Kökény (növényfaj)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Kökény
Gyümölcse
Gyümölcse
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Prunoideae
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Prunus
Fajcsoport: Prunus
Faj: P. spinosa
Tudományos név
Prunus spinosa
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kökény témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kökény témájú médiaállományokat és Kökény témájú kategóriát.

A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona.

Elnevezései[szerkesztés]

Magyar népies nevei: kökény, boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva.

Elterjedés, élőhely[szerkesztés]

Őshonos Európában közép-Skandináviáig, a Brit-szigeteken északon Skóciáig, keleten Iránig, Észak-Afrikában az Atlasz-hegységig.

Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye, kb. 1500 m magasságig felhatol.[1]

Jellemzése[szerkesztés]

A kökény gyümölcse

Az 1–4 m magasra is megnövő lombhullató cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarjtelepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei szórt állásúak, egyszerűek, elliptikusak vagy lándzsásak, szélük aprón fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. A levélnyél legfeljebb 1 cm-es. Virágai 1-1,5 cm átmérőjűek, fehérek, ötszirmúak és a lombfakadás előtt nyílnak.

Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.[1]

Kökényszilva (Prunus domestica subsp. insititia)

Felhasználása[szerkesztés]

Gasztronómiai[szerkesztés]

  • Almával gyümölcséből mártás készíthető, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk.
  • Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.
  • Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított Patxaran).
  • Likőrt is készítenek belőle, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként, aszalva vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve.
  • Nyersen is ehető.
  • Leveléből is főztek teát.

Gyógyászati[szerkesztés]

Drogja elsősorban virága (Pruni spinosae flos), továbbá termése (Pruni spinosae fructus). Hatóanyagai flavonoidok és procianidinek. Hashajtó és vizelethajtó teakeverékekben található meg.[2]

  • Bimbójából (Flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek.
  • A virágzata teaként hashajtó, a terméséből készült lekvár viszont hasfogó.
  • Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőként is használják.[2]
Kökény virágai

Dísznövényként[szerkesztés]

Kedvelt díszcserje, több fajtája van.

  • Prunus spinosa ‘Plena’ – telt virágú, 2–3-asával összenőtt termésekkel,
  • Prunus spinosa ‘Variegata’ – fehéren erezett levelű, sárgás termésű,
  • Prunus spinosa ‘Purpurea’ – vörös lombú.[1]

Fa anyaga[szerkesztés]

Nagyon kemény.[1]

Érdekesség[szerkesztés]

Érdekes népi megfigyelés: a kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Cser
  2. ^ a b Bern

Források[szerkesztés]

  • Cser: Bollinger, Erben, Grau, Heubl: Természetkalauz – Cserjék. Illusztrálta:Hans Held, Ford.: B. Thúry Zsuzsanna. Budapest: M-érték Kiadó. 2005. 82–83. o. ISBN 9637304126  
  • Bern: Bernáth Jenő (szerk.) Gyógy- és aromanövények, (3. átdolgozott és bővített kiadás), Budapest: Mezőgazda Kiadó, 486. oldal (2000). ISBN 963 9239 96 8

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Wikiszótár
Nézd meg a kökény (növényfaj) címszót a Wikiszótárban!