Rosidae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Rosidae
Euphorbia heterophylla
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Szinonimák

Rosids (APG)

Rendek[1]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rosidae témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rosidae témájú kategóriát.

A Rosidae a zárvatermők egy csoportja. A hagyományos rendszertanok (pl. Cronquist-rendszer, Tahtadzsjan-rendszer) a kétszikűek osztályának egy alosztályaként tartják számon. Az Angiosperm Phylogeny Group rendszertanaiban, így a legkorszerűbb APG IV-rendszerben is a rosids névvel jelzett kládnak feleltethető meg.

Fosszíliáik a kréta időszak óta ismertek. Molekuláris órán alapuló becslések szerint a rosids csoport a kréta időszak apti vagy albai korszakában jelent meg, 125-99,6 millió évvel ezelőtt.[2][3] Az alkalmazott leírástól függően 16-20 rend tartozik ide, melyekbe mintegy 140 növénycsaládot sorolnak.[4]

Körülbelül 70 000 faj tartozik ide, ami az összes zárvatermőfaj több mint egynegyedét jelenti.[5][6]

Név[szerkesztés]

A „rosids” név a „Rosidae” rendszertani néven alapul, amit általában alosztálynak tekintenek. 1967-ben Armen Tahtadzsjan megmutatta, hogy a „Rosidae” név alapja a Friedrich Gottlieb Bartling által 1830-ban készített taxonleírás.[7] Ezt a csoportot nevezték át később „Rosidae”-ra; később különböző szerzők különféleképpen határolták be a taxont. A „rosids” név informális, azaz nincs hozzá rendelve semmilyen taxonómiai szint, mint amiket az ICBN osztogat. A rosids monofiletikus csoport, a kládok molekuláris filogenetikai vizsgálata alapján.

A rosids csoport három különböző leírása van jelenleg használatban. Egyes szerzők idesorolják a Saxifragales és Vitales rendeket.[8] Mások mindkettőt kizárják a csoportból.[9] Ebben a cikkben az APG IV-rendszer leírása szerepel, ami a csoportba tartozónak tekinti a Vitales rendet, de a Saxifragales-t nem.

Kapcsolatok[szerkesztés]

A rosids és a Saxifragales együtt monofiletikus csoportot alkotnak.[5][9] Ez a 6 csoport egyike, melyek együtt a Pentapetalae kládot („ötszirmúak”, a core eudicots mínusz a Gunnerales rend) alkotják,[10] ahol a másik öt csoport a Berberidopsidales, Caryophyllales, Dilleniales, Santalales és az asterids. A csoportok közötti kapcsolatról még keveset tudunk.

A rosid klád morfológiailag igen változatos, így nehezen jellemezhető csoport. Gyakori, hogy az egyszerűbb, háromnyílású (pl. trikolpát) pollenszemeket összetettebb (pl. poliporát) virágporszem váltja fel.[11]

Felbontása[szerkesztés]

A rosids két csoportra osztható: a Vitales rendre és az eurosids (valódi rosids) csoportra. The eurosids, in turn, are divided into two groups: fabids (Fabidae, eurosids I) and malvids (Malvidae, eurosids II).[9]

Az eurosids tovább osztható a fabids (Fabidae, eurosids I) és a malvids (Malvidae, eurosids II) csoportokra.

Korábban a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales rendeknek az eurosids I-be foglalt leírását (sensu lato eurosids I) vagy külön kezelését (sensu stricto eurosids I) is megengedték, az APG III-rendszer azonban belátta a sensu lato leírás monofiletikusságát.[9] Az Apodanthaceae család az APG III eredeti publikációjában még a zárvatermők szintjén incertae sedis taxon volt – mivel a klorofillt nem tartalmazó parazita növényeknél a növényi leszármazási fa meghatározását általában nagyban segítő kloroplasztiszgének itt nem működő, ún. pszeudogének – azóta az eurosids csoporton belül sikerült Cucurbitales rendben elhelyezni a családot. A Huaceae családot pedig korábban a fabids-on belüli COM kládban nem tudták rendbe sorolni, az APG III és APG IV azonban már az Oxalidales rendben helyezte el.

Rendek[szerkesztés]

A rosids 17 rendből áll. Az alapi helyzetű Vitales renden kívül a 8-8 rendet tartalmazó fabids (eurosids I) és malvids (eurosids II) kládokból áll. Korábban négy rendet, a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales a fabids és a malvids kládokon kívül írták le, vagy legfeljebb a malvids 'sensu lato'-hoz sorolták őket. 2009-ben azonban Hengchang Wang és társai javaslatot tettek arra, hogy a malvids csoportba foglalják bele a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales rendeket is. Ezt a tágabb leírást az általuk elvégzett analízis igen erősen támogatta (100% bootstrapping). Egyes ide tartozó rendeket csak nemrég írtak le.[9] Ezek a Vitales,[12] Zygophyllales,[13] Crossosomatales,[14] Picramniales,[15] és Huerteales rendek.[16]

