Északi sirályhojsza
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Költő példányok
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fulmarus glacialis (Linnaeus, 1761)[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Északi sirályhojsza témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Északi sirályhojsza témájú médiaállományokat és Északi sirályhojsza témájú kategóriát. |
Az északi sirályhojsza (Fulmarus glacialis) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
Az Atlanti- és a Csendes-óceán északi partjainál költ. A telet a tengereken tölti. Az összefüggő jég határától Bretagne magasságáig megtalálható. Az északi sirályhojsza régebben a legtávolabbi észak madara volt.
Alfajai[szerkesztés]
- Fulmarus glacialis auduboni Bonaparte, 1857
- Fulmarus glacialis glacialis (Linnaeus, 1761)
- Fulmarus glacialis minor [* 1][2]
- Fulmarus glacialis rodgersii Cassin, 1862
Megjelenése[szerkesztés]
A fajra a 43–52 centiméteres testhossz a jellemző, szárnyfesztávolsága elérheti a 100–117 centimétert is, testtömege a 700–900 grammot. Tollruhája a fehértől a világosszürkén át a sötétszürkéig terjed. Orrnyílása csövesen megnyúlt. Az északi sirályhojsza első pillantásra sirályhoz hasonlít, de nincs vele közeli rokonságban. Teste zömökebb, nyaka rövidebb, vastagabb, szárnya keskenyebb. Egészen más repülése alapján is könnyen megkülönböztethető: a sirályok élénk szárnycsapásokkal repülnek, csak időnként vitorlázva, míg az északi sirályhojsza kifeszített szárnyakon siklik és köröz, miközben fejét hol az egyik, hol a másik oldalra fordítja. Többnyire alacsonyan száll a víz fölött.
Életmódja[szerkesztés]
A víz felszínén tengeri élőlényekkel és emberi hulladékkal táplálkozik, de a víz alá bukva is vadászik. A legidősebb madarak elérik a 40 éves kort is.
Szaporodása[szerkesztés]
Sziklapárkányokon telepesen fészkel. A költési időszakban a madarak fészkelőtelepeiktől 30-40 kilométernél távolabbra nem távoznak el. Fészkében csak egy fehér tojás van.
Tudnivalók[szerkesztés]
Ha a tengerész sirályokat észlel, tudja, hogy már közel van a part. Ám ha sirályhojszákat lát, még türelemre van szüksége.
Képek[szerkesztés]
-
A világosabb -
és a sötétebb változat -
Költőtelep -
és egy fészkelő sirályhojsza -
A tojás.
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ A Fulmarus glacialis minor megtalálható a Wikifajokban és még néhány más nyelvű wikiben is, de az enwikiben és a másik wikipédiák többségében nincs szó erről az alfajról. Csak 3 alfajt tartanak számon.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ BirdLife International: 'Fulmaris glacialis'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
- ↑ Clements 2007
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 4.)
- Animaldiversity.
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
