[1]

Kritériumai[szerkesztés]

Általában konszenzus van a következő feltételek megköveteléséről:[1]

  • nemkormányzati szervezetek – nem függnek közvetlenül a kormányzattól, sem jogilag, sem intézményesen nem tagolódnak be az állami szektorba
  • önszerveződések – saját akaratból jöttek létre és ez határozza meg működési elveiket is
  • nonprofit szervezetek – nem profitcélok vezérlik, az esetleges profitot deklarált céljaikra költik
  • intézményesültek – jogi személyek, szervezeti és működési szabályzatuk van, folyamatosan működnek
  • önszabályozók – működési szabályaikat maguk alkotják, a közös döntések végrehajtását maguk ellenőrzik
  • önkéntesek, öntevékenyek, jótékonyak – ez a tevékenységükre, a vezetésre és a nekik nyújtott adományokra is igaz, legalább egy minimális szinten
  • közhasznú szervezetek – közvetlenül vagy közvetve a közjót szolgálják – ehhez nem szükséges formális jogi minősítés

Nem sorolják a civilszervezetek közé:

  • a pártokat, amelyek közvetlen célja a kormányzati hatalom megragadása,
  • az egyházakat, amelyek hierarchikus szervezetek, tagjaik tevékenységét szervezik
  • a szakszervezeteket, amelyek tagjaik érdekeit szolgálják

Története[szerkesztés]

Az első ilyen nemzetközi szervezetnek a solferinói csata után létrejött Nemzetközi Vöröskeresztet tekintik (bár mai formájában már nem nem-kormányzati szervezet). Ma már a globális világ minden területén léteznek ilyen szervezetek (környezetvédelem, emberi jogok, humanitárius segélyezés stb.). Az NGO-k működése az egyes országok joghatósága alatt állnak, és nincs nemzetközi jogalanyiságuk.

Története a magyar jogban[szerkesztés]

Újraszabályozás 2011-ben[szerkesztés]

A 2011. évi CLXXV. törvény a az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról vagy informálisan civil törvény nem pontosan a civilszervezetek körét szabályozza, hanem az egyesülési jog alapján létrejött szervezeteket.[2]

A törvény meghatározása szerint civilszervezet[4]

  • a civil társaság,
  • a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével,
  • valamint az alapítvány – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével.

Néhány híresebb nemzetközi NGO[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]