Klaudiosz Ptolemaiosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klaudiosz Ptolemaiosz
Ptolemaiosz, egy korai barokk művész ábrázolásában
Ptolemaiosz, egy korai barokk művész ábrázolásában
Életrajzi adatok
Született 85/90 körül
Ptolemais Hermiou
Elhunyt 168 körül (kb. 77-83 évesen)
Alexandria
Ismeretes mint a geocentrikus világkép kidolgozója
Állampolgárság római
Pályafutása
Szakterület csillagászat, matematika, földrajztudomány
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klaudiosz Ptolemaiosz témájú médiaállományokat.

Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő. Ő dolgozta ki a 17. századig meghatározó ptolemaioszi világképet, róla nevezték el a húrnégyszögek oldalainak és átlóinak kapcsolatát leíró Ptolemaiosz-tételt.

Művei[szerkesztés]

Számos tudományos értekezése közül legalább három maradandóan jelentős a későbbi iszlám és európai tudomány számára:

  • a ma Almageszt néven ismert csillagászati értekezése (görögül Ἡ Μεγάλη Σύνταξις, Nagy értekezés vagy eredetileg Μαθηματικὴ Σύνταξις, Matematikai értekezés;
  • a kb. 150-ben befejezett[1] Geográfia, amely alapos összegzése a görög-római világ földrajzi ismereteinek;
  • asztrológiai értekezése (ezt néha görögül, Apoteleszmatika (Ἀποτελεσματικά), néven említik, máskor még egyszerűbben, mint Tetrabübloszt (Τετράβιβλος) — latinul Quadripartitum), amelyben kísérletet tett a horoszkopikus asztrológia és kora arisztotelészi természetfilozófiájának adaptálására.

Az Almagesztben meggyőzően érvelt a csillagok mozdulatlansága mellett, rámutatva, hogy ha azok mozognának, akkor a Földtől mért távolságuknak, és ezzel látszólagos méretüknek és fényességüknek is változnia kellene.[2] Ptolemaiosznak ez a logikája hibátlan, azonban a korszak ismereteinek megfelelően nem merült fel benne az a lehetőség, hogy a csillagok irdatlan távolságban lehetnek a Földtől, ezért a mozgásuk gyakorlatilag észlelhetetlen szabad szemmel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rosemary Burton, Richard Cavendish, Bernard Stonehouse: Nagy felfedezők utazásai. OFFICINA NOVA KÖNYVEK, Budapest, 1998. ISBN 963548660X p. 9.
  2. Neil deGrasse Tyson (2007, magyarul 2017): Ha felfal egy fekete lyuk és egyéb kozmikus komplikációk. Kossuth Kiadó, p. 36. ISBN 9789630988742

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ptolemaios című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]