Varjúháj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Varjúháj
Borsos varjúháj (Sedum acre)
Borsos varjúháj (Sedum acre)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Varjúhájfélék (Crassulaceae)
Alcsalád: Varjúhájformák (Sedoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Sedeae
Alnemzetség-
csoport
:
Sedinae
Nemzetség: Varjúháj (Sedum)
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Aithales Webb & Berthel.
  • Aizopsis Grulich
  • Amerosedum Á.Löve & D.Löve
  • Anacampseros Mill.
  • Asterosedum Grulich
  • Breitungia Á.Löve & D.Löve
  • Cepaea Fabr.
  • Chetyson Raf.
  • Clausenellia Á.Löve & D.Löve
  • Cockerellia (R.T.Clausen & N.W.Uhl) Á.Löve & D.Löve
  • Congdonia Jeps.
  • Corynephyllum Rose
  • Diamorpha Nutt.
  • Etiosedum Á.Löve & D.Löve
  • Gormania Britton
  • Helladia M.Král
  • Hjaltalinia Á.Löve & D.Löve
  • Hylotelephium H.Ohba
  • Keratolepis Rose ex Fröd.
  • Lenophyllum Rose
  • Leucosedum Fourr.
  • Macrosepalum Regel & Schmalh.
  • Meterostachys Nakai
  • Mucizonia (DC.) Batt. & Trab.
  • Ohbaea V.V.Byalt & I.V.Sokolova
  • Oreosedum Grulich
  • Parvisedum R.T.Clausen
  • Petrosedum Grulich
  • Phedimus Raf.
  • Pistorinia DC.
  • Poenosedum Holub
  • Procrassula Griseb.
  • Prometheum (A.Berger) H.Ohba
  • Pseudorosularia Gurgen.
  • Sedastrum Rose
  • Sedella Britton & Rose
  • Sedella Fourr., nom. inval.
  • Spathulata (Boriss.) Á.Löve & D.Löve
  • Telmissa Fenzl
  • Tetrorum Rose
  • Triactina Hook.f. & Thomson
Kárpát-medencei fajok:
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Varjúháj témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Varjúháj témájú médiaállományokat és Varjúháj témájú kategóriát.

A varjúháj (Sedum) a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozó nemzetség, amelybe világszerte több mint 500 faj tartozik. Magyarországon a borsos varjúháj (Sedum acre) és a hatsoros varjúháj (Sedum sexangulare) meglehetősen gyakori.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Ausztrália és az antarktikus flórabirodalom kivételével mindenütt honos; (Ausztráliába néhány faját betelepítették); de a fajok többsége holarktikus.

Gyökerei sekélyen a felszín alatt terülnek szét.

Több más, a varjúhájfélék családjába tartozó nemzetségtől eltérően tőlevélrózsája egy fajnak sincs: elheverő vagy ritkábban felálló szárukon keresztben átellenesen állnak megvastagodott, általában hengeres, néha ellaposodó, de szinte mindig apró leveleik – ritkábban más levélállások is előfordulnak; levélnyelük általában nincs.

Sugaras szimmetriájú virágai többnyire bogernyővirágzatban nyílnak. A változatos színű virágoknak 5-5 (ritkábban 6-6) csésze- és sziromlevele van; a porzók száma ugyanennyi vagy kétszer ennyi. A szirmok csúcsa hegyes, a virág felülről nézve csillag alakú.

Életmódja[szerkesztés]

A fajok többségük lágyszárú, levélszukkulens pozsgás növény, vagyis jól tűri a szárazságot. Néhány faj fásuló szárú félcserje, mások epifiták; akadnak köztük örökzöldek, félörökzöldek és lombhullatók is. A trópusi-szubtrópusi fajok a Kárpát-medencében nem télállók. Levéldugványról kiválóan szaporítható, a szárról könnyen letörő levélkék spontán is könnyen meggyökeresednek.

Felhasználása[szerkesztés]

Sziklakertek, sekély talajrétegű napos felületek igénytelen gyeppótló, talajtakaró, illetve dísznövénye.

Egyes rendszertani felosztásokban Sedum rosea vagy Sedum rhodiola néven ebbe a nemzetségbe tartozik a Magyarországon nem őshonos, gyógynövényként használt illatos rózsásvarjúháj (Rhodiola rosea) is.

A koreai konyhában kedvelt salátanövény.[1]

Rendszerezés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Herbivore’s delight – Spring namul. Korea.net (Dél-Koreai hivatalos oldala), 2012. április 10.

Források[szerkesztés]

  • Szűcs Lajos: Kedvelt kaktuszok, pozsgások. Gondolat. Budapest, 1984. 264 old.
  • Pappné Tarányi Zita: Kaktuszok és pozsgások ápolása. Khirón '97 kiadó, Debrecen, 2001. 159 old.
  • Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 215. o. ISBN 9639257192  

További információk[szerkesztés]