Azori-szigetek
| Azori-szigetek | |||
| Região Autónoma dos Açores | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Antes morrer livres que em paz sujeitos (Inkább halj meg szabadon, mint békében leigázva) Nemzeti himnusz: A Portuguesa (országos) Hino dos Açores (helyi) | |||
| Fővárosa |
Ponta Delgada (Azori-szigetek) (regionális kormányzat) Angra do Heroísmo (Legfelsőbb Bíróság) Horta (törvényhozó gyűlés) | ||
| é. sz. 37° 44′, ny. h. 25° 40′ | |||
| Államforma | autonóm régió | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Vasco Cordeiro | ||
| Hivatalos nyelv | portugál | ||
| Betelepülés | 1439 | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 246 746 fő (2011) +/- | ||
| Becsült | 241 763 fő (2001) | ||
| Népsűrűség | 104 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2333 km² | ||
| Víz | ?% | ||
| Időzóna | GMT-1 (UTC-1) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
Euró (EUR) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | P | ||
| Hívószám | 351 | ||
| Internet TLD | .pt | ||
| Villamos hálózat | 220 volt | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Azori-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
|
| |||
Az Azori-szigetek (portugálul Açores) Portugáliához tartozó szigetcsoport az Atlanti-óceánon 1500 km távolságra Lisszabontól és mintegy 3900 km távolságra Észak-Amerikától.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
A szigetek az é. sz. 36° 43' – 39° 56' között és ny. h. 24° 46' – 31° 16' között helyezkednek el, a Közép-Atlanti-hátság részeként.
A 9 sziget 3 csoportban helyezkedik el:
- nyugaton Corvo és Flores,
- középen Faial, Pico, São Jorge, Graciosa és Terceira
- keleten São Miguel, és Santa Maria.
Földtan[szerkesztés]
Az óceánközépi hátság részeként valamennyi sziget egy-egy bazaltvulkán (MORB). A legmagasabb (2351 m-es) tűzhányó Pico-szigeten található. Ez egyben Portugália legmagasabb pontja.
Növényzet[szerkesztés]
A szigetcsoport – a Madeira- és a Kanári-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része. Természetes növénytakarója a sok csapadékot kapó babérlombú erdő, de ezek helyén ma már nagyrészt legelő van.
Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok listáján[1] szereplő endemizmusok:
- azori durdafű (Isoetes azorica),
- azori mételyfű (Marsilea azorica),
- azori nefelejcs (Myosotis azorica),
- azori harangvirág (Azorina vidalii),
- azori budavirág (Spergularia azorica),
- azori hanga (Erica scoparia azorica),
- azori kerep (Lotus azoricus),
- azori fagyöngy (Arceuthobium azoricum),
- azori jázmin (Jasminum azoricum),
- Picconia azorica,
- azori sóska (Rumex azoricus),
- széleslevelű kutyabenge (Frangula azorica),
- luzitán szilva (Prunus lusitanica azorica),
- azori szemvidítófű (Euphrasia azorica),
- azori baraboly (Chaerophyllum azoricum),
- azori gombernyő (Sanicula azoricum).
Itt él Európa talán legritkább orchideája, a Platanthera azorica, valamint a csaknem ugyanolyan ritka Platanthera micrantha, melyek állományait az élőhelyük pusztulása és invazív idegen növényfajok terjeszkedése is veszélyezteti.[2][3]
Történelem[szerkesztés]
Bár az akkor lakatlan szigetek felfedezését hivatalosan 1427-hez, illetve Gonçalo Velho portugál hajóskapitány személyéhez kötik, nagy valószínűséggel már az ókori karthágóiak számára is ismertek voltak. Szerepeltek már "hivatalos felfedezése" előtti térképeken, például egy a Mediciek által 1351-ben készíttetett térkép már feltünteti a hét szigetből álló, a portugál partokhoz kapcsolható szigetcsoportot az óceánban, illetve egy XIV. század végi katalán térkép meg is nevezi Corvo, Flores és São Jorge szigetet. Portugália 1432-ben deklarálta fennhatóságát, és – elsősorban Algarve, Alentejo és Minho tartományokból – ekkor érkeztek az első telepesek a Santa Maria szigetre. Feltérképezését 1450-ben Diogo de Silves végezte. Kolumbusz 1492-es felfedező útjáról hazatérőben kikötött Santa Marián. Az 1580-tól 1640-ig tartó perszonálunió idején jogilag továbbra is a portugál koronához tartozott, de gyakorlatilag Spanyolországból kormányozták. II. Fülöp spanyol király 1583-ban portugál és spanyol hajókból álló flottát küldött, mellyel vérengzések árán kiűzte a francia kereskedőket. A szigetek fejlődését meghatározta stratégiailag fontos elhelyezkedése; ennek következményeként épült az évszázadok során az itt található 161 katonai objektum. Az Azori-szigetek virágkorát a XIX. században, a fejlett transzatlanti hajózás idején élte, a repülés térhódításával jelentősége csökkent. Az 1976-os portugál alkotmány az Azori-szigetek jogi státuszát – a Madeira-szigetekével megegyezően – autonóm körzetként határozza meg.
Települések[szerkesztés]
| Község | Lakosság |
|---|---|
| Ponta Delgada | 68 809 |
| Angra do Heroísmo | 35 402 |
| Lagoa | 14 442 |
| Rosto do Cão | 7 898 |
| Rabo de Peixe | 7 407 |
| Arrifes | 7 086 |
| Horta | 15 038 |
| Praia da Vitória | 21 035 |
| Ribeira Grande | 32 112 |
| Vila Franca do Campo | 11 229 |
Közigazgatás és népesség[szerkesztés]
A szigetek 19 körzetre (municípios) oszlanak:
Galéria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 5.)
- ↑ [Bateman RM, Rudall PJ, Moura M. (2013) Systematic revision of Platanthera in the Azorean archipelago: not one but three species, including arguably Europe’s rarest orchid. PeerJ 1:e218 http://dx.doi.org/10.7717/peerj.218]
- ↑ [1]
További információk[szerkesztés]
- Azori-szigetek.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Portugália-képgaléria.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Azori-szigetek látnivalók – Útibeszámoló
- The Azores Islands, Site with abundant information about Portuguese Azores Islands (angolul)
|