Lunda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Lunda
Izlandi példány
Izlandi példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Alkafélék (Alcidae)
Nem: Fratercula
Faj: F. arctica
Tudományos név
Fratercula arctica
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Alca arctica Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe (a narancssárgában költ, míg a sárgában áttelel)
Elterjedési területe (a narancssárgában költ, míg a sárgában áttelel)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lunda témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lunda témájú médiaállományokat és Lunda témájú kategóriát.

A lunda (Fratercula arctica) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül az alkafélék (Alcidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Alca nembe Alca arctica néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

Előfordulása[szerkesztés]

Az Atlanti-óceán északi részén levő szigeteken él. Természetes élőhelyei az artikus és mérsékelt övi gyepek, tengerpartok és a nyílt óceán. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon mindössze egy alkalommal bizonyították előfordulását.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 26-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 47-63 centiméter, testtömege 320-480 gramm.[5] Tollazata a hátán fekete, a hasán, illetve a begyén és az arcán fehér. A csőre a párzási idénykor harsogóan színes (piros, sárga és kék), míg télen ezek a színek eltompulnak.

A talajon
és a levegőben

Életmódja[szerkesztés]

Főleg halakkal, valamint rákokkal és csigákkal táplálkozik, melyeket a víz alá bukva, a tengerfenéken zsákmányol.[5] A szabadban 10-15 évig élhet.

Szaporodása[szerkesztés]

A téli hónapokban egyedül vagy párokban vándorol, a kotlás időszakában kolóniákban fészkel. Az ivarérettségét 4-5 éves korban éri el. A párzási időszak márciusra és áprilisra esik, ekkor térnek vissza telelő helyeikről a madarak. Ilyenkor elkezdenek vájni a földben üregeket, vagy ha találnak üres üregi nyúl-vackot, akkor azt is elfoglalják. Az üregbe egy vagy két tojás kerül, melyen 39 napig kotlik. A kirepülés 6 hét után következik be.

Tojása

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy, de gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5] A tengerek elszennyeződése és a fő táplálékának számító homoki angolna túlzott halászata veszélybe sodorja ezen alkaféléket; egyes kolóniái ki is pusztultak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]