Illatos rózsásvarjúháj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Illatos varjúháj (Rhodiola rosea)
Rhodiola rosea
Rhodiola rosea
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Varjúhájfélék (Crassulaceae)
Alcsalád: Varjúhájformák (Sedoideae)
Nemzetség: Rhodiola
Faj: Rhodiola rosea
Tudományos név
Rhodiola rosea
L.
Szinonimák
  • Sedum roseum
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Illatos varjúháj (Rhodiola rosea) témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Illatos varjúháj (Rhodiola rosea) témájú médiaállományokat és Illatos varjúháj (Rhodiola rosea) témájú kategóriát.

Az illatos varjúháj, vagy rózsás varjúháj ~ rózsagyökér, vagy egyszerűen csak varjúháj (Rhodiola rosea) egy a varjúhájfélék családjába tartozó évelő gyógynövény. Sedum roseumnak is nevezik. Népies neve: rózsás, vagy illatos varjúháj, ezt a nevet rózsaillatú gyökeréről kapta. A varjúháj nevet a botanikával foglalkozó szakirodalomban a (Sedum) nemzetség magyar elnevezéseként használják.

Tőrózsát alkotó levelei húsosak, zöldek, de a levélrózsa közepe felé elhalványulók, a levélcsúcsok pirosas bemosódásúak, virágai aprók, fürtökben nyílnak.

Az északi félgömbön az alhavasi területeken, elsősorban Oroszországban, Szibériában, az Altaj hegységben és Kína északi és délnyugati részén, de megtalálható Skandináviában, Izlandon, Kanadában, Alaszkában is. Nem vízigényes, és megél meszes vagy savanyú talajon is.

Története[szerkesztés]

Már 1725-től jelentek meg tudományos értekezések, 1755 körül a vikingek gyakran használták fizikai erőnlétük fokozására[forrás?], de mások számára ismeretlen maradt 1931-ig, amikor dr. Utkin orosz botanikus és táplálkozáskutató újra fölfedezte. Németországban dr. Brechman kezdte meg a kutatását. 1960 óta több tanulmány is jelent meg róla. Ma már Svédországban, Norvégiában, Franciaországban is tanulmányozzák, és igen sokféle gyógyhatását fedezték fel.

Gyógyhatása[szerkesztés]

Zöld levelei salátaként ehetők. Skandináviában, Oroszországban (főleg Szibériában) és Kínában gyógynövényként használják.

A hatásosságát vizsgáló kutatások ellentmondásosak. Vannak olyan eredmények, melyek szerint növeli a fizikai teljesítőképességet, csökkenti a szellemi fáradtságot, de ezek a kísérletek módszertanilag nem voltak kifogástalanok.[1]

Az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) nem ismeri el, hogy bármely betegséget megelőzne vagy gyógyítana, emiatt néhány ilyen terméket ki is tiltott az általa felügyelt piacról. Az FDA szerint azok az állítások, hogy a növény bármely része jó a rák, szorongás, influenza, meghűlés, bakteriális fertőzés vagy migrén ellen, megalapozatlanok.[2]

Források, jegyzetek, hivatkozások[szerkesztés]

  1. (2012.) „Rhodiola rosea for physical and mental fatigue: a systematic review”. BMC Complement Altern Med 12, 70. o. DOI:10.1186/1472-6882-12-70. PMID 22643043.  
  2. Lásd, például: Az FDA 2005. április 21-i levele.

Lásd még[szerkesztés]