Környezetszennyezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Légszennyezés
Vízszennyezés


A környezetszennyezés az emberi társadalom környezetének kedvezőtlen irányú megváltoztatása, a környezeti elemek, levegő, víz, talaj előnytelen összetétel-változásával és minőségromlásával járó tevékenység, illetve jelenség vagy maga az előnytelen összetétel-változást és minőségromlást okozó anyag. A környezetszennyezés lehet fizikai (zajszennyezés, hőszennyezés, fényszennyezés), kémiai (szennyvíz, talajszennyezés, túlzott agrokemizálás), vagy biológiai természetű (mesterségesen átalakított (például GMO) vagy tájidegen élőlények alkalmazása).

Legáltalánosabb típusai: káros szennyezőanyagok kibocsátása, légszennyezés, vízszennyezés és talajszennyezés.

Levegőszennyezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szennyezett levegőjű közút

A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális 0,000002%-os tartalom felett van. A felsorolt vegyületek napfény hatására fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólmot és szén-monoxidott bocsátanak ki. A WHO becslése alapján, évente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a légszennyezőket kivonnák a forgalomból. A Világbank 2010-re 816 millióra becsli a motoros járművek számát, szemben az 1990-es 580 milliós adattal, ami az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját növeli. [1]

Vízszennyezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olajszennyezés továbbterjedését próbálják megakadályozni egy folyón
Az Ellendi-patak vízszennyezése, Magyarország
Szemétfelhalmozódás a Latorca folyón Csap térségében (2008. május)

A kóros algásodás előzménye az, hogy a tengerbe műtrágya, valamint tisztítatlan, magas nitrát- és foszfáttartalmú szennyvíz kerül. A halak és más vízi élőlények nem jutnak elegendő napfényhez. Az algák toxinjai az emberre is veszélyesek lehetnek. A vizeket is számos szennyezés éri. Leggyakrabban az iparban és a háztartásokban keletkezett,a vizekbe tisztítatlanul bejutó szennyvizek okoznak környezeti károkat(egy egymilliós lakosságú városban évente 500 000 tonna szennyvíz képződik). A vízszennyezés következménye lehet a tápanyag-feldúsulás, a halak vagy egyéb állatok pusztulása. Ugyanakkor a vízszennyezés nem minden esetben elválasztható a levegő szennyeződésétől sem. A különböző mérgező anyagok, mint például a nitrogén-oxidok vagy a kén-dioxid levegőbe jutása az esővizet szennyezheti, ami később a talajba, tengerekbe és folyókba is eljut. Az ipari tevékenység további veszélyeket is rejthet, elég csak a tiszai ciánszennyezésre vagy a Deepwater Horizon katasztrófájára gondolni. Az ipari szennyezés elleni küzdelem csak a megfelelő szabályozás és a "szennyező fizet" elv betartása segítségével korlátozható. Az elérhető ivóvíz kérdése egyre nagyobb problémákat vet fel világszerte, jelenleg 884 millió ember nem jut biztonságos ivóvízhez.[2] Mivel az emberi vízhasználat jelentős része a mezőgazdasághoz kapcsolódik,a vízszennyezés akár az élelmezési válságot is súlyosbíthatja.[3]

Talajszennyezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A talajszennyezés leggyakoribb forrásai a szemét- és hulladéklerakók. Ha nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat, veszélyes anyagok (mérgek, nehézfémek) szivárognak a talajba.

A talaj számos élőlény élőhelye. A talajt főleg rovarirtó szerekkel, növényvédőszerekkel, hulladékokkal, nitrogénnel és foszfortartalmú műtrágyákkal szennyezik. A talaj szennyezésének egyik mellékhatása az, hogy a növények felszívják a szennyezést és rajtuk át az ember azt elfogyasztva megbetegíti a saját szervezetét is.

Talajszennyezés fokozódásával járó tevékenységek:

  • Hulladéktároló telepek bezárása
  • Talajerózió növelése fák kivágásával
  • Műtrágya, rovarirtószerek, a talaj termékenységét javító egyéb szerek ésszerűtlen használata.

Hulladékok lebomlási ideje:

  • Papír: 2-5 hónap
  • Pamutruha: 1-5 év ( A cellulóz elásva a nedves talajba, évekig nem rothad el. )
  • Tejesdoboz: 5 év
  • Nejlonzacskó: 10-100 év
  • Pelenka: 50-100 év
  • Konzervdoboz: 50-100 év
  • Sörösdobozok műanyag karikája: 450 év
  • Zöld üveg: 1 millió év
  • Műanyag flakon: soha

A környezetszennyezés egészségi hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környezetszennyezés hatása az embereknél különféle betegségek megjelenését okozhatja. Levegőszennyezésnél légúti betegségek, asztmás rohamok, fejfájás, szédülést, az immunrendszer felbomlása, érrendszeri megbetegedéseket stb. Vízszennyezésnél : tífusz, amőbiázis, giardiázis, aszkariázis, horogféreg; kiütések, hepatitis, agyvelő gyulladás, gyomorhurut, máj és vesebetegségek; fémmel szennyezett víz esetén: Parkinson kór, Szklerózis Multiplex, Alzheimer kór. Talajszennyezésnél: fejfájás, kiütések, rák, leukémia; a talajban levő ólom különösen gyerekeknél veszélyes, mert agyi fejlődési rendellenességeket okoz; a higany vesebántalmakat.

Állatoknál a levegőszennyezés: a savas eső - elpusztítja a patakokban, tavakban élő halakat; túlzott ultraibolya sugárzás - bőrrákot okozhat egyes fajoknál; az ózon az alsóbb légkörben - tüdő problémákat okozhat. Vízszennyezés: a nitrogén és egyes foszfátok megmérgezhetik a vízi állatokat, a kémiai anyagok károsítják pl. a békák biológiai sokféleségét és az ebihalakat; az olajszennyezés káros hatással van a tengeri állatok fejlődésére, az idegrendszer károsodását; a higany rendellenes viselkedést, szaporodást és növekedést, súlyosabb esetben az állatok pusztulását okozza. Talajszennyezés: Megváltoztatja egyes mikroorganizmusok anyagcseréjét bizonyos talaj környezetekben, ez által elpusztít egyes alapvető rétegeket a táplálékláncban, ami kihatással van a ragadozó fajokra is. A kisebb létformák feldolgozhatják a káros kémiai anyagokat, melyek a táplálékláncban feljebb elhelyezkedő állatok szervezetébe is bekerül, ez pedig akár a halálukhoz, sőt, a faj kipusztulásához is vezethet.

Növényeknél a levegőszennyezés: megölheti a fákat, tönkreteheti a növények leveleit, terméketlenné teheti a talajt, az ultraibolya sugárzás károsítja a növényeket, az ózon az alsóbb légkörökben akadályozhatja a fotoszintézist. Vízszennyezés: akadályozza a vízi növények fotoszintetizációját, ezzel befolyásolva az ezen növényeken alapuló ökoszisztémákat; a növények a káros anyagokat felszívhatják a vízből, és továbbjuttathatják a táplálékláncban az állatokig, vagy akár az emberig is. Az építkezéseken keletkező salak elpusztítja a növényeket. Talajszennyezés: módosítja a növények anyagcseréjét, csökkenti a terméshozamot; a káros anyagok a növényen keresztül bekerülnek az ezeket fogyasztó állatok és az ember szervezetébe. [4]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Környezetszennyezés témájú médiaállományokat.