Prunus

Prunus nemzetség
Nemes szilva (P. domestica)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Rózsafélék (Rosaceae) Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae) Nemzetség: Prunus L.
Alnemzetségek és fajsorok
mandula (P. subg. Amygdalus) cseresznye (P. subg. Cerasus) P. subg. Cerasus sect. Cerasus babérmeggy (P. subg. Cerasus sect. Laurocerasus) törpe cseresznye (P. subg. Cerasus sect. Lithocerasus) zelnice (P. subg. Padus) P. subg. Emplectocladus szilva (P. subg. Prunus) kajszi (P. subg. Prunus sect. Armeniaca) P. subg. Prunus sect. Microcerasus P. subg. Prunus sect. Penarmeniaca P. subg. Prunus sect. Prunocerasus szilva P. subg. Prunus sect. Prunus Alnemzetségbe nem sorolt fajok: Prunus arnoldiana Prunus cerasia Prunus ferganica Prunus kanzakura Prunus occidentalis Prunus salasii Prunus sellowii Prunus stepposa
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Prunus nemzetség témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Prunus nemzetség témájú médiaállományokat és Prunus nemzetség témájú kategóriát.

A Prunus a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló növénytaxon - jelen esetben nemzetség neve. A csonthéjas magvú gyümölcsöket termő olyan közismert növények tartoznak ide, mint a szilva, cseresznye, őszibarack, kajszibarack és a mandula. A The Plant List szerint kb. 200 faj tartozik jelenleg ebbe a nemzetségbe.

Származása, elterjedése

Főleg az északi féltekén honos a mérsékelt övben, néhány faj Dél-Amerikában az Andokban fordul elő.

Megjelenése, felépítése

Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozik, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Virágzata egyszerű vagy ernyős, 2-6 vagy több fürttel. Magvait vastag, csontkemény burok veszi körül; ez az elfásodott belső termésfalú, csonthéjas termés egy termőlevélből alakul ki. Levelei egyszerűek vagy lándzsásak, a szélük gyakran fogazott.

Osztályozása

A fajgazdag nemzetséget rendszeresen alacsonyabb szintű taxonokra bontják, de nagyon változó, hogy az egyes rendszerezők ezek közül mit tekintenek alnemzetségnek és mit fajsornak.

Az ITIS (Integrated Taxonomic Information System) a Prunus genust az alábbi alnemzetségekre osztja:

• Amygdalus alnemzetség: mandulák és őszibarackok. Az axilláris rügyek hármasával állnak (középen a vegetatív rügy, kétoldalt egy-egy virágrügy). A virágok kora tavasszal jelennek meg, ülők vagy rövid kocsányúak, nem leveles hajtásokon nyílnak. A termés egyik oldalán barázda; a csonthéj mélyen gödrös. Típusfaj Prunus dulcis (mandula).
• Prunus alnemzetség: szilvák és kajszik. Az axilláris rügyek magánosan állnak. A virágok kocsányosak, kora tavasszal levéltelen hajtásokon nyílnak. A termés egyik oldalán barázda; a csonthéj érdes. Típusfaj Prunus domestica (nemes szilva).
• Cerasus alnemzetség: cseresznyék. Az axilláris rügyek magánosak. A virágok kora tavasziak, kocsányuk hosszú, sátorban állnak levéltelen hajtásokon. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Típusfaj Prunus cerasus (Meggy).
• Lithocerasus alnemzetség: törpe cseresznyék. Az axilláris rügyek hármasával állnak. A virágok kora tavasziak, kocsányuk hosszú, sátorban állnak levéltelen hajtásokon. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Típusfaj Prunus pumila (Törpe cseresznye).
• Padus alnemzetség: zelnicék. Az axilláris rügyek magánosak. A virágok késő tavasszal fürtökben, leveles hajtásokon nyílnak, kocsányuk rövid. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Típusfaj Prunus padus (Zelnicemeggy).
• Laurocerasus alnemzetség: babérmeggyek. Az axilláris rügyek magánosak. A virágok kora tavasszal fürtökben, nem leveles hajtásokon nyílnak, kocsányuk rövid. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Legtöbbjük örökzöld (az összes többi alnemzetség lombhullató). Típusfaj Prunus laurocerasus (Közönséges babérmeggy).

