Gough-sziget
Gough-sziget | |
![]() |
|
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Tengeren túli terület | Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha |
Adminisztratív terület | Tristan da Cunha |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen +/- |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Atlanti-óceán |
Szigetcsoport | Tristan da Cunha |
Terület | 65 km² |
Hosszúság | 13,9 km |
Szélesség | 8 km |
Legmagasabb pont | Edinburgh Peak (910 m) |
Világörökségi adatok | |
Típus | Természeti helyszín |
Kritériumok | VII, X |
Felvétel éve | 1995, 2004 |
Elhelyezkedése | |
![]() |
|
d. sz. 40° 19′, ny. h. 9° 55′Koordináták: d. sz. 40° 19′, ny. h. 9° 55′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gough-sziget témájú médiaállományokat.
|
Az Atlanti-óceán déli részén található, vulkanikus eredetű, szubarktikus klímájú Gough-sziget (ejtsd: gof) az őt körülvevő kisebb szigetek és szirtek között 910 m magasra emelkedik a tengerszint fölé. A sziget Tristan da Cunha szigetcsoporthoz tartozik, a nevét Charles Gough-ról kapta, aki 1731-ben (újra) felfedezte. Bár a 65 km² területű sziget az Egyesült Királyság külbirtoka, 1956 óta a Dél-afrikai Köztársaság működtet meteorológiai állomást a szigeten, s a lakosság csupán néhány elszánt meteorológusból áll, akik a gyakori viharokat, özönvízszerű esőzéseket figyelik.
A zord időjárás miatt a növényzet gyér és egyhangú: törpecserjék, tőzegmohák és fűfélék. Kétéltűek és hüllők nincsenek, az emlősöket a behurcolt házi egér képviseli, amely nagy károkat tud okozni az eredeti élővilágban. A sziget a Világörökség listájára való felkerülését ugyanis annak köszönheti, hogy itt található a világ legjelentősebb tengeri madártelepe: több mint 50 féle madárfaj fészkel a szigeten, közülük csak itt él az atlanti vízityúk és a Gough-sármánypinty. A sziklapárkányokon az aranybóbitás pingvin mellett olyan ritka tengeri madarak fészkelnek, mint a vándoralbatrosz és az északi óriáshojsza.
További információk[szerkesztés]
- A sziget története. [2012. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
- A meteorológiai állomás
|