Henderson-sziget
| Ez a sziget a világörökség része |
| Henderson-sziget | |
| A Henderson-sziget növényvilága | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Csendes-óceán |
| Szigetcsoport | Pitcairn-szigetek |
| Terület | 37,3 km² |
| Hosszúság | 10 km |
| Szélesség | 5,0 km |
| Tengerszint feletti magasság | 33 m |
| Időzóna | UTC−8 |
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 487 |
| Típus | Természeti helyszín |
| Kritériumok | VII, X |
| Felvétel éve | 1988 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Henderson-sziget weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Henderson-sziget témájú médiaállományokat. | |
Nagy-Britannia külbirtoka, a Csendes-óceán déli részén fekvő Pitcairn-szigetekhez tartozó Henderson-sziget tulajdonképpen egy atoll, amelynek korallmészköve a felszínre emelkedés után elkarsztosodott. 1606-ban fedezte fel Pedro Fernández de Quiros spanyol tengerész. Bár a sziget ma lakatlan, a régészeti feltárások bebizonyították, hogy élt itt egy kis polinéz kolónia, amely a 11. század és a 14. század között ismeretlen okból eltűnt.
A 37 km² területű egzotikus szigeten több endemikus növény- és állatfaj él. Csak itt található a Henderson-szigeti vízicsibe, a Henderson-szigeti gyümölcsgalamb és a Henderson-szigeti nádiposzáta. Különleges lakója a pálmatolvaj. Ezt a rákot más szigeteken üldözik, de itt zavartalanul él. A Henderson-sziget másik jelentős értéke az érintetlen foszfát-lelőhely. A szigetet az azt körülvevő szirtek, a meredek sziklák és a sűrű növényzet megvédte a betolakodóktól. Ezért úgy került fel a világörökség listájára, hogy soha nem volt szükség külön védetté nyilvánítására. 2017-ben a brit Guardian napilap számolt be ez ember okozta környezetszennyezés nyomán a szigetet ellepő műanyaghulladék drasztikus mennyiségéről.[1]