Bizonyos osztályozási rendszerek a fenti alnemzetségek legtöbbjét nemzetségekként kezelik, ekkor a szűkebb értelemben vett Prunus nemzetség a szilvákat jelenti. A cseresznye tudományos elnevezése (binominális neve) ekkor Prunus avium helyett Cerasus avium, a manduláé P. dulcis helyett Amygdalus communis, vagy a kajszibaracké P. armeniaca helyett Armeniaca vulgaris. A magyar nyelvű szakirodalomban az utóbbi osztályozással találkozhatunk többször, bár szinte mindegyik jelzi a szinonim neveket.

Felhasználása

A Prunus nemzetséghez tartozik a mandula, a kajszibarack, a cseresznye és meggy, az őszibarack és a nemes szilva, amelyek mindegyikének van a kereskedelmi gyümölcstermesztésre kifejlesztett fajtája. A mandula ehető része tulajdonképpen nem maga a termés, csak a mag; a termése ugyanis felnyíló csonthéjas termés, ami nem keverendő össze a makkokkal. Van számos faj, hibrid, és fajta, amelyeket szigorúan dísznövényként termesztenek, általában pazar virágaikért, illetve némelyiket a leveléért vagy kérgéért. Ezek közé a dísznövények közé tartozik az a csoport, amelynek tagjait díszcseresznyéknek nevezzük.

Mivel mind élelmiszerként, mind dísznövényként jelentős értéket képviselnek, sok Prunus fajt telepítettek be a világ olyan tájaira, ahol nem voltak őshonosak. Az Óvilág sok faját világszerte termesztik díszként vagy a gyümölcséért; és sok közülük ezeken a területeken is már-már őshonosnak számít.

A Prunus fajok tápláléknövényül szolgálnak egyes Lepidoptera fajok például a sárgafoltos púposszövő és a Campaea margaritata araszolófaj számára.

