Tökvirágúak
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen | ||||||||||||||||
 A hazai kertekben gyakori a közönséges tök (Cucurbita pepo)
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Családok | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tökvirágúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tökvirágúak témájú kategóriát. |
A tökvirágúak (Cucurbitales) a zárvatermők (Magnoliophyta) törzsének egy rendje. Az ide sorolt családokat a szállítószövet tulajdonságai mellett a keserű anyagok jelenléte és tenyeresen erezett leveleik kapcsolják össze, de a RuBisCO-alapú elemzések is jól megalapozzák a rend monofiletikus jellegét. Többnyire trópusi növények, de előfordulnak szubtrópusi és mérsékelt éghajlatú területeken is. Vannak köztük fák, cserjék, lágyszárú és kúszónövények is. Virágaik egyivarúak, többnyire öttagúak. A beporzást általában rovarok végzik, de a szélbeporzás is előfordul (Coriariaceae és Datiscaceae). Nyolc család, azon belül mintegy 2300 faj tartozik hozzá. A két legnagyobb család a begóniafélék 1400 fajjal és a tökfélék 825 fajjal. A begóniafélék között sok a kerti növény (kb. 130 faj), a kabakosok közé termesztett élelmiszernövények tartoznak, mint a görögdinnye, sárgadinnye, uborka. Az Apodanthaceae obligát endoparazita család, amit csak az APG IV osztályozásában tudtak biztonsággal a rendben elhelyezni, de a többi családdal való viszonya még bizonytalan.
Rendszerezés[szerkesztés]
Az APG IV osztályozása szerint a tökvirágúak (Cucurbitales) rendje a valódi kétszikűeken belül a rosids kládba, ezen belül a fabids csoportba tartozik.
Egyes rendszerezésekben, köztük a Cronquist-rendszerben ez a rend nem szerepelt, és az ide tartozó családok egy részét az ibolyavirágúak (Violales) rendjébe sorolták.[2]
A modern molekuláris filogenetika a renden belül a következő kapcsolatokat tárja fel:[3][4][5][6][7][8][9][10]
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Angiosperm Phylogeny Group (2009). „An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG III”. Botanical Journal of the Linnean Society 161 (2), 105–121. o. [2017. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.1095-8339.2009.00996.x. (Hozzáférés: 2017. december 29.)
- ↑ ITIS Standard Report Page: Violales
- ↑ (2004) „Comparative floral structure and systematics in Cucurbitales (Corynocarpaceae, Coriariaceae, Tetramelaceae, Datiscaceae, Begoniaceae, Cucurbitaceae, Anisophylleaceae)”. Botanical Journal of the Linnean Society 145 (2), 129–185. o. DOI:10.1111/j.1095-8339.2003.00281.x.
- ↑ (2011) „Phylogenetic relationships in the order Cucurbitales and a new classification of the gourd family (Cucurbitaceae)”. Taxon 60 (1), 122–138. o. [2018. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 29.)
- ↑ (2006) „Phylogeny of the Cucurbitales based on DNA sequences of nine loci from three genomes: Implications for morphological and sexual system evolution”. Molecular Phylogenetics and Evolution 39 (2), 305–322. o. DOI:10.1016/j.ympev.2005.10.002. PMID 16293423.
- ↑ (2007) „A 567-taxon data set for angiosperms: The challenges posed by Bayesian analyses of large data sets”. International Journal of Plant Sciences 168 (2), 137–157. o. DOI:10.1086/509788.
- ↑ (2009) „Gourds afloat: A dated phylogeny reveals an Asian origin of the gourd family (Cucurbitaceae) and numerous oversea dispersal events”. Proc Royal Soc B 276, 843–851. o. DOI:10.1098/rspb.2008.1447.
- ↑ (2010) „The worldwide holoparasitic Apodanthaceae confidently placed in the Cucurbitales by nuclear and mitochondrial gene trees”. BMC Evolutionary Biology 10, 219. o. DOI:10.1186/1471-2148-10-219.
- ↑ (2010) „The age and diversification of the angiosperms re-revisited”. Am J Bot 97 (8), 1296–1303. o. [2014. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.3732/ajb.0900346. PMID 21616882. (Hozzáférés: 2017. december 29.)
- ↑ Phylogeny and evolution of the Cucurbitaceae, Genetics and Genomics of Cucurbitaceae, Plant Genetics and Genomics: Crops and Models. New York, NY: Springer International Publishing, 1–11. o.. DOI: 10.1007/7397_2016_14 (2016)
Források[szerkesztés]
- Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2
- http://www.mobot.org/MOBOT/research/APweb/
