Viharmadárfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Viharmadárfélék
Karácsony-szigeteki vészmadár (Puffinus nativitatis)
Karácsony-szigeteki vészmadár (Puffinus nativitatis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Aequornithes
Csoport: Austrodyptornithes
Rend: Viharmadár-alakúak (Procellariiformes)
Fürbringer, 1888
Család: Viharmadárfélék (Procellariidae)
Leach, 1820
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Viharmadárfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Viharmadárfélék témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Viharmadárfélék témájú kategóriát.

Északi sirályhojsza (Fulmarus glacialis)
Hóhojsza (Pagodroma nivea)

A viharmadárfélék (Procellariidae) a madarak (Aves) osztályába és a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe tartozó család.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyílt tengerek gyors röptű madarai.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csőrük hosszú, horog alakú, orrnyílásuk megnyúlt, szárnyuk keskeny, körmük hegyes és éles, lehetővé teszi a csúszós vízi táplálék megragadását. A méretük tág határok közt változó. Tollazatuk szürke, barna, fehér vagy fekete. Tojójuk valamivel kisebb, mint a hím.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életüket a tengeren töltik, rossz időjárásban is repülnek. Táplálékuk halak, tintahalak és rákok.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fészekaljukban egyetlen tojást költenek.

Rendszertani besorolásuk és kifejlődésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan szerint, mely a madarak törzsfejlődésén (philogenesis) keresztül ment DNS–DNS-hibridizációra alapul, a viharmadár-alakúak körülbelül 30 millió éve válhattak szét négy különböző madárcsaládra. Egy fosszilis csontot, melyet gyakran e madárrendbe sorolnak, Tytthostonyx név alatt a K-T határ (70-60 millió év) rétegből került elő. Azonban ez a maradvány igen töredékes ahhoz, hogy pontosan megállapítható legyen a madárrendje, vagyis nem biztos, hogy tényleg viharmadár-alakúak-e.[1] A molekuláris genetika szerint legelőször a viharfecskefélék (Hydrobatidae) váltak le törzsvonaltól; őket követték az albatroszfélék (Diomedeidae). Legutóbb pedig a szóban forgó viharmadárfélék, valamint a bukó viharmadárfélék (Pelecanoididae) alakították ki a saját családjaikat. Egyes taxonómusok, továbbá az újabb fejlődéstörténeti kutatások arra utalnak, hogy a bukó viharmadárfélék nem tartóznak külön családba, hanem viharmadárfélék családjának egyik része; mások viszont lássák bennük a jól kivehető különbségeket és az önálló családi státuszt támogatják. Mivel a bukó viharmadárfélék státusza még nincs tisztázva, a rendszertani besorolásuk marad a jelenlegi.[2]

A modern viharmadárfélék családja, körülbelül a kora oligocéni rupeli nevű korszak idején válhatott le a viharmadár-alakúak többi ágától. E család elsőként levált ágát a Puffinus nemet tekintik; ezt az elméletet egy Belgiumban talált kövület alapján hozták létre.[3] Ennek következtében pedig a modern viharmadárfélék a miocén korban jelentek meg. Más elméletek szerint a viharmadár-alakúak bazális radiációja, akár a legtöbb modern madárrend esetében az eocén korban történt meg. Ezt az utóbbi elképzelést a molekuláris törzsfejlődésben észrevett anomáliák is alátámasztják, melyek az egész madárrendben észrevehetők,[4][5] például a villás viharfecskénél (Oceanodroma leucorhoa). E madárcsalád egyes nemei, manapság már csak a kövületekből ismertek (Argyrodyptes és Pterodromoides). A késő paleocén korszaki Eopuffinus, melyet néha a viharmadárfélék családjába helyeznek, meglehet, hogy nem is viharmadár-alakú.

A ma már érvénytelen Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan szerint az összes viharmadár-alakú a viharmadárfélék családjába tartozik, család mely a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjének része.

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legfrissebb rendszerezés szerint 14 madárnem és 88 recens faj létezik. A közeljövőben meglehet, hogy e családbeli madárnemek száma eggyel bővül; továbbá a recens fajokban olyan kihalt fajok is vannak, melyek az elmúlt 500 év során pusztultak ki. A recens fajok mellett fosszilis fajok is vannak, melyek a nemeikről szóló szócikkekben láthatók.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dyke, G. and Van Tuinen, M. (2004.). „The evolutionary radiation of modern birds (Neornithes): reconciling molecules, morphology, and the fossil record”. Zoological Journal of the Linnean Society 141 (2), 153–177. o. DOI:10.1111/j.1096-3642.2004.00118.x.  
  2. Christidis, Les. Systematics and taxonomy of Australian Birds. Collingwood, Vic: CSIRO Publishing, 81–82. o (2008). ISBN 978-0-643-06511-6 
  3. Puffinus raemdonkii (see Puffinus). Whittow, G. C., 1997. Wedge-tailed Shearwater (Puffinus pacificus). In The Birds of North America, No. 305 (A. Poole and F. Gill, eds.). The Academy of Natural Sciences, Philadelphia, and The American Ornithologists' Union, Washington, D.C.
  4. Nunn, G. and Stanley, S. (1998.). „Body Size Effects and Rates of Cytochrome b Evolution in Tube-Nosed Seabirds”. Molecular Biology and Evolution 15 (10), 1360–1371. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025864. PMID 9787440.   Corrigendum
  5. Rheindt, F. E. and Austin, J. (2004.). „Major analytical and conceptual shortcomings in a recent taxonomic revision of the Procellariiformes – A reply to Penhallurick and Wink”. Emu 105 (2), 181–186. o. DOI:10.1071/MU04039.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ITIS szerinti rendszerbesorolása
  • Austin, Jeremy J. (1996): Molecular Phylogenetics of Puffinus Shearwaters: Preliminary Evidence from Mitochondrial Cytochrome b Gene Sequences. Molecular Phylogenetics and Evolution 6(1): 77–88 doi:10.1006/mpev.1996.0060 (HTML abstract)
  • Bretagnolle, V., Attié, C., Pasquet, E., (1998): Cytochrome-b evidence for validity and phylogenetic relationships of Pseudobulweria and Bulweria (Procellariidae). Auk 115(1):188-195 PDf fulltext
  • Brooke, M. (2004): Albatrosses and Petrels Across the World. Oxford University Press, Oxford, UK. ISBN 0-19-850125-0
  • Carboneras, C. (1992): Family Procellariidae (Petrels and Shearwaters). In: Handbook of Birds of the World 1. Lynx Edicions, Barcelona. ISBN 84-87334-10-5
  • Imber, M.J. (1985): Origins, phylogeny and taxonomy of the gadfly petrels Pterodroma spp.. Ibis (journal)|Ibis 127: 197-229.
  • Nunn, Gary B. & Stanley, Scott E. (1998): Body Size Effects and Rates of Cytochrome b Evolution in Tube-Nosed Seabirds. Molecular Biology and Evolution 15: 1360-1371. PDF fulltext Corrigendum

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Procellariidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]