Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Sibley–Ahlquist-féle rendszerezés vagy Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan a madarak egy gyökeresen új rendszerezése, amit Charles Sibley és Jon Edward Ahlquist írt le. Elsősorban az 1970-es évek végén és az 1980-as évek során végzett DNS–DNS-hibridizációs kutatásokra épül.[1] A DNS–DNS-hibridizáció olyan molekuláris biológiai technika, ami karakterek helyett távolsági adatokat képes szolgáltatni, amikből numerikus taxonómiai faépítő algoritmusok segítségével lehet előállítani az élőlények leszármazási viszonyait. A DNS–DNS-hibridizáció során két faj DNS-ének hasonlóságát az alapján becsülik meg, hogy a két különböző fajú DNS egy-egy szálából mesterségesen összeállított (heteroduplex) DNS nukleotidjai között mennyivel kevesebb a hidrogénkötések száma, mint az ugyanabból a fajból származó (homoduplex) DNS-szálak esetében.

A módszer eredményeit az észak-amerikai ornitológusok azonnal széles körben elfogadták, és az Amerikai Madártani Szövetség (American Ornithologists' Union) is magáévá tette egyes következtetéseit. A világ más részein az elfogadás kevésbé volt automatikus: csak egynek tekintették a fontosabb madárrendszertanok közül.

Jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 
Neornithes  
Palaeognathae

 


 Neognathae 
 

Egyéb madarak


Galloanseri 

Anseriformes


    

Galliformes



Craciformes






A modern madarak bazális divergenciái
a Sibley–Ahlquist-rendszerezésben

Az osztályozás kladisztikainak tűnik, mivel számos köztes taxonszintet bevezet: a családfa törzse az Aves osztály, ami alosztályokra ágazik, amik alosztályágakra (infraclasses), részalosztályokra (parvclasses), öregrendekre, rendekre, alrendekre, alrendágakra (infraorders), részalrendekre (parvorders), öregcsaládokra, családokra, alcsaládokra, nemzetségekre, öregnemekre, végül nemekre és fajokra bomlanak szét. A valóságban a Sibley–Ahlquist-féle osztályozás csak a numerikus taxonómiai kutatások magasan strukturált eredményéből áll; kladisztikai módszereket nem használtak fel elkészítésében. Bár a taxonómiai szintekre való finom felbontás pontosságot sugall, a „részal-” (parv-) szintek utólag feleslegesnek tűnnek.

Az így kialakuló rendszer sokban eltér a Clements-féle rendszertan[2] hagyományos rendszerezésétől. Az újabb keletű, DNS-szekvenciák kladisztikai és maximum likelihood módszert használó elemzésén alapuló filogenetikai vizsgálatok egyes DNS–DNS-hibridizációs eredményeket megerősítettek – ilyen a futómadár-szabásúak monofiletikussága és a többi madárhoz való testvércsoporti kapcsolódása, valamint a lúd- és tyúkalakúak szoros rokonságának felismerése és összevonása a Galloanserae (eleinte: Galloanseri) kládban és a többi madárhoz (Neoaves) való testvércsoporti kapcsolódása. Az újabb kutatások azonban határozottan elutasítják a Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan számos megállapítását, többek között a rengeteg családot egyesítő Ciconiiformes rend létrehozását, a guvatfürjfélék (Turnicidae) a Neoaves alapi részére való helyezését, valamint a Corvida és a Passerae monofiletikusságát.

Osztályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palaeognathae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ratitae Struthioniformes
  1. Struthionidae
  2. Rheidae
  3. Casuariidae
  4. Apterygidae
Tinamiformes
  1. Tinamidae

Neognathae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galloanserae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galloanserae Gallomorphae Craciformes
  1. Cracidae
  2. Megapodiidae
Galliformes
  1. Phasianidae
  2. Numididae
  3. Odontophoridae
Anserimorphae Anseriformes
  1. Anhimidae
  2. Anseranatidae
  3. Dendrocygnidae
  4. Anatidae

Turnicae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turnicae Turniciformes
  1. Turnicidae