Evolúciós törzsfa[szerkesztés]

Az alább látható kladogram forrása az APG weboldal.[9]


Vitales


eurosids 
fabids 

Zygophyllales



„COM klád”

Celastrales




Malpighiales



Oxalidales




„nitrogénkötő klád”

Fabales




Rosales




Fagales



Cucurbitales







malvids


Geraniales



Myrtales





Crossosomatales




Picramniales




Sapindales




Huerteales




Brassicales



Malvales










A nitrogénkötő kládba nagy számú, nitrogénkötésre képes növény tartozik, melyek specializált gyökérgümői a légköri nitrogént megkötni tudó Rhizobia baktériumokat tartalmaznak. Nem minden növény képes erre a kládon belül.[17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Angiosperm Phylogeny Group (2016). „An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG IV”. Botanical Journal of the Linnean Society 181 (1), 1–20. o. DOI:10.1111/boj.12385.  
  2. Davies, T.J., Barraclough, T.G., Chase, M.W., Soltis, P.S., Soltis, D.E., and Savolainen, V. (2004), "Darwin's abominable mystery: Insights from a supertree of the angiosperms", Proceedings of the National Academy of Sciences 101 (7): 1904–1909, DOI 10.1073/pnas.0308127100
  3. Susana Magallón & Amanda Castillo (2009), "Angiosperm diversification through time", American Journal of Botany 96 (1): 349–365, DOI 10.3732/ajb.0800060
  4. Douglas E. Soltis; Pamela S. Soltis & Peter K. Endress et al. (2005), Phylogeny and Evolution of the Angiosperms, Sunderland, MA, USA: Sinauer, ISBN 978-0-87893-817-9
  5. ^ a b Hengchang Wang, Michael J. Moore, Pamela S. Soltis, Charles D. Bell, Samuel F. Brockington, Roolse Alexandre, Charles C. Davis, Maribeth Latvis, Steven R. Manchester, and Douglas E. Soltis (10 Mar 2009), "Rosid radiation and the rapid rise of angiosperm-dominated forests", Proceedings of the National Academy of Sciences 106 (10): 3853–3858, DOI 10.1073/pnas.0813376106
  6. Robert W. Scotland & Alexandra H. Wortley (2003), "How many species of seed plants are there?", Taxon 52 (1): 101–104, DOI 10.2307/3647306
  7. James L. Reveal (2008), "A Checklist of Family and Suprafamilial Names for Extant Vascular Plants", Home page of James L. Reveal and C. Rose Broome, <http://www.plantsystematics.org/reveal/pbio/fam/supgennames.html>
  8. J. Gordon Burleigh; Khidir W. Hilu & Douglas E. Soltis (2009), "Inferring phylogenies with incomplete data sets: a 5-gene, 567-taxon analysis of angiosperms", BMC Evolutionary Biology 9: 61, doi:10.1186/1471-2148-9-61, <http://www.biomedcentral.com/content/supplementary/1471-2148-9-61-S7.pdf>
  9. ^ a b c d e f Peter F. Stevens (2001), Angiosperm Phylogeny Website, <http://www.mobot.org/MOBOT/Research/APweb/welcome.html>
  10. Philip D. Cantino; James A. Doyle & Sean W. Graham et al. (2007), "Towards a phylogenetic nomenclature of Tracheophyta", Taxon 56 (3): 822–846, doi:10.2307/25065865, <http://www.phylodiversity.net/donoghue/publications/MJD_papers/2007/164_Cantino_Taxon07.pdf>
  11. Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2 , 152. oldal
  12. James L. Reveal. (1995). page 72 in Newly required suprageneric names in vascular plants. Phytologia 79(2):68-76
  13. Chalk, L. 1983. Wood structure. Pp. 1-51 [1-2 by C. R. Melcalfe], in Metcalfe, C. R., & Chalk, L., Anatomy of the Dicotyledons, Second Edition. Volume II. Wood Structure and Conclusion of the General Introduction. Clarendon Press, Oxford. ISBN 9780198545590.
  14. Klaus Kubitzki (2007), "Introduction to Crossosomatales", in Klaus Kubitzki, The Families and Genera of Vascular Plants, vol.IX, Berlin,Heidelberg: Springer-Verlag
  15. John Hutchinson The Families of Flowering Plants 3rd edition. 1973. Oxford University Press.
  16. Andreas Worberg; Mac H. Alford & Dietmar Quandt et al. (2009), "Huerteales sister to Brassicales plus Malvales, and newly circumscribed to include Dipentodon, Gerrardina, Huertea, Perrottetia, and Tapiscia", Taxon 58 (2): 468–478
  17. Wall, L. (2000), "The actinorhizal symbiosis", Journal of Plant Growth and Regulation 19 (2): 167–182, doi:10.1007/s003440000027, <http://www.springerlink.com/content/aygm4ljhjr6qdalj/>

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rosids című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.