Kajszibarack

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kajszi
Kajszibarack gyümölcs
Kajszibarack gyümölcs
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Prunus
Fajcsoport: Armeniaca
Faj: P. armeniaca
Tudományos név
Prunus armeniaca
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kajszi témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kajszi témájú kategóriát.

Kajszibarack (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 48 kcal   201 kJ
Szénhidrátok     11 g
- Cukrok  9 g
- Rost  2 g  
Zsír 0,4 g
Fehérje 1,4 g
A-vitamin ekviv.  96 μg  11%
- β-karotin  1 094 μg  10%
C-vitamin  10 mg 17%
Vas  0,4 mg 3%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis
Kajszibarack (szárított)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 241 kcal   1009 kJ
Szénhidrátok     63 g
- Cukrok  53 g
- Rost  7 g  
Zsír 0,5 g
Fehérje 3,4 g
A-vitamin ekviv.  180 μg  20%
- β-karotin  2 163 μg  20%
C-vitamin  1 mg 2%
Vas  2,7 mg 22%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" (esetleg "sárga") előtag.

A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)

A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.

Jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.

A Kárpát-medencében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.

Talajigénye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápanyagigénye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében.

Gyümölcse[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa (fajtától függően) éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát.Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésénél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege.

Fajták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kajszibarack fajták[1]
!Megnevezés Érési ideje Hússzíne Állománya Mérete Súlya íze Megjegyzés
Bergeron június közepe narancssárga rostos, szilárd közép nagy 40-55 g édes-savas, harmonikus, kiváló fagytűrése kiváló
Budapest kései g
Ceglédi arany Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után narancssárga 44 g jellegzetes kajszi ízű fagytűrése jó
Ceglédi bíbor július közepén narancssárga, rostos, bőlevű nagy, megnyúlt, oldalról lapított 45 g késő téli -korai tavaszi fagyokra a legérzékenyebb
Ceglédi kedves g
Ceglédi óriás június eleje narancssárga lédús, puha igen nagy 50-80 g édes-savas, aromás friss fogyasztás, export
Ceglédi Piroska Magyar kajszi előtt öt-hét nappal érik narancssárga Önmeddő középnagy 52 g teljes érésben jó Fagyérzékenysége közepes
Gönci magyar június közepe aranysárga kemény középnagy 40-55 g édes-savas, zamatos legkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiváló
Harmat g
Harcot g
Korai piros g
Magyar kajszi július közepe 45 g
Mandulakajszi Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után sárga, közepesen kemény gyümölcse erősen megnyúlt, oldalról lapított g lédús, ízletes téli lehűlésekre fogékony
Pannónia július közepe-vége narancssárga rostos, szilárd közép nagy 40-55 g édes-savas, harmonikus, kiváló fagytűrése kiváló
Rózsakajszi július eleje sárga, vörös foltos rostos, szilárd kicsi 10-20 g édes-savas fagytűrése közepes
Szegedi mamut g

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajszibarack témájú médiaállományokat.