Ugrás a tartalomhoz

Szilva (növényalnemzetség)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilva növényalnemzetség
Nemes szilva (Prunus domestica)
Nemes szilva (Prunus domestica)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Prunus
Fajcsoportok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szilva növényalnemzetség témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szilva növényalnemzetség témájú kategóriát.

Éretlen szilvák (Prunus domestica)
Érett szilvák (Prunus domestica)
A japán szilva (Prunus salicina) érett termései

A szilva vagy szilvafa a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló Prunus nemzetség Prunus alnemzetségébe tartozó fajok összefoglaló neve. Ide tartoznak még a kajszik is. Főleg az északi féltekén elterjedtek. A kereskedelemben közönségesen szilva néven kapható gyümölcs a Prunus domestica, a leggyakrabban ezt értjük a szilva szón.

Jellemzés

[szerkesztés]

A Prunus nemzetség többi alnemzetségétől (Prunus subg. Amygdalustól, cseresznyétől, zelnicemeggytől) megkülönböztető tulajdonságai: a hajtások végén csúcsrügy található, az oldalrügyek magányosan állnak, a virágok 1-5-ösével csoportban állnak rövid kocsányon, a termés csonthéja érdes, egyik oldalán barázda fut le.

Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozhat, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Egyszerű vagy ernyős virágzatúak, 2-6 vagy több fürttel. Magvaikat vastag, csontkemény burok veszi körül. Leveleik egyszerűek vagy lándzsásak, gyakran fogazott szélűek.

Az alnemzetség három fajcsoportra (sectio) osztható:

A termesztett szilvafajták legalább 15 szilvafajból származnak.[1] A fenti lista csak vázlatos, folyik új fajták nemesítése, hibridek létrehozása (pl. Prunus domestica × Prunus cerasifera). Egyes átmeneti fajokat a szilvánál, a cseresznyénél és a meggynél is meg lehetne említeni.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fritz Kobel: Zytologische Untersuchungen an Prunoideen und Pomoideen, 1927

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]