Lómenta
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.JPG) Lómenta (Mentha longifolia) | ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Mentha longifolia (L.) L. | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 |
A lómenta (Mentha longifolia) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családján belül a Menta (Mentha) nemzetségbe tartozik.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Útszéleken, árokpartokon, nedves réteken. Gyakori növény, csaknem egész Európában, Nyugat-, és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában megtalálható.[1]
Alfajai, változatai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mentha longifolia subsp. capensis (Thunb.) Briq.
- Mentha longifolia subsp. longifolia
- Mentha longifolia subsp. noeana (Briq.) Briq.
- Mentha longifolia subsp. typhoides (Briq.) Harley
- Mentha longifolia subsp. wissii (Launert) Codd
- Mentha longifolia var. amphilema Briq. ex Rech.f.
- Mentha longifolia var. asiatica (Boriss.) Rech.f.
- Mentha longifolia var. austroafghanica Rech.f.
- Mentha longifolia var. chlorodictya Rech.f.
- Mentha longifolia var. kermamensis Rech.f.
- Mentha longifolia var. kotschyana (Boiss.) Briq.
- Mentha longifolia var. muqarrabica Shinwari & Chaudhri
- Mentha longifolia var. petiolata Boiss.
- Mentha longifolia var. schimperi (Briq.) Briq.
- Mentha longifolia var. swatica Shinwari & Chaudhri
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]30-100 cm magas, évelő növény. Szára molyhos, levelei hosszúkás lándzsa alakúak, szélükön erősen fogazottak, fonákjukon szürkés molyhosak, a murvalevelek keskeny-szálasak. Virágai halványlila színűek, a hajtásvégeken hosszú, megszakítás nélküli füzéreket alkotva. A csésze csöve szőrös, fogai egyenlőek, kihegyezettek, a párta pirosaslila színű. Virágzása július-szeptember.[1][2] Termése makkocska. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el. Kúszó tarackjai segítségével gyorsan szaporodik.[3]
Hatóanyagai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alig tartalmaz mentolt, ezért a belőle készült teából hiányzik, a mentafélékre oly jellemző íz. Magas a karvon tartalma.[4]
Gyógyhatásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elsősorban emésztésserkentő és puffadásgátló szerként alkalmazzák.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 110. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ "Mentha longifolia". terra.hu.
{{cite web}}: Unknown parameter|access date=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ "Lómenta". blog.xfree.hu. 2013. május 26.
{{cite web}}: Unknown parameter|access date=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - 1 2 Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 111. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