Picae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Picae Piciformes
  1. Indicatoridae
  2. Picidae
  3. Megalaimidae
  4. Lybiidae
  5. Ramphastidae

Coraciae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coraciae Galbulimorphae Galbuliformes
  1. Galbulidae
  2. Bucconidae
Bucerotimorphae Bucerotiformes
  1. Bucerotidae
  2. Bucorvidae
Upupiformes
  1. Upupidae
  2. Phoeniculidae
  3. Rhinopomastidae
Coraciimorphae Trogoniformes
  1. Trogonidae
Coraciiformes
  1. Coraciidae
  2. Brachypteraciidae
  3. Leptosomidae
  4. Momotidae
  5. Todidae
  6. Alcedinidae
  7. Halcyonidae
  8. Cerylidae
  9. Meropidae

Coliae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coliae Coliiformes
  1. Coliidae

Passerae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Passerae Cuculimorphae Cuculiformes
  1. Cuculidae
  2. Centropodidae
  3. Coccyzidae
  4. Opisthocomidae
  5. Crotophagidae
  6. Neomorphidae
Psittacimorphae Psittaciformes
  1. Psittacidae
Apodimorphae Apodiformes
  1. Apodidae
  2. Hemiprocnidae
Trochiliformes
  1. Trochilidae
Strigimorphae Musophagiformes
  1. Musophagidae
Strigiformes
  1. Tytonidae
  2. Strigidae
  3. Aegothelidae
  4. Podargidae
  5. Batrachostomidae
  6. Steatornithidae
  7. Nyctibiidae
  8. Eurostopodidae
  9. Caprimulgidae
Passerimorphae Columbiformes
  1. Raphidae
  2. Columbidae
Gruiformes
  1. Eurypygidae
  2. Otididae
  3. Gruidae
  4. Aramidae
  5. Heliornithidae
  6. Psophiidae
  7. Cariamidae
  8. Rhynochetidae
  9. Rallidae
  10. Mesitornithidae
Ciconiiformes
  1. Pteroclididae
  2. Thinocoridae
  3. Pedionomidae
  4. Scolopacidae
  5. Rostratulidae
  6. Jacanidae
  7. Chionidae
  8. Pluvianellidae
  9. Burhinidae
  10. Charadriidae
  11. Glareolidae
  12. Laridae
  13. Accipitridae
  14. Sagittariidae
  15. Falconidae
  16. Podicipedidae
  17. Phaethontidae
  18. Sulidae
  19. Anhingidae
  20. Phalacrocoracidae
  21. Ardeidae
  22. Scopidae
  23. Phoenicopteridae
  24. Threskiornithidae
  25. Pelecanidae
  26. Ciconiidae
  27. Fregatidae
  28. Spheniscidae
  29. Gaviidae
  30. Procellariidae
Passeriformes
  1. Acanthisittidae
  2. Pittidae
  3. Eurylaimidae
  4. Philepittidae
  5. Tyrannidae
  6. Thamnophilidae
  7. Furnariidae
  8. Formicariidae
  9. Conopophagidae
  10. Rhinocryptidae
  11. Climacteridae
  12. Menuridae
  13. Ptilonorhynchidae
  14. Maluridae
  15. Meliphagidae
  16. Pardalotidae
  17. Petroicidae
  18. Irenidae
  19. Orthonychidae
  20. Pomatostomidae
  21. Laniidae
  22. Vireonidae
  23. Corvidae
  24. Callaeatidae
  25. Picathartidae
  26. Bombycillidae
  27. Cinclidae
  28. Muscicapidae
  29. Sturnidae
  30. Sittidae
  31. Certhiidae
  32. Paridae
  33. Aegithalidae
  34. Hirundinidae
  35. Regulidae
  36. Pycnonotidae
  37. Hypocoliidae
  38. Cisticolidae
  39. Zosteropidae
  40. Sylviidae
  41. Alaudidae
  42. Nectariniidae
  43. Melanocharitidae
  44. Paramythiidae
  45. Passeridae
  46. Fringillidae

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sibley & Ahlquist (1990)
  2. The Clements Checklist of the Birds of the World (ISBN 978-0-8014-4501-9)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]