Ismertebb fajok elterjedés szerint

Ázsia és Európa

A zelnicemeggy (Prunus padus) virágai

Japán cseresznye (Prunus serrulata) virágzáskor

• Afgán cseresznye (Prunus jacquemontii) – Északnyugat-Himalája Afganisztánban és Pakisztánban
• Balkáni babérmeggy (Prunus laurocerasus) – a Balkánról és Nyugat-Ázsiából
• Briançon-i kajszi (Prunus brigantina) – Délkelet-Franciaország
• Cambridge-i cseresznye (Prunus cantabridgensis) – Ismeretlen eredetű, talán kelet-ázsiai, lehet, hogy hibrid.
• Csepleszmeggy (Prunus fruticosa) – Északkelet-Európa, Észak-Ázsia
• Fekete kajszi (Prunus dasycarpa) – Valószínűleg a P. armeniaca x P. cerasifera hibridje
• Fudzsi cseresznye (Prunus incisa) – Japán
• Harangvirágú cseresznye (Prunus campanulata) – Dél-Kína, Tajvan
• Hegyi cseresznye (Prunus prostrata) – Mediterrán régió
• Hegyi őszibarack (Prunus davidiana) – Kína
• Higancseresznye (Prunus subhirtella) – Eredete bizonytalan, de valószínűleg Kelet-Ázsia
• Himalájai madárcseresznye (Prunus cornuta) – Himalája
• Japán díszcseresznye (szakura) (Prunus serrulata) – Kelet-Ázsia
• Japán hegyicseresznye (Prunus nipponica) – Japán
• Japán kajszi (Prunus mume) – Kína és Japán
• Japán madárcseresznye (Prunus grayana) – Japán
• Japán szilva (Prunus salicina) – Japán, Kína
• Jedói cseresznye (Prunus yedoensis) – Japánban valószínűleg termesztett hibrid volt.
• Kínai szilva (Prunus simonii) – Észak-Kína
• Kökény (Prunus spinosa) – Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia
• Mandula (Prunus dulcis) – Délkelet-Európa, Délnyugat-Ázsia
• Mandzsu zelnice (Prunus maackii) – Északkelet-Ázsia
• Meggy (Prunus cerasus) – Európa és Délnyugat-Ázsia
• Nápolyi szilva (Prunus cocomilia) – Délkelet-Európa (Olaszország, Balkán)
• Prunus incana – Kis-Ázsia, Kaukázus
• Osimai cseresznye (Prunus speciosa) – Japánban az Osima & Izu szigeteken
• Őszibarack (Prunus persica) – eredete bizonytalan, valószínűleg Nyugat-Ázsia.
• Pelyhes meggy (Prunus tomentosa) – Délnyugat-Kína, Himalája
• Portugál babérmeggy (Prunus lusitanica) – Ibériai-félsziget
• Sajmeggy (Prunus mahaleb) – Európa
• Sárgabarack Kajszibarack (Prunus armeniaca) – Közép-Ázsiától Kínáig
• Szahalini cseresznye (Prunus sargentii) – Észak-Japán
• Szibériai kajszi (Prunus sibirica) – Északkelet-Ázsia
• Szilva (Prunus domestica) – hibridnek tartják, valószínűleg Nyugat-Ázsiából és a Kaukázusból származik.
• Szürkelevelű cseresznye Prunus canescens – Kína
• Tibeti cseresznye Prunus serrula – Nyugat-Kínától Közép-Ázsiáig
• Törpe mandula (Prunus tenella) – Fekete-tengeri területek
• Vadcseresznye (Prunus avium) – nevezik madárcseresznyének is, és ez az őse a legtöbb ehető cseresznyének Európától Nyugat-Ázsiáig.
• Vérszilva (Prunus cerasifera) – Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia
• Zelnicemeggy (Prunus padus) – Májusfa néven is ismert, Észak-Eurázsia

Észak-Amerika

• Allegheny szilva (Prunus allegheniensis) – Appalache-hegység övezete
• Amerikai szilva (Prunus americana) – az Egyesült Államok nagy részén a Nagy Préritől keletre, és Kanada legdélebbi részein
• Csikaszó szilva (Prunus angustifolia) – az Egyesült Államok délkeleti része
• Kanadai szilva (Prunus nigra) – Kanada legdélkeletibb része, Manitobától nyugatra, valamint az USA legészakkeletibb része
• Karolinai babérmeggy (Prunus caroliniana) – az USA délkeleti része
• Kései meggy (Prunus serotina) – Kanada legdélkeletibb része, és az Egyesült Államok nagy része a Nagy Préritől keletre. Arizonában és Guatemalában szintén megtalálható.
• Keserű cseresznye (Prunus emarginata) – Brit-Kolumbiától Oregonig
• Magyal szilva (Prunus ilicifolia) – Kalifornia
• Prunus hortulana – Főként Missouri, Illinois és a környező területek
• Prunus mexicana – a Nagy Préri délkeleti része
• Prunus pensylvanica – Kanada déli fele és az USA legészakibb része
• Prunus pumila – Délkelet- és Délközép-Kanada és az USA északi része, Wyomingtól nyugatra
• Oregoni szilva (Prunus subcordata) – Oregon, Kalifornia
• Parti szilva (Prunus maritima) – Északkelet-atlanti partok
• Sziklás-hegységi cseresznye (Prunus besseyi) – Nagy Préri & a Sziklás-hegység keleti része
• Vadliba szilva (Prunus munsoniana) – Főként Missouri, Kelet-Kansas és a környező területek
• Virginiai zelnice (Prunus virginiana) – Dél-Kanada és az USA keleti része kivéve a legdélebbi területeket

Források

• Részleges Prunus fajlista: a National Genetics Resources Programból
• Termések
• National Geographic: Mivel áll rokonságban a körte?

További információk

• A(z) „Prunus L.” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2015. december 8.)