Hebridák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A Hebridák; a Belső-Hebridák rózsaszín, a Külső-Hebridák barna, a skót szárazföld zöld

A Hebridák kiterjedt, változatos szigetcsoport Skócia partjaitól nyugatra. Geológiailag a Brit-szigetek legősibb kőzeteiből áll; a prekambriumi átalakult kőzetek között harmadidőszaki magmatitok fordulnak elő.

A szigetek két nagy csoportja a Belső- és a szárazföldtől távolibb Külső-Hebridáké. Ezeket északon a Minch, délen a Hebrida-tenger, a kettő között a Kis-Minch választja el. A Belső-Hebridák 36 lakott szigete közül a fontosabbak:

A skót partoktól körülbelül 70 kilométerre fekvő Külső-Hebridák lánca több mint 100 szigetből és sérszigetből áll. Közülük 15 lakott, egyebek közt:

A Hebridákat néha Nyugati-szigetek (Western Isles) néven is említik; ez a név szűkebb értelemben csak a Külső-Hebridákat illeti meg.

A Hebridák a valószínűleg legismertebb skót szigetcsoport; nem utolsó sorban Mendelssohn 1832-ben írt, hasonnevű nyitányának (Op.26.) köszönhetően. Néha hibásan Hebridáknak nevezik a Clyde szigeteit, különösen Arrant is.

Történet[szerkesztés]

Őskor[szerkesztés]

A szigeteket a mezolitikumban népesítették be először, az északi félteke i. e. 6500 körüli felmelegedésének[1] eredményeként. A neolitikumból számos építmény maradt fent, például az i. e. 3. évezredre datált állókövek Callanishnél. Prehisztorikus vadászok múmiáit találták meg Cladh Hallanban — ez az Egyesült Királyság egyetlen olyan bronzkori települése, ahol ilyen múmiákat találtak.

Kelta kor[szerkesztés]

A Külső-Hebridákat írásban először Pomponius Mela említi, ő az 1. században írta le egy 7 szigetből álló csoport neveként a Haemodae szót. Idősebb Plinius a nevet Hebudes alakban használta. Más régi írók, mint Ptolemaiosz is megemlítették a sziget nevét. I. e. 55-ben a görög történész, Diodorus Siculus azt írta, hogy van egy sziget, aminek Hyperborea a neve (azt jelenti, „messze északon”), ahol egy kerek templom áll ott, ahol 19 évente a Hold nagyon közel látszik a Földhöz. Lehet, hogy ezzel a Callanish-i kőkörre utalt.

A 6. század előtt a szigeten élt emberekről keveset tudni. Részletes feljegyzések Szent Kolumba Ionára érkezése óta léteznek.

Norvég uralom[szerkesztés]

A Man sziget és a Hebridák királysága 1100 körül

A Hebridákat már a 9. század előtt elfoglalták a norvégok. A norvég törvényeket 1098-ban vezették be, amikor Edgar skót király átengedte a szigetcsoportot az oda kétszer is hadjáratot vezető III. Magnus norvég királynak, miután a norvégok már az az Orkney-szigeteket is meghódították.

A Belső- és Külső-Hebridák norvég uralma állandó háborúskodáshoz vezetett mindaddig, míg 1156-ban a Külső-Hebridák le nem váltak. A Külső-Hebridák a A Man sziget és a Hebridák Királysága fennhatósága alá tartoztak ezután is, de a Belső-Hebridák Somerled vezetése alá kerültek. Két évvel később Somerled lett az utolsó, aki a Mann és a Szigetek királya címet viselte. Miután 1164-ben meghalt, Mann uralkodói többé nem voltak befolyással a Belső-Hebridákra.

Skót uralom[szerkesztés]

1262-ben felkelés tört ki Skye szigetén, és ez arra késztette IV. Haakon norvég királyt, hogy személyesen rendezze az ügyet. 1263 végén Haakon nagy inváziós sereggel, mintegy 200 hajóval és 15 000 katonával kelt útra. A skót partoknál kitört vihar mintegy 40 hajót a partra vetett Loch Lomondnál. Végül csak egy kisebb csetepaté tört ki, és a norvégok és Man szigeti szövetségeseik csak kisebb taktikai győzelmet arattak III. Sándor skót király fölött. A csata után a rossz időjárás miatt a norvégoknak vissza kellett hajózniuk Ornkeyra. Miután megérkeztek, Haakon úgy döntött, áttelelnek és következő nyáron indulnak ismét útnak, a király azonban decemberben meghalt. Fia, VI. Magnus fontosabbnak tartotta a békét a skótokkal, mint hogy Norvégiától ilyen messze ragaszkodjon a norvég fennhatósághoz. Az 1266-os Perth-i Egyezmény kimondta, a Hebridáknak és a Man szigetnek egyszeri 4000 márkát, valamint évente további 100 márkát kell fizetniük, Shetland és az Orkney-szigetek pedig továbbra is norvég uralom alatt maradnak.

Művészetek és nyelv[szerkesztés]

A Fingal's Cave bejárata

A gael nyelvű skótok többsége a Hebridákon él, vagy innen származik. Sabhal Mòr Ostaig, a gael főiskola Skye és Islay szigeteken van. A nyelv különösen a Külső-Hebridákon életerős.

A Hebridák több művészeti ág képviselőit is megihlették, vagy itt éltek, laktak, mialatt valamelyik művüket alkották.

Zászlaja[szerkesztés]

A kék brit felségjelet egy fekete gálya (hagyományos evezős hajó) ábrája díszíti. A zászló repülőrészén elhelyezett hajó a tengerészeti hagyományokra, a lakosság legfontosabb járművére utal.

Lásd még[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hebrides című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Faragó T.; Iványi Zs.; Führer E.; Járó Z.; Jászai T.; Kovács G.; Mika J.; Nováky B.; Nováky E.; Petrasovits I.; Práger T.; Szalai S., 1990: Az éghajlat változékonysága és változása: okok, folyamatok, regionális hatások, különös tekintettel a lehetséges társadalmi-gazdasági következményekre, a nemzetközi együttműködésből adódó feladatokra