Tövisszúró gébics
Tövisszúró gébics | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A hím
| ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Lanius collurio Linné, 1758 | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tövisszúró gébics témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tövisszúró gébics témájú médiaállományokat és Tövisszúró gébics témájú kategóriát. |
A tövisszúró gébics (Lanius collurio) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a gébicsfélék (Laniidae) családjába tartozó faj.[1][2] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2006-ban „Az év madarává” választotta.
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Lanius collurio collurio Linnaeus, 1758
- Lanius collurio kobylini (Buturlin, 1906)[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Eurázsia területén található. Természetes élőhelyei a domboldalak galagonyásai, gyümölcsösök, árokszéli bokrok. Vonuló faj.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon áprilistól októberig tartózkodik, rendszeres fészkelő. A Dunántúlon a középhegységek zárt erdeinek kivételével és az Alföld megfelelő élőhelyein mindenütt megtalálható.[5]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–27 centiméter, testtömege 25–35 gramm.[5] A nemek eltérőek. A hímet hamuszürke fejtető, a szemén áthúzódó széles fekete csík és gesztenyebarna háta jellemzi.
Életmódja
[szerkesztés]Többet öl, mint amennyit elfogyaszt és ezért a fölös prédát tövisekre szurkálja, „karóba húzza”, hogy később amikor ismét megéhezik és a friss préda megszerzésére nem kedvező az idő, a felpeckelt fölösleghez fordulhasson. Így kerül a tövisre a tücsök, a kabóca, cserebogár, repülő méh, néha-néha apró termetű gerinces is.
Szaporodása
[szerkesztés]Évente csak egyszer, májusban költ, de ha a fészekalj elpusztul, újból költ. Az építés általában 4-6 napot vesz igénybe. A fészekanyagot mindkét madár hordja, de főként a tojó építi be. A fészket többnyire alacsonyan (20–200 cm) építik galagonya-, vadrózsa-, kökény-, líciumbokrokban. Bokrosok híján kivételesen nádban is költ. A tojó naponta rak egy tojást, a fészekalj 5-7 tojásból áll. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik, és 14-16 napig tart.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
- ↑ a b c A faj adatlapja a MME oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 5001. november 2.)