Héja
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Astur gentilis (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 A héja elterjedési területe
egész éves
telelőhely
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A héja (Astur gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Falco nembe besorolva, Falco gentilis néven.[2] Később sokáig az Accipiter nembe sorolták be Accipiter gentilis néven. 2024-ben azonban, korábbi genetikai vizsgálatok eredményeinek értékelése alapján átsorolták jelenleg elfogadott helyére, az Astur nembe (a módosítást még nem minden szervezet fogadta el).[3][4]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Astur gentilis gentilis Észak- és Közép-Európa; ez az alapfaj
- Astur gentilis marginatus – Marokkó, Spanyolországtól Kaukázusig; sötétebb és valamivel kisebb, mint az alapfaj
- Astur gentilis arrigonii – Korzika és Szardínia; még sötétebb és még kisebb, mint az alapfaj
- Astur gentilis buteoides – Észak- és Nyugat-Szibéria; nagyobb és világosabb, mint az alapfaj
- Astur gentilis albidus- Északkelet-Szibéria és Kamcsatka; van egy szürke és egy nagyon világos, majdnem fehér színváltozata is
- Astur gentilis schvedowi – Közép- és Kelet-Ázsia és Hokkaidó
- Astur gentilis fujiyamae – Honsú szigete, Japán; a legkisebb alfaj, nagyon sötét színű
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén honos. Természetes élőhelyei a fenyőerdők, mérsékelt övi erdők, füves puszták és tundrák, valamint városi régiók. Vonuló faj.[5]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Magyarországon főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható. Állandó fészkelő állomány, a 2012 januárjában végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 17 héja telelt Magyarországon.[6] 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 21 itthon telelő héját figyeltek meg a madarakat számlálók.[7]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Testhossza 48–62 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-165 centiméter, testtömege 600-2000 gramm.[4] Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal, a fiatal példányok mellén hosszanti csepp alakú sávok találhatók.
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik.[4] Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap. Ahol eltűnnek a héják, ott általában elszaporodnak a rágcsálók.Repülési formája: alacsony röptű üldözés. A héja vadon körülbelül 15 évig él.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ivarérettséget 2–3 éves korban éri el. A párok hűségesek egymáshoz, látványos nászrepülést végeznek. Általában előző évi helyüket foglalják el, de váltó fészket is használnak. Fészekalja négy kékesfehér tojásból áll, de általában csak két fiókát nevelnek fel. A kotlás áprilisban kezdődik és 35–38 napig tart. A fiatal madarak 40–43 nap után repülnek ki.[4]
 |
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma szintén nagy. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2020. november 13.
- ↑ [avibase.bsc-eoc.org/species.jsp?avibaseid=95DD1855EC896B90 "Avibase"]. Hozzáférés: 2026. június 16.
{{cite web}}: Check|url=value (súgó) - ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2026. június 16.
- 1 2 3 4 5 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2026. június 15.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2026. június 16.
- ↑ MTI (2012). "Saslétszám:nincs változás". Metropol: 23.
{{cite journal}}:|access-date=requires|url=(súgó); Unknown parameter|day=ignored (súgó); Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ "Megszámolták a magyar sasokat". index.hu. Hozzáférés: 2018. február 1.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2026. június 16.
