Déli méhfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Déli méhfű
Melittis melissophyllum 120605.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Melittis
Faj: M. melissophyllum
Tudományos név
Melittis melissophyllum
L.
Szinonimák
  • Mellitis melissifolium Salisb[1]
  • Melittis grandiflora[2]
  • Melittis sylvestris[2]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Déli méhfű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Déli méhfű témájú médiaállományokat és Déli méhfű témájú kategóriát.

A déli méhfű[3] (Melittis melissophyllum), vagy mecsekifű[4] vagy délvidéki méhfű[5] az ajakosvirágúak rendjébe, az árvacsalánfélék családjába tartozó, évelő gyógynövény. A méhfű (Melittis) növénynemzetség egyetlen faja.[6] Közép- és Dél-Európában, valamint Nagy-Britanniában honos.[2] E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[7][8]

Leírása[szerkesztés]

Virágai

Közepes termetű (30-60 cm) magas, lágy szárú, évelő növény. Virágos szára felálló, a levelei tojásdadok, fűrészes-fogas szélűek. Egyik legnagyobb virágú ajakosunk. A virágok kisebb, 1-3 tagú (álernyő) csoportokban állnak a levelek hónaljában, fehéres-rózsásak. A párta határozottan kétajkú, alsó ajka rózsaszín, a középső karéjon rendszerint sötétebb bíborszínű folt található.[5] Csészéje hosszú szőrű. Virágai megporzását csak a hosszú szájszervű méhek, vagy dongók képesek elvégezni. Üde lomberdőkben találkozhatunk vele.

Alfajok[szerkesztés]

Felhasználása[szerkesztés]

Régen sebek ápolására, vértisztítónak és vizelethajtónak használták. Ismert nyugtató hatása is.[2] Jelenleg nagyobb jelentősége van a szárított hajtásaiból készült „mecseki teának”.[forrás?]

Gyógyhatása[szerkesztés]

A népi gyógyászatban különösen meghűlés ellen jelentős, de kellemes aromája miatt fogyasztják élvezeti teának is. A kumarinillatú, glikozidot, cserzőanyagot tartalmazó hajtásából forrázott teát emésztő- és légzőszervi betegségeknél alkalmazzák. Nyugtató hatása miatt gyermekeknek, öregeknek is adható álmatlanság ellen.[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Melittis melissophyllum L., Sp. Pl.: 597 (1753).. World Checklist of Selected Plant Families. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
  2. ^ a b c d Melittis melissophyllum - L.. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
  3. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. ISBN 9639121223  
  4. Rápóti–Romváry. Gyógyító növények, 219. o (1983) , továbbá mint mecseki tea, nagyvirágú méhfű, M. grandiflora Sm. syn. M. melissophyllum L.
  5. ^ a b Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 166-167. o (2001). ISBN 963 19 2183 2 
  6. Scheen, A. C., et al. (2008). Molecular phylogenetics of tribe Synandreae, a North American lineage of lamioid mints (Lamiaceae). Cladistics 24(3) 299-314.
  7. Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  8. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  9. Melittis melissophyllum subsp. albida. The Plant List. 2010.
  10. Melittis melissophyllum subsp. carpatica. The Plant List. 2010.

Lásd még[szerkesztés]