Saint Kilda-szigetcsoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saint Kilda-szigetcsoport
Világörökség
Gleann Mòr, tájkép a Saint Kilda-szigetcsoportról
Gleann Mòr, tájkép a Saint Kilda-szigetcsoportról
Adatok
Ország Egyesült Királyság
Világörökség-azonosító 387
Típus Természeti és kulturális helyszín
Kritériumok III, V, VII, IX, X
Felvétel éve 1986, 2003, 2005
Elhelyezkedése
Saint Kilda-szigetcsoport (Egyesült Királyság)
Saint Kilda-szigetcsoport
Saint Kilda-szigetcsoport
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
é. sz. 57° 49′, ny. h. 8° 34′Koordináták: é. sz. 57° 49′, ny. h. 8° 34′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Kilda-szigetcsoport témájú médiaállományokat.
Domborzati térképe

A Saint Kilda-szigetcsoport egy a Külső-Hebridáktól 66 km-re nyugatra[1] és Skóciától 180 km-re fekvő több vulkanikus eredetű szigetből álló szigetcsoport.[2] Védelem alá 1986-ban került.[3] Egyike azon 26 helyszínnek, amelyeket a kultuláris és természeti kategóriákba is besorolt a UNESCO világörökségi listája.[4]

A szigetet a National Trust of Scotland birtokolja.

Az Egyesült Királyság legmagasabb tengeri sziklái kitűnő lehetőséget nyújtanak a vándormadaraknak, ezért az egyik legfontosabb madártelep Nyugat-Európában. A szula, a sirályhojsza és az északi lunda is fészkel a sziklákon nagy számban.[5]

Földrajz[szerkesztés]

A szigetek vulkanikus eredetűek, kialakulásukat 65 és 52 millió év közé datálják.[6] A szigetcsoport négy nagyobb szigetből állnak (Hirta, Dùn, Soay és Boreray). A Hirta a legnagyobb sziget a szigetcsoport tagja közül, ami egykor lakott volt, tőle délkeletre helyezkedik el Dùn, amelyeket csak egy keskeny tengerszoros választ el. Soay északkeletre fekszik a főszigettől, területe sziklás. Boreray 6,4 km-re egyedül terül el, nincs körülötte nagyobb sziget. A 4 nagyobb szigetek körül kisebb sziklák emelkednek a tengerszint fölé. A 3 legjelentősebb szikla a Levenish, amely messze fekszik minden szárazföldtől, a Stac Lee és a Stac Armin, amik Boreray közelében csúcsosodnak.[7]

Történelem[szerkesztés]

Felfedezés és benépesítés[szerkesztés]

A szigetekre emberek először 4-5000 éve jártak, a benépesítés körülbelül 2000 éve kezdődött és ezután több mint két évezreden keresztül lakott volt, egészen 1930-ig, amikor a lakosságot evakuálták.[8] 1830-as években egy régész, Rev Neil Mackenzie bronzkori sírüregeket fedezett fel, amiket 1995-ben átfogóbban feltártak. 1844-ben egy földbe épített vaskori házat találtak, ami több szobából állt, amik folyósókkal voltak összekötve.[9]

A Stac Lee

Biológia[szerkesztés]

A költőidőszakban akár 1 millió madár is fészkelhet itt. A leggyakoribban előforduló madár a szula, a lunda és az északi sirályhojsza.

Védelem[szerkesztés]

1957-ben nemzeti parkká nyilvánították, 1986-ban pedig a UNESCO jelölte természeti-, és kultuláris világörökségi helyszínként. 1990 óta a környező vizek is védettséget élveznek. 1992-ben különleges madárvédelmi területté vált.[10] 2004-ben a szigetek körüli vizek a világörökség része lett[11], ezért a világörökségi helyszín területe 8,546 km²-ről 242,01 km²-re nőtt.[3]

A UNESCO 1986-os jelölése után a National Trust of Scotland vállalta a védelem biztosítását, ami a Scottish National Heritage-el (SNH) kezeli a védelmet és a két szervezet közösen nevez ki egy gondnokot, amit az SNH finanszíroz. A régészeti kutatásokat a Historic Environment Scotland vezeti.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Saint Kilda adatai (angol nyelven). www.kilda.org.uk. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
  2. Saint Kilda (angol nyelven). www.britannica. (Hozzáférés: 2016. augusztus 6.)
  3. ^ a b Saint Kilda védelme (angol nyelven). www.protectedplanet.net. (Hozzáférés: 2016. augusztus 7.)
  4. A UNESCO világörökségi listája (magyar nyelven). www.vilagorokseg.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 7.)
  5. Saint Kilda madár kolóniái (angol nyelven). www.visitscotland.com. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
  6. Saint Kilda világörökségi helyszín (angol nyelven). whc.unesco.org. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)
  7. The National Trust for Scotland: Saint Kilda szigetei. 10. o. Hozzáférés: 2016. aug. 9.  
  8. Jack McConnel, Ian Melville, Manson Wright, Robin Turner, Richard Luxmoore, Lorraine Bell, Kevin O’Carroll, Sally Foster, Ken Kennedy, Jim Reid, John Love, John Baxter. Revised Nomination of St. Kilda for inclusion in the World Heritage Site List (2003) 
  9. Saint Kilda őstörténete. www.kilda.org.uk. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
  10. Saint Kilda védelmének kronológiája (angol nyelven). www.kilda.org.uk. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)
  11. Saint Kilda világörökségi helyszíne tengeri területekkel bővült (angol nyelven). whc.unesco.org. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)
  12. Saint Kilda karbantartása (angol nyelven). www.kilda.org.uk. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